Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-21 / 220. szám
2019. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT GAZDASÁG y A szektor közvetetten mintegy tizennégyezer embert foglalkoztat Ötmilliárdos beruházás a hazai gyógyszeriparban Hodász István vezérigazgató és Varga Mihály pénzügyminiszter a gyár felavatásán Fotó: MTI A magyar gazdaságban a gyógyszeripar a GDP 6 százalékát adja - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter Körmenden, az Egis Gyógyszergyár Zrt. ötmilliárd forintos beruházással megvalósult új üzemcsarnokának avatóján. Hozzátette: miközben az ELI gazdasági teljesítménye az elmúlt évben jelentősen lassult, a magyar gazdaság tartja korábbi lendületét, az ipari termelés például 12 százalékkal bővült. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KÖRMEND Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta: a magyar gazdasághoz szorosan kötődő német gazdaság teljesítménye az elmúlt egy évben jelentősen lassult. A magyar gazdaság - amelynek igen jelentős szeletét teszi ki a 14 ezer embert foglalkoztató gyógyszeripar - ennek ellenére tovább tartja a korábbi lendületét, az ipari termelés júliusban 12 százalékkal bővült - közölte Varga. Az Egis körmendi beruházását a miniszter kiváló példának nevezte arra, hogy a kormány miként képzeli el az európai uniós és hazai források elköltését. A csúcstechnológiát alkalmazó gyár innovatív fejlesztésekkel magas hozzáadott értéket termel, ami növeli a hazai és a külpiaci értékesítést is. A galenikus - vagyis nem szilárd anyagú - gyógyszerkészítményeket előállító üzem felépítéséhez és a termékfejlesztéshez a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán, a Szegedi Tudományegyetem, a Pannon Egyetem és a Természettudományi Kutatóközpont együttműködésével nyert támogatást az Egis. A fejlesztések eredményeként három új termék kerül a piacra 2020 végéig, amelyekkel a korábbinál hatékonyabban lehet kezelni egyes betegségeket - jelezte a miniszter. Kitért arra is, hogy a jelenlegi európai uniós ciklusban 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, s a korábbi 16 százalék helyett az összeg legalább 60 százalékát szánjuk gazdaságfejlesztési célokra. Ebben legfontosabb pályázati forrás a Ginop, amelynek 2500 milliárd forintos kerete például a nálunk négyszer nagyobb lakosságú Lengyelországéval azonos. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatási és innovációs fejlesztéseire szánt keretből már 1481 milliárd forintot kifizettek 18 500 vállalkozásnak, amelyek 7500 új munkahelyet teremtettek több mint 250 milliárd forint saját önerőt is felhasználva. Varga Mihály ismertetése szerint az elmúlt 9 évben talpra állt a magyar gazdaság, kifejezetten jó a teljesítménye, a második negyedévben például az Európai Unió tagállamainak legnagyobb növekedését, 5,2 százalékot ért el. Mégpedig nem hitelekből és privatizációs bevételekből, miközben az államadósság szintje a korábbi 83-ról 69 százalékra mérséklődött, az aktív korú népesség 54 százaléka helyett már több mint 70 százalékos a foglalkoztatottság, a 12 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 3,4 százalékra mérséklődött. HÍREK „Semmit rólunk nélkülünk!” BUDAPEST A fogyatékossággal élő embereket érintő intézkedéseket ismertető kiadványt jelentetett meg a kormány - közölte Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja. A füzet mellett hangoskönyv formában is megjelent Semmit rólunk nélkülünk! című kiadványban bemutatják azokat az eredményeket, amelyeket a kormány és az érdekvédelmi szervezetek az elmúlt tíz évben együtt értek el a területen. Nyitrai hangsúlyozta, a kormány a fogyatékosságügygyel kapcsolatban meghozandó döntései előtt mindig konzultál az érintettekkel, és véleményüket beépíti a jogszabályokba is. MW Sikeres magyar közfoglalkoztatás BUDAPEST A közfoglalkoztatási program eredményei azt mutatják, hogy ez sikeres foglalkoztatási forma - mondta Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. A közfoglalkoztatás haszna társadalmi, mert a közösségben végzett munkával a közfoglalkoztatottaknak esélyük nyílik az elsődleges munkaerőpiacra való belépésre. 2010 óta több mint 240 ezren vettek részt olyan képzésen, amellyel képzettséget szereztek a továbblépéshez - tette hozzá. MW Háromnapos a szegletes ledneket is felfedezték már Budapesten A lucerna reneszánsza A legtöbb bor itthon fogy el, exportra alig jut Fotó: MTI Olcsón veszik át a magyar bort PIAC Az utóbbi évek hazai borexportját jellemző, 1,2-1,3 eurós literenkénti átlagár után, 2018-ban - amikor a kivitt bor mennyisége megugrott - már az egy eurót sem érte el a külföldön eladott bor után kapott literenkénti bevétel - derül ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa statisztikai adataiból. A probléma összetett, a megfelelő marketing hiányától kezdve a mennyiségi és minőségi gondokon keresztül odáig terjed, hogy kudarcot vallottak a kitörési pontnak szánt fajták - például az irsai Olivér vagy a furmint - magyar brandként való felépítési kísérletei - mondták a Világgazdaság által megkérdezett piaci szereplők. A borászszakemberek szerint az is gond, hogy még a külföldön jól csengő magyar borvidékek termékeiből sincs nagyobb kereskedelmi tétel, a legtöbb bor helyben, a pincékben és a fesztiválokon fogy, az export csekély. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint idén júliusban az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott (OFJ) fehérborokat literenként 188 forintos átlagáron adták el a borászatok, a külföldön értékesített OFJ-s fehérborok értékesítési ára 290 forint volt, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vörösborok és rozék pedig 258 forintos literenkénti áron kerültek a külpiacokra. Az Agrárminisztérium szeptember elején jelentette be, hogy a minőségi borok értékesítésének támogatására 3,5 milliárd forintos kerettel borpromóciós programot indít. - Úgy számolunk, hogy a következő években évi két-két millió eurót tudunk fordítani projektekre - közölték. MW VÍZ Az utolsó fázisba érkezett a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 előkészítése, az október 15-én kezdődő háromnapos konferencia kiemelt témája a globális vízválság megelőzése, ezen belül is a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz okozta problémák megoldása. Az alig egy hónap múlva kezdődő eseményre csaknem kétezer résztvevőt várnak a világ minden részéről, köztük állam- és kormányfőket, minisztereket, valamint nemzetközi szervezetek, illetve a pénzügyi és a vízügyi szektor képviselőit.- Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket - mondta Áder János köztársasági elnök a téma kapcsán a Kossuth rádióban. Magyarország ugyanis - folytatta - a világ kibocsátásának 137 ezred részét teszi ki. Áder János kifejtette: a cél, hogy 2050-re az EÚ, ezen belül Magyarország, klímasemleges legyen, vagyis a szén-dioxidkibocsátás és a szén-dioxid megkötésének aránya egyensúlyban álljon. Magyarország más uniós országokkal összevetve 1990-hez képest pontosan annyival csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását mint Dánia, miközben Ausztria, Spanyolország és Írország növelte a kibocsátását. MW MEZŐGAZDASÁG Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a gazdálkodók körében a fehérjenövények. A szója mellett kezdenek felzárkózni az úgynevezett alternatív fehérjeforrásnak számító kultúrák is - írja a Magyar Nemzet. A lucerna vetésterülete évek óta emelkedik, az idén pedig a szegletes ledneket is felfedezték a gazdák. A lucerna, mivel nitrogénmegkötő növény, a zöldítés egyik lehetséges módjaként is alkalmazható. A növény népszerűségét mutatja, hogy míg 2012-2016 között átlagosan közel 150 ezer hektáron termeltek lucernát a gazdák, 2017-ben a terület nagysága már mintegy 200 ezer hektár volt, az elmúlt évben pedig meg is haladta ezt a számot. A lucernán kívül amúgy a takarmánybükkönyök és a herefélék területnagysága stabilan 600 hektár körül alakul, a szegletes lednek pedig kiugró területnövekedést mutat: idén közel száz hektárra jelentettek be támogatási igényt a gazdák e növényt illetően. A termelők lelkesedését a komoly támogatási összeg is hajtja, hiszen az idén mintegy 8,8 milliárd forint termeléshez kötött támogatás jutott a szemes és szálas fehérjenövényt termesztő gazdaságokhoz. A támogatásnak köszönhetően a szálas fehérjenövények vetésterülete a Nemzeti Fehérjeprogram alatt több mint a felével megnőtt. A szójabab esetében a támogatási program elindítása után hirtelen nagyot nőtt a vetésterület, a korábbi 30-40 ezer hektár helyett 70- 80 ezer hektáron vetettek szóját a termelők. A támogatások mellett legfőképp a piaci helyzet befolyásolja a termesztési kedvet. Bár a legtöbben ezeket a növényeket még csak saját felhasználásra termesztik, ha a jövőben a takarmányipar is többet vásárol fel, a vetésterület is tovább bővülhet. A Nemzeti Fehérjeprogram célja az is, hogy minél több génmódosított importszóját lehessen kiváltani egészséges és biztonságos hazai fehérjenövénnyel. A szója körüli kezdeti lelkesedést viszonylag gyors visszaesés követte hazánkban. Bár a területnövekedéssel a hektáronkénti hozamok is emelkedtek, a program indulásakor sokaknak kellett csalódniuk, a szója ugyanis speciális környezeti feltételeket és termesztési módszert igényel. MW
