Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-26 / 224. szám

MEGYEI KORKÉP 2019. SZEPTEMBER 26., CSÚTÓRTOK Pénz a rácsok mögül Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu ^ M A professzor szerint A gyilkos nem ad kegyelmet, viszont kér. S ha ez meg­van, akkor végigdől a priccsén, karjait a feje alá tesp, lábait a vaságy tartójára helyezi és követel. Méghozzá a jelenlegihez képest sokkal jobb börtönkörülményeket. Ha pedig azt nem kap, akkor kártérítésre tart igényt. A helyzet sajátossága, hogy a fogvatartottnak van is esélye az államtól ezeket a jelentős összegeket elperelni. Friss hír, hogy a rossz börtönkörülmények miatt hatmillió forint kár­talanítást kapott az olaszliszkai lincselés újabb elítéltje. Bűn­társa, miután „méltatlannak találta a börtönben az illemhely állapotát, a meleg víz hiányát és azt is, hogy nem szellőztet­tek eleget”, közel ötmillió fo-Többmilliós kárta­lanítást kapott a lincselés újabb elítéltje rintot bevételezhetett az álta­la megindított bírósági eljá­rás eredményeként. Összegé­ben ez testvérek között is kö­zel tizenegy millió forint. Ez a pénz azonban mégsem a delikvenseket illeti, hanem az általuk meglincselt áldozat legközelebbi hozzátartozóit. Még így is marad fenn tartozás bőven, hiszen a bíróság an­nak idején negyvenhatmillió forintot ítélt meg a családnak. Ne tévesszük szem elől, hogy a megítélt összeg egy része csakis azért juthatott el rendeltetési helyére, mert egyes bör­tönök nem tartják be saját előírásaikat. Valószínűleg képte­lenek rá technikailag. A rendszer tehát a bűncselekményt el­szenvedők javára, ha ilyen tekervényes - magyaros? - mó­don is, de működik. No de mi lesz a börtönviszonyok jelen­tős javulása esetén? Festik a közösségi házuk kerítését GYONK Nem készült még el, de nagyon várják már a munká­latok befejeztét a helyi Német Nemzetiségi Egyesület tag­jai a közösségi házuk felújítá­sa, átalakítása kapcsán. A ta­valy vásárolt épületet pályáza­tok és magántámogatók segít­ségével, valamint a tagok ön­kéntes munkájának bevoná­sával újítják, szépítik. A kivi­telezés legfőbb része már ala­kulni látszik, hiszen majdnem kész a közösségi helység, de a kiszolgáló és kapcsolódó kony­ha, mosdó, vendégszoba még kialakításra vár.- A tagjaink korábban, a sza­badidejükben lecsiszolták a ko­vácsoltvas kerítést, és most új­ra számítunk rájuk annak fes­tésénél, amelyre még ezen a hé­ten sor kerül - mondta lapunk­nak Kemler Imréné elnök. A felújítandó közösségi ház azért is szükséges a szervezet­nek, mert nagy létszámú, több mint százötven tagja van. Emel­lett a mindennapjaikban is je­lentős szerepet játszik: a lek­várfőzések, disznóvágások, a ház kertjében a szabadtéri sü­­tések-főzések mind-mind jó al­kalmat teremtenek az egyesü­let tagjainak a közös időtöltésre. Az egyesület legfőbb cél­ja most az, hogy a közösségi házuk végre elkészüljön, de emellett természetesen nem ' feledkeznek meg alapvető tevé­kenységeikről sem, folyamato­san tartanak összejöveteleket a művelődési házban, készül­nek a kisebb és nagyobb váro­si rendezvényekre is. Az egyesület a kerítésfes­tés mellett több eseményre is készül a következő hetekben: a hétvégén a gyönki búcsúra, jövő hétvégén pedig a gyönki szüretre.- A szüret egy közös rendez­vénye az önkormányzatnak és a művelődési háznak, de az egyesületünk is segít a szer­vezésben. A helyi nyugdíjas klub készíti az ételeket, a fellé­pők között óvodások is lesznek - tájékoztatta lapunkat Kemler Imréné. B. M. korlatot kell szabni a tömeges migrációnak Ha valaki tisztában van az afrikai viszonyokkal, az prof. dr. Ternák Gábor. A fertőző betegségek nemzetközi hírű szaktekintélye nemrég Sió­­agárdon tartott előadást. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SIOAGARI Volt miről, hiszen a professzor bejárta a trópuso­kat. Nigérián kívül huzamos időt töltött Laoszban, emel­lett barangolt a pápuák föld­jén, Új-Guineában, segített Srí Lankán a cunami kárvallott­jainak, és választást felügyelt Kambodzsában. Az már csak ráadás - és ma már történelem - hogy az amerikai csapatokkal és ma­gyar orvoskollégáival együtt őrnagyi rangban szolgált Sza­­ud-Arábiában, az Öböl-hábo­rúban és Mátyás királyunk óta először megnyert az ország számára egy egész hadjáratot. Ezekben az években Szekszár­­don élt, főorvosként dolgozott a Balassa János Kórházban, és a körzet országgyűlési kép­viselőjeként tevékenykedett. Ezért is jön minden esetben nagy örömmel Tolna megyébe. Politikusi vénáját nem ta­gadva és ehhez egészségügyi szaktudását rendelve Sióagár­­don a migráció kérdéséről is elmondta véleményét.- Tragikus fejleménynek tartom a tömeges elvándor­lást, és őszintén sajnálom azo­kat a jobb sorsra érdemes em­bereket, akik ilyen helyzetbe kényszerülnek - kezdte prof. dr. Ternák Gábor. - Ugyanak­kor azt is tudni kell, hogy ren­geteg azok száma, akiket fel­biztattak az elvándorlásra. Hatalmas bizniszről van szó, adott időn belül több bevétel származik belőle, mint a pros­titúcióból és a kábítószerből együttvéve. Meggyőződésem, hogy ennek a végtelen tömege­ket megmozgató migrációnak Prof. Dr. Ternák Gábor saját praxisából merítve vetített képes előadásokat tartott a kollégáinak Fotó: M. D. hatékony korlátokat kell szab­ni, mert ellenkező esetben va­lóban kicserélődhet Európa. Érdekes módon ezek a töme­gek nem a Nyugathoz képest is gazdagabb, közel-keleti arab országok felé veszik az irányt, hanem Európa felé. Nincs más megoldás, meg kell védenünk a külső határokat. A jelenség lehetséges orvostudományi vonzata pedig nem más, mint nemcsak az ismert betegségek - tuberkulózis, májgyulladás, AIDS - gyakoribb jelentkezése a krónikus hordozók miatt; ha­nem behurcolása olyan trópu­si betegségeknek is, melyekkel az itthon praktizáló orvosok még sohasem találkozhattak. Szekszárd is díjazta munkáját Prof. Dr. Ternák Gábor három évvel ezelőtt ugyancsak Sió­­agárdon tartott előadást. Akkor diplomáciai missziót is ellátott, miután Nigériában Magyaror­szág nagyköveteként teljesített szolgálatot. Közel negyven év elteltével látta viszont fiatal fel­nőttkorának afrikai színterét. Részlet az akkori interjúból.- Azért az orvosi hivatásról diplomataként sem mond­tam le: külön engedély birto­kában Nigéria Zaria nevű vá­rosának egyetemén tanítok - tudtuk meg a Pro Űrbe Szek­szárd emlékplakettel kitünte­tett professzortól. - De minde­nekelőtt hadd mondjam el: az elmúlt években sokszor jártam Kelet-Afrikában, elsősorban Kenyában, ahol trópusi tanfo­lyamokat szerveztem orvosok­nak, de voltam Szomáliában és Tanzániában is. Azt gondoltam, hogy nyugdíjas koromra ebben a térségben fogok dolgozni, de visszatérő álmom volt, hogy Nigériában vagyok. Az álom be­teljesült... Napjainkra visszatérve, a Pé­csett élő professzor most is ak­tív, a közeli Komló kórházában gyógyítja a pácienseket. Lengyel hősiesség, magyar önzetlenség és a két nemzet barátságának egyik fényes napja Akik átélték, azok nagy szeretettel emlékeznek BQNYHAD Megemlékezést tar­tott a Bonyhádi Magyar-Len­gyel Baráti Társaság szeptem­ber 18-án. Magyarország, bár Németország kényszerű szö­vetségese volt, nem engedte át területén a Wehrmacht tá­madó csapatait és az újonnan megalakuló Szlovákiával el­lentétben nem indított csapato­kat Lengyelország ellen. A ko­­rababeli Magyarország bará­ti jobbot nyújtott a lengyelek­nek, 1939. szeptember 18-án a Teleki-kormány megnyitotta a határt a megszállt Lengyelor­szágból menekülők előtt. A bonyhádiak baráti társa­sága erről minden évben meg­emlékezik, és a lengyelek sem felejtenek: a lengyel Szejm, a kétkamarás lengyel parla­ment alsóháza erről augusztus 30-án fogadott el határozatot. A bonyhádi ünnepség hely­színe a Magyar-Lengyel Ba­rátság Emlékműve és a Ma­gyar-Lengyel Barátság Fá­ja volt. A lengyel és a ma­gyar himnusz közös elének­­lése után Tóth Bence, történe­lemtanár beszélt a világhábo­rú előzményeiről, a lengyel ka­tonák hősiességéről és a Tele­ki-kormány következetes po­litikájáról, a lengyel menekül­tek baráti fogadásáról. Györffy Tímea, a Színjátszó Kör tagja A lengyelek elleni támadásokra emlékeztek Beküldött fotó Stanislaw Worcell 1849-ben írott „Lengyelország és Ma­gyarország” című írásából ol­vasott fel hosszabb részleteket. A Bonyhád város vezetését képviselő Szabó Tibor alpol­gármester együtt koszorúzott a baráti társaság alapító elnö­kével, Surján Józseffel. A mé­cseseket meggyújtották és a résztvevők közösen imádkoz­tak a világháború lengyel és magyar áldozataiért. A Vörösmarty Művelődési Központban a lengyel mene­kültek magyar segítőiről be­szélt a csoport vezetője, kiemel­ve, hogy egy-egy személyiség­re méltán emlékeztet közté­ri szobor, emlékmű és emlék­tábla, az elismerés mégis elő­deinkké, az egykori vezetésé és azoké a magyar embereké, akik önzetlenül segítettek a menekülőknek. Ezt erősítette a „Barátok a bajban” című 2005- ben készült film is. A háború alatt Balatonbogláron működő lengyel gimnáziumról a még életben lévő idős emberek em­lékeztek nagy szeretettel. Az összejövetel szokás szerint az esti órákban ért véget. TN Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents