Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-14 / 214. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2019. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT Az újságok jól visszatükrözik a hétköznapi életet Száz éve jelent meg a Tolnamegyei Újság Marosi Tibor levéltáros a százéves újsággal A szerző felvétele Az újság hangvétele jellemzi a kort Középen Tolna megye diáksportja TOLNA MEGYE Az idei évben megyénk a kilencedik a ranglistán, az itt található százötvenhárom oktatási intézmény közül összesen harminchét iskola regisztrált az Európai Diáksport Napjára a www.essd. eu/hu honlapon, mely 24,2 százalékos megyei lefedettséget jelent - tette közzé a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ). A szövetség az idén is díjazni fogja a 2018-ban legtöbb résztvevőt mozgósító és a legszínesebb, legváltozatosabb programokat megvalósító iskolákat. Ezen túl pedig azok a megyék, települések és intézményfenntartók is értékes sportszerutalványokat kapnak, akik 2018-ban a legtöbbet tették a kezdeményezés népszerűsítéséért. A delegált iskolák számát tekintve, Baranya megye vezeti a megyei listát, melyet Győr-Moson-Sopron, illetve Veszprém megye követ. Szeptember 27-ig lehet még regisztrálni Az Európai Diáksport Napja (European School Sport Day®, ESSD) az MDSZ kezdeményezésére indult tizenhárom éve, 2015 óta pedig Európa más országaiban, sőt tavaly óta még a kontinensen túl is megtartják. Először 2015-ben Bulgária és Lengyelország csatlakozott a mozgalomhoz, 2016- ban pedig már húsz európai ország mintegy másfél millió diákja vett részt a saját iskolájában diáksportnapi prog• ramokon. 2018-ban megdőlt az eddigi rekord, hazánkban ezerkétszáz iskola és négyszázezer gyermek mozgott együtt az Európai Diáksport Napján, világszerte összesen huszonkilenc országban, két és félmillió diák részvételével zajlott az eseménysorozat, melynek térhódítása a kontinensen túl, Makaóig és Chiléig is elért. A szeptember 27-i tematikus napnak három kiemelt eseménye lesz az idén. A központi rendezvényt Budapesten tartják, a két vidéki helyszín pedig Eger, illetve Kisvárda lesz. TN Száz éve jelent meg először a Tolnamegyei Újság, melyet a háborúig, 1943-ig adtak ki. Keresztény, nemzeti szemléletű lap volt, lelkipásztorok is publikáltak benne. A megyei levéltárban megtalálhatók a példányai. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu SZEKSZÄRD Egy kis sajtótörténet. Helyi újságok a helyi levéltárban. Rúzsa Évával, az intézmény igazgatóhelyettesével beszélgetünk, annak apropóján, hogy az egyik megyei lap, a Tolnamegyei Újság első száma éppen száz éve, 1919. szeptember 14-én látott napvilágot. A Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára mintegy 12 kilométernyi iratanyagot őriz. Ennek csak egy töredéke, amely a helyi sajtótörténetet jeleníti meg: bekötött újságok, az 1800-as évek közepétől, napjainkig. Mikrofilmen is vannak megyei lapok, sok minden az interneten is elérhető. Rúzsa Éva vázolja a helyi sajtó történetét, és azt, hogy mire jók az újságcikkek egy levéltári kutató számára. A sajtóban megjelenő írások a levéltári forrásokat egészíthetik ki - mutat rá -, mert a hétköznapi életet jobban viszszatükrözik, mint a hivatalos beadványok, kérelmek, határozatok, végzések, ítéletek. Arról, hogy hogyan él az adott kor polgára, amikor nem ügyet intéz, a hírek, tudósítások, publicisztikák árulkodnak. Beszámolnak a helyi közéleti rendezvényekről, balesetekről, bűnesetekről, s még a hirdetések is árnyaltabbá teszik a képet. Tolnában az első, rendszeresebben megjelenő újság a Tolnamegyei Közlöny volt, 1873- tól.. A dualizmus korában ez számított az ellenzék lapjának, a 48-asok fórumának. A másik oldal, a szabadelvűek, a kormánypárt lapja a Tolnavár-Száz éve jelent meg a Tolnamegyei Újság első száma. Két alcíme volt: Politikai és társadalmi hetilap. A Tolnamegyei Keresztény-Keresztyén Nemzeti Párt hivatalos közlönye. Később ez módosult keresztény politikai és társadalmi lapra. A helyesírás még sok mindenben eltért a maitól, egybeírás, különírás, ékezetek tekintetében, és abban is, hogy a címek után pontot tettek. Hangvétele jellemzi a kort: „A közel múlt véres, piszkos és kegyetlenséggel tele napjai öntudatra ébresztettek bennünket!”, „... a murgai evangélikus egyházkösség márványemléktáblával jelöli meg a házat, ahol 48 esztendővel ezelőtt született Magyarország honvédelmi minisztere és miniszterelnöke: Gömbös Gyula.”, „Tény az, hogy a mai generáció a házasságot alig tekinti felbonthatatlan szentségnek... A család pedig, a mai társadalomnak, a nemzetnek alapja megbomlik s ez okszerűen zülléssel fenyegeti a gyermeket: a jövőt.” megye, 1890-től jelent meg. Ez később egyesült az 1905- ben létrejött Közérdekkel, és együtt működtek tovább, Tolnavármegye és a Közérdek címen, 1918-ig. Az akkori zűrös történelmi eseményeket követően, a Tanácsköztársaság bukása után, 1919 őszén indult a keresztény nemzeti erők lapja, a most százéves Tolnamegyei Újság, ami 1943 végén szűnt meg. Más, megyei lefedettségű kiadványok is léteztek még - mondja Rúzsa Éva -, például a Tolnamegyei Hírlap az 1930- as években, a kisgazda párt kiadásában. Ezt Dombóváron szerkesztették. Kisebb területek ügyes-bajos dolgaival foglalkozó, viszonylag rövid életű kiadványokról is tudunk. Ilyen volt a 19-20. század fordulóján a Szekszárd Vidéke, vagy a Dombóvári Hírlap a 10-es, 20- as években, de Bonyhádon és Pakson is jelentek meg újságok. Nekünk nagyon hasznosak ezek, főleg ha személyekre kutatunk. Ahogy az L, úgy a II. világháborút követően is kereste a kiutat a romokban álló Európa, a kaotikus társadalmi-gazdasági helyzetből. A sajtót is az átmeneti állapot jellemezte. Rövid életű pártlapok jöttek létre - például 1945-ben megjelent a Tolna Megyei Néplap, ami a parasztpárté, a Tolna Megyei Hírlap, ami a kisgazdáké volt -, de ezek csak 1948-ig működtek. Aztán pár éves szünet következett, és csak a Pécsen megjelenő Dunántúli Naplóban voltak Tolna megyére vonatkozó mellékletek. A mai megyei lap elődjének tekinthető Tolnai Napló 1951-ben indult. Tolna Megyei Népújság néven 1956- tól adták ki. A rendszerváltás után, a privatizációt követően, 1990-től jelenik meg Tolnai Népújságként. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Tapasztalatot cserélnek a legjobb tenyésztők TOPONÁR Bátran állítható, hogy a Kaposvári Állattenyésztési Napokon (KÁN) évről-évre az állattenyésztés krémje vesz részt. Nincs ez másként az idei esztendőben sem, Bábolnáról, Tiszaföldvárról, de még Bulgáriából is érkeztek tenyésztők a tegnap megkezdődött háromnapos rendezvényre.- Fontos, hogy javítsuk és erősítsük a magyar állattenyésztés minőségét, s a lehető leghatékonyabban tudjuk támogatni az ágazatot - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a rendezvényt megnyitó beszédében.- Az állattenyésztési napok híd a gazdálkodók és a fogyasztók között, ezért a rendezvényen fontos a szemléletformálás is. A mezőgazdaság mindig is meghatározó volt az életünkben - fogalmazott beszédében Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem, rektora. Kiemelte, hogy a fejlődés olyan mértékű az ágazatban, hogy folyamatosan frissülő felkészültséget igényel a szakmától. A háromnapos fesztivál arra is lehetőséget ad, hogy a tenyésztők találkozzanak egymással, tapasztalatot cseréljenek, s megmutassák elért eredményeiket. A KÁN-on az élelmiszereknek is fontos szerepet jut, a szokásokhoz híven újra helyi termelők mutatkoznak be a standokon, ahol somogyi gombát, mézet, húsféleségeket, sajtokat is kóstolhatnak az érdeklődők. TN A program a fogatok bevonulásával kezdődött Fotó: Lang R. Országos íjászversenyt rendezett a katasztrófavédelmi igazgatóság a sötétvölgyi erdőben Hazai és egzotikus állatok modelljeire SZEKSZÁRD íjászversenyt rendezett nemrégiben a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Alisca Nyilai íjászegyesülettel és az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesülettel közösen. A IV. Alisca Katasztrófavédelmi Országos íjászversenyen huszonnégy szervezet mintegy hetven versenyzője vett részt, akiket Ács Rezső polgármester köszöntött a helyszínen, a Szekszárd melletti Sötétvölgyben. Az eseményt dr. Balázs Gábor, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója nyitotta meg, majd Piros László, az Alisca Nyilai Egyesület elnöke ismertette a szabályokat. A versenyzők nyolc kategóriában, fejenként három-három lövést leadva haladtak végig a huszonnégy célt tartalmazó pályán, ahol élethű, háromdimenziós célpontokra lőhették ki nyilaikat. Ezek között többségében olyan vadak voltak, amelyek a magyar erdőket lakják, de néhány egzotikus faj is szerepelt a célok között, például óriásteknős vagy tigris. A háromdimenziós íjászatban a célba süllyesztett választóvonalakkal jelölik a találati zónákat. A különböző kategóriákba sorolt íjászok más-más távolságokról Háromdimenziós célpontokra lőttek a verseny során Fotó: TMKI lőttek röpítik ki nyilaikat - részletezte Boros Brigitta szóvivő. A versenyt támogató Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület vándorkupát alapított, amelyet idén a legeredményesebb rövidtávú csapat, a mosonmagyaróvári rendőrség csapata vihette haza. A legjobb hosszútávú íjász különdíját Görbe Ferenc kapta, a legjobb rövidtávú íjász díját Balogh Attila vihette haza, a verseny legifjabb íjásza pedig Péli Hunor volt. A szekszárdi önkormányzat különdíját ajánlott fel Bókáné Szalai Ibolya, Sipeki József és Horváth Tibor részére. H. E.
