Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-25 / 223. szám

2019. SZEPTEMBER 25., SZERDA SPORT 15 Zsóri Dánielnek a Puskás-díj óriási motiváció a jövőre nézve „Nagyon magasra tettem magamnak a mércét” A FIFA-gálákon eddig Puskás Ferenc neve jelentette az egyetlen kötődést a magyar futballrajongók számára - az idei, milánói eseményt ellenben a fél ország lélegzet­visszafojtva várta, hiszen első ízben egy magyar játékos is szerepelt a Puskás-díjra jelöltek között, és hétfő este Zsóri Dániel jelöltből győztessé vált, ami a Fradinak lőtt gólját látva papírforma, de... Kérdés, hogyan birkózik meg azzal, hogy pályafutásának a legeslegelején irdatlanul magasra került a mérce. Tizennyolc évesen ez az óriási elismerés egyben óriási teherré is válhat. Erről is kérdezte a Nemzeti Sport az ifjú futballistát a milánói Scala előtt. Judom, ha nem dolgozom kőkeményen, akkor idővel a díj csak egy dísz lesz a polcomon" Fotó: AFP Csurka Gergely (Milánó) szerkesztoseg@mediaworks.hu- Idestova két órája tartja a kezében a pazar trófeát, azóta a tévéseknek már beszélt is róla, azaz akár tudatosulhatott is, hogy... Tudatosult? Hogy a FIFA-gálán végül is önt szólí­tották a színpadra, és nem Lio­nel Messit?- Nem, nem... Ezt még most is nagyon nehéz feldolgozni. Már azt sem volt könnyű, hogy a Rangadó-díjátadón is sike­rült nyernem, viszont azt, hogy most, ezen a gálán az én neve­met mondták be, azaz úgy gon­dolták, idén én lőttem a leg­szebb gólt a világon, ez... ez egy­szerűen hihetetlen. Egyébként már amikor a tíz közé jelöltek, akkor sem nagyon hittem a sze­memnek, aztán a szurkolóknak köszönh etően- bekerültem «ta­romba, és most itt állok ezzel a díjjal, miután egy színpadon le­hettem egy sor világnagyság­gal... Még emésztem.- Az imént egy angol újságíró afelől érdeklődött, milyen érzés Messi előtt végezni egy ilyen versenyben. FIFA-gála 2019: a díjazottak PUSKAS-DÍJAS: Zsóri Dániel (magyar, Mól Fehérvár/ Debreceni VSC) AZ ÉV FÉRFI JÁTÉKOSA: Lio­nel Messi (argentin, FC Bar­celona) AZ ÉV NŐI JÁTÉKOSA: Megan Rapinoe (egyesült államokbe­li, Reign FC) AZ ÉV FÉRFI KAPUSA: Alisson Becker (brazil, Liverpool FC) AZ ÉV NŐI KAPUSA: Sári van Veenendaal (holland, Arsenal/Atlético Madrid) AZ ÉV FÉRFI EDZŐJE: Jürgen Klopp (német, Liverpool FC) AZ ÉV NŐI EDZŐJE: Jil Ellis (egyesült államokbeli, Egye­sült Államok női válogatottja) AZ ÉV FÉRFI CSAPATA: Alisson Becker - Sergio Ramos, Mathijs de Ligt, Virgil van Dijk, Marcelo - Eden Hazard Frenkie de Jong, Luka Modric - Kylian Mbappé, Lionel Messi, Cristiano Ronaldo AZÉV NŐI CSAPATA: Sari van Veenendaal - Lucy Bronze, Wendie Renard, Nilla Fischer, Kelley O’Hara - Amandine Henry, Julie Ertz - Marta, Rose Lavelle, Megan Rapinoe- Alex Morgan FAIR PLAY DÍJAS: Marcelo Bielsa és a Leeds United AZÉV SZURKOLÓJA: Silvia Grecco (brazil)- Óriási élmény, hogy egy ilyen fantasztikus játékossal szemben győzni tudtam, er­re nagyon büszke vagyok, ám igazán arra, hogy magyarként először nemcsak a jelöltek kö­zé kerültem, hanem el is nyer­tem a legnagyobb magyar fut­ballistáról elnevezett díjat.- Egy ilyen gólt, pláne az azért járó díjat inkább egy pályafu­tás megkoronázásának szokás tartani, az ön esetében viszont ez épphogy a kezdet, hiszen élete első NB l-es meccsén nyi­tott rögtön ezzel, amiért most a fél világ előtt átvehette az egyik legrangosabb elismerést. Léc ilyen magasra ritkán kerül a startnál. Mit tud tenni azért, hogy ne éreztessék majd önnel: öcsém, Puskás-díjas vagy, ne­ked hetente kell megváltanod mostantól a világot?- Az tény, hogy ezzel a gól­lal valóban nagyon magasra tettem magamnak a mércét. A szurkolók onnantól fogva el­várták, hogy akkor döntsem el mindig a meccseket, ami azért tizennyolc évesen nagyon nem könnyű, pláne a bemutatkozá­som után azonnal. Úgy gondo­lom, azzal, hogy ide igazoltam Fehérvárra, és kész vagyok a szükséges munkát elvégezni, elérhetem a célomat, azaz a maximumot nyújtani minden edzésen, minden mérkőzésen, és akkor idővel stabilan ered­ményes tudok lenni. Ez a díj csodálatos, ám tisztában va­gyok azzal, ha nem dolgozom kőkeményen, akkor idővel csak egy dísz lesz a polcomon, semmi több.- Magyar futballistától aligha tud tanácsot kérni, hogyan kell kezelni ezt a helyzetet, hogy nemcsak részt vett a FIFA-gá­­lán, hanem még díjat is visz haza. Igazából az érződik, hogy önben megvan az elszántság, a menedzsere is nagyon komo­lyan figyel a karrierjére, nyilván az edzői is, mégis, ismerjük ezt a közeget, itt a zümmögő kó­rus hangját kellene kikapcsolni, hogy adják meg azt az időt ön­nek, amíg beérik, ha már ennyi­re korán kapott egy ilyen óriási elismerést.- Bár ezen a gálán nem volt még magyar játékos és nem is díjaztak még senkit, úgy gondolom, igenis tudok ki­től tanácsot kérni. Pontosab­ban már tudtam is, és kaptam is. Debrecenben Tőzsér Dani­tól, aki nagyon sokat játszott külföldön. Fehérváron Juhász Rolitól és Huszti Szabitól sze­rintem szintén sok és jó taná­csot kapok majd, hogyan tud­jam ezt az egészet a helyén kezelni.- Kötelező kérdés: csalódott volna, ha nem sikerül?- Nekem már az óriási él­mény volt, hogy egyáltalán meghívtak ide. Ha nem én nyerek, akkor is úgy éreztem volna, az, hogy egyáltalán be­leszagolhattam ebbe a légkör­be, óriási motiváció lesz a jö­vőre.- Esetleg sikerült néhány szót váltania a díjazott kollégákkal?- Amikor vége lett a gálá­nak, olyan játékosok gratu­láltak, mint Marcelo, Sergio Ramos, Clarence Seedorf, még Jürgen Klopp is... Egyszerűen hihetetlen érzés.- Elnézést, egy műsoron kívüli kérdés: ahogy a honi, „minden­be verjük bele a csúfot” men­talitást ismerem, legalábbis élénk vita várható arról, hogy miközben az öltönye tökéletes eleganciát kölcsönzött, addig a fehér cipő legalábbis kilógott a mezőnyből. Volt hezitálás, vagy nem haboztak ezt a kissé for­mabontó, viszont fiatalos hú­zást bevállalni?- Az elegancia mellett min­denképpen fiatalosan és spor­tosan akartam kinézni, és úgy gondoltam, hogy ezt ezzel a ci­pővel lehet a legjobban elérni.- Bár előtte azt mondta, a szín­padon majd rögtönöz, ha az ön neve kerül elő a boríték­ból, gondolom, egy-két mondat mégiscsak be volt készítve.- Természetesen összerak­tuk előtte a szöveget, de ez az én szövegem volt, amit min­denképp el akartam monda­ni, ha megadatik, hogy engem szólítanak.- A külföldi újságírók termé­szetesen ugyanarról faggatták, amiről az otthoniak már tavasz­­szal is: hogy milyen érzés volt úgy megrúgni a labdát... Úgy­hogy most már ők is tudják, gyerekkorában sokat gyakorol­ta. Azt is fel tudná idézni, hogy az elmúlt tizennyolc évben és ti­zenegy hónapban rendes mér­kőzésen hány ilyen gólt lőtt?- Azért lőttem már talán ket­­tőt-hármat.- Konkrétan?- Egyre pontosan emlék­szem, a Debrecen második csapatában... És a másikat is ott sikerült.- Ollózva gólt lőni minden fiatal focista nagyon szeretne, ám ke­veseknek adatik meg az az ér­zés, hogy olyan természetesnek hasson és a kivitelezés is úgy sikerüljön, ahogy önnek. Mikor kapott rá az ízére?- Annak idején egy mesé­ben láttam, hogy a főhős sokat ollózik, aztán kimentem, és el­kezdtem gyakorolni. Jól ment, azaz sokat csináltam, ké­sőbb edzésen is. Akadt olyan edzőm, aki az egészet bohóc­kodásnak tartotta, nem igazán •nézte jó szemmel, de a több­ségnek nem volt vele baja.- Mivel egy ilyennel indította a felnőttpályafutását, kell némi önuralom, hogy ne akarja mini­mum utánozni önmagát, mert hát az a bizonyos mérce... Szóval ha jön a beadás, akkor mekko­ra lesz a kísértés? Esetleg direkt úgy helyezkedni kissé, hogy...- Á, nem, szó sincs ilyesmi­ről. Mivel a Fradi ellen kissé mögém jött a labda, akkor és ott az tűnt az egyetlen lehetsé­ges megoldásnak. Csatárként azonban a gólszerzés a lényeg, biztosan nem fogom erőltetni az ollózást.- Azon a bizonyos napon érez­te, hogy valami különleges tör­ténhet önnel? Vagy csak úgy jött? Hogy épp jókor küldte be Herczeg András, nem öt perccel előbb, meg hogy egyáltalán be­küldte, iksznél, tizennyolc éve­sen, a listavezető ellen...- Na igen, ezt a díjat egyben Bandi bá’nak is köszönhetem, mert ha nem szavaz nekem bi­zalmat, akkor most nem állnék itt, és ezért nagyon hálás va­gyok neki is, a Debrecennek is. Aznap egy kicsit megváltozott az életem, bár, ahogy mond­tam, azért akkor is és azóta is próbálom ezt a helyén kezelni.- De véletlenek, ugye, nincse­nek, hogy minden úgy történt végül, ahogy?- Nem, nem, ezt én is így gon­dolom: véletlenek nincsenek... A siker terhe Ökrös Csaba jegyzet@mediaworks.hu Zsóri Dániel beollózta magát a Puskás-díjasok táborába. A Debrecen (most a Vidi) fut­ballistájának februári talála­ta az év gólja lett. A legszebb a világon. Tizennyolc éves já­tékosról van szó, mondhatni, elég jó kezdet. Fokozni ne­héz, de annyi baj legyen! En­nél jobb belépőt nem is kí­vánhatott volna magának. A Nemzetközi Labdarúgó­szövetség díjátadója után, kellő tisztelettel ugyan és nagyon szerényen, de leír­hatjuk, hogy Zsóri lepipálta Lionel Messit is. Elég jó me­zőnyben győzött hát a ma­gyar játékos. Mint emlékezetes, feb­ruárban, a Fradi elleni mér­kőzés utolsó perceiben lőt­te a Puskás-díjas gólt. Kivá­ló drámai érzékről tett tanú­­bizonyságot azzal, hogy szé­pen kivárta az utolsó pil­lanatokat a meccsen. Le­­gyinthetnénk, hogy mit szá­mít, mikor esett a gól, de hi­ba lenne eltekinteni a kö­rülményektől. Már önmagá­ban az is sokat nyom a lat­ban, hogy a Fradit győzték le a debreceniek Zsóri ol­lózásával, hiszen a zöld-fe­hérek ellen minden mérkő­zés presztízsmeccs. Vegyük számításba azt is, hogy bi­zony nem mindegy, ötgólos vezetésnél kell kihasznál­ni egy kínálkozó helyzetet, vagy a győzelem múlik a lö­vésen. Zsóri élete legelső el­ső osztályú mérkőzésén vé­tette észre magát nagysze­rű találatával, megszerezve csapatának a három pontot. A 18 éves játékos bizonyára úgy volt vele, mit bajlódjon a beadásból érkező labda le­vételével, majd cselekkel a tizenhatoson belül, végül a kapus elfektetésével, ami­kor magasugrók ihlette lég­munkával egyből gólt érhet el. Magasra tette a lécet, de nem verte le. Mi sem bizonyítja jobban Zsóri Dániel felkészültsé­gét és tudatosságát, mint a világszínvonalú gólhoz illő világszínvonalú gólöröme. Az elvetődő kapus jószeré­vel még földet sem ért, hogy kipiszkálhassa a hálóból a labdát, amikor az ifjú titán már mezét levetve szágul­dott a debreceni szurkoló­­táborhoz. Mi, magyar szurkolók szomjazzuk a futballsikert. Általában a kiszáradás tü­neteivel küzdünk. A Puskás­díjjal most kis időre oázis­ban érezhetjük magunkat. Jólesik oltani a szomjunkat. Miközben ünnepeljük Zsórit, örülünk sikerének, és vele együtt mi is fürdőzünk a dicsfényben, egyben aggó­dunk is érte. Nem lehet köny­­nyű ilyen fiatalon megbir­kózni ekkora siker terhével. Reméljük, hogy löketet ad neki ahhoz, hogy kiteljesítse tehetségét. Jó lenne, ha a kö­vetkező másfél évtized egyik legsikeresebb labdarúgója válna belőle! Olyan, aki a vi­lág élvonalába tartozó klu­bok valamelyikében és a vá­logatottban is ontja a gólokat. Nem baj, ha nem ollózva és nem az utolsó percben szerzi őket, csak sok legyen!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents