Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-05 / 180. szám

BELFÖLD-KÜLFÖLD Q 2019. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ Nagyon gyanús politikustól kap tanácsokat Gyurcsány felesége Dobrev korrupt portugálja Dobrev Klára július elején foglalta el helyét az Európai Parlamentben Fotó: MTI Sokan megdöbbentek, amikor kiderült, hogy Gyur­csány Ferenc felesége két akkreditált asszisz­tense egyikének nem ma­gyar szakembert válasz­tott, hanem egy portugál férfit, Jose Alberto Alves Pereirát. Az Origó utána­járt, ki is ez a férfi és mivel gyanúsítják hazájában. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu STRASBOURG Gyurcsányné asszisztense, Jose Alberto Alves Pereira a portugál Szo­cialista Párt (PS) európai par­lamenti küldöttségének volt tanácsadója az előző EP-cik­­lusban. A tanácsadó 2014- 2015 környékén mintegy 20 ezer eurót lophatott el a par­lamenti látogatóktól, és hogy ezt leplezze még dokumentu­mokat is hamisított. Július elején Strasbourgban megalakult az új Európai Par­lament, a képviselőknek le­hetőségük nyílt asszisztense­ket maguk mellé venni. A po­litikusok maguk választhatják meg munkatársaikat, akiknek a foglalkoztatására maximum havi 24 526 eurónyi összeget különít el az EP. Dobrev Klára EP-adatlapján két akkreditált asszisztens neve olvasható: Ördög Ale­xandráé, valamint Jose Alber­to Alves Pereiráé. Előbbi ko­rábban a Demokratikus Koa­líció aktivistája volt, Alves Pereira azonban egy súlyos korrupciós botrány főszerep­lője, amellyel kiemelten fog­lalkozott a portugál média. Az Observador nevű portugál lap áprilisban arról írt, hogy a gyanú szerint Gyurcsányné újdonsült asszisztense mint­egy 20 ezer eurót tulajdonítha­tott el a Madeira- és az Azori­­szigetekről érkező parlamen­ti látogatóktól. A lap hozzátet­te, hogy összesen 12 látogatás­ról, és 378 személyről volt szó. A botrány komoly fordulatot vett azzal, hogy Pereira lett a lisszaboni DIAP által indított nyomozás első számú gyanú­sítottja, amikor a bűnüldöző hatóság a szocialista küldött­ség jogellenes pénzfelhaszná­lását vizsgálta. Az Observador kiemel­te, hogy Gyurcsányné segí­tője meghamisította az Euró­pai Parlamenttől, és az utazá­si irodáktól származó erede­ti dokumentumokat, jellem­zően a látogatók utazási, va­lamint szállásköltségeit ma­nipulálta. Mindig figyelt ar­ra, hogy készpénzben fizes­senek neki azért, hogy ne le­hessen követni a kifizetéseket. A lap szerint az esetre valami­kor 2014-2015 környékén ke­rült sor, ugyanakkor kiemel­ték, hogy a történet vélhetően egészen a 2000-es évek végé­ig nyúlik vissza, amiből azt a következtetést vonták le, hogy az ellopott összeg ennél lénye­gesen nagyobb lehet. A gya­nú szerint a portugál tanács­adó több frakciótag aláírását is meghamisította, így többek között Liliana Rodrigues, Ri­cardo Serräo Santos, és Ana Gomes, korábbi EP-képviselő­­ét, utóbbi ezt meg is erősítet­te az Observadornak. A PS de­legációját valamikor 2015 és 2016 között értesítették a sza­bálytalanságokról, azonban a belső ellenőrzésre csak 2018- ban került sor. Az ügy vége az lett, hogy a PS delegációja fel­függesztette Alves Pereirát a pénzügyi tevékenységek vég­zésétől, így elvonták tőle a parlamentbe látogató csopor­tok támogatásainak operatív és pénzügyi irányítását. A por­tugál tanácsadó szerződése jú­nius 30-án amúgy is lejár. Jose Alberto Alves Pereira azonban nem tűnt el, csak Gyurcsányné mellé ejtőernyőzték. HÍREK A tét az ellenzék megmaradása BUDAPESTSimon János, a Ko­­dolányi János Egyetem taná­ra szerint Magyarországon az ellenzéki előválasztást nem feltétlenül a legalkalmasabb jelölt, hanem az a párt nye­ri, amely jobban tudja mozgó­sítani a szavazóit Simon sze­rint a DK-nak azért nem sike­rült az ellenzéki főpolgármes­­ter-jelölti előválasztáson nyer­nie, mert az MSZP-nek na­gyobb a párttagsága a fővá­rosban, így több embert tu­dott mozgósítani. Simon be­szélt arról is, hogy az MSZP, az LMP és a Jobbik esetében az önkormányzati választás tétje a puszta megmaradás. Közel vannak ugyanis ahhoz, hogy a következő országgyűlé­si választáson ne jussanak be a parlamentbe. MW Jogilag kérdéses a brüsszeli bírálat BUDAPES Az Európa Straté­gia Kutatóközpont elemzője jogilag kérdésesnek tartja a magyar jogállamiságra vonat­kozó brüsszeli bírálatot. Gát Ákos Bence szerint amikor az Európai Unió néhány tagor­szágot bírálva új jógállamisá­­gi mechanizmust próbált fel­állítani, az európai jog ütkö­zött a magyar Alaptörvénnyel. A Kutatóintézet elemzőjének véleménye szerint bár alapjá­ban véve az európai jog élvez elsőbbséget, ez nem vonat­kozik az Alaptörvény alkotmá­nyos identitást képező részé­re. MW Maróth: „Az MTA-t nem darálták be!” Irán ismét lefoglalt egy tartályhajót A múlt héten két halálos késelés is történt Kockázatos befogadás Nyugaton egyre nehezebben bírnak a migránstömeggel Fotó: AFP BUDAPEST Senki nem darálta be az MTA-t Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Háló­zat Magyar Hírlapnak nyilat­kozó elnöke szerint, aki ugyan­akkor úgy látja, szigorítani és egyértelműsíteni kell az elvá­rásokat a kutatókkal szemben.- Tudom, méhkaptárba dug­tam a fejem, ám az, hogy a tu­dományban eddig nem túl nagy eredményeket felmuta­tó, annál nagyobb öntudat­tal rendelkező emberek kvá­zi halállal fenyegetnek, inkább csak növeli a munkakedvemet - nyilatkozta a lapnak Maróth Miklós akadémikus, akit öt év­re nevezett ki az'MTA-ról levá­lasztott kutatóintézeteket tö­mörítő Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot irányító testület el­nökének Orbán Viktor minisz­terelnök Lovász László MTA-el­­nök és Palkovics László inno­vációs és technológiai minisz­ter javaslata alapján. Kifejtette: a kormányzatban tudatosult, hogy a magyar tu­domány vezető szerepe meg­ingott, ezzel párosult az a fel­ismerés, hogy az Akadémia állami támogatásán nem mó­dosítottak a rendszerváltoz­tatás óta. Maróth Miklós ki­fejtette: nem tudja értelmez­ni azokat a megjegyzéseket, amelyek szerint a kormány „bedarálta” az akadémiát, az MTA áll, ahogy az intézeti há­lózat is sértetlen, csak a szer­vezeti forma változott meg. Az Akadémia ennek nyomán kénytelen újraértelmezni a szerepét, illetve visszatérni az eredeti küldetéséhez. Kiemelte, a kutatás töretle­nül folytatódik az intézetek­ben, meggyőződése ugyanak­kor, hogy a munkát szigorúb­ban számon kell kérni, egyér­­telműsítve a követelményrend­szert. A kutatás szabadsága azonban nem sérülhet. Hozzá­tette, nem távoznak tömegesen külföldre a fiatal kutatók, hiá­ba hangoztak el erre vonatko­zóan bizonyos jóslatok. MW TEHERÁN Az iráni Forradal­mi Gárda lefoglalt a Perzsa­öbölben egy idegen tartályha­jót, amely üzemanyagot csem­pészett egyes arab országok­ba - közölte vasárnap az irá­ni állami televízió. A híradás­ban nem nevezték meg, hogy mely ország hajóját foglalták le. A hajó 700 ezer liter üzem-Irán jogszerűnek érzi az egyoldalú intézkedést anyagot szállított. A tartályha­jót Busehr kikötőjébe irányí­tották, és szállítmányát átad­ták az olajtermékek szétosz­tásával foglalkozó állami vál­lalatnak. Nem ez az első hajó, amelyet az iráni hatóságok le­foglaltak. Július 14-én a pana­mai zászló alatt hajózó Riaht, 19-én pedig a Stena Impero brit olajszállítót is feltartóztatták. Teherán azt állította: doku­mentumokkal tudja bizonyíta­ni, hogy a tanker iráni felség­vizeken, rossz sávban hajózott be délről a Hormuzi-szorosba, és lefoglalása az iráni hatósá­gok jogszerű válasza, miután a britek július elején lefoglal­ták a Grace 1 iráni tartályha­jót. A brit királyi tengerészgya­logság Gibraltárnál foglalta le a Grace 1 nevű iráni tartályha­jót július elején azzal a gyanú­val, hogy a hajó Szíriába akart kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben bevezetett szankciókat. MW NÉMETORSZÁG Döntés született a Sea-Eye német segélyszer­vezet Alan Kurdi nevű men­tőhajóján tartózkodó negyven migráns sorsáról, akik vasár­nap partra szánhattak Máltán, hogy aztán útnak induljanak az őket befogadó európai uniós országokba. A migránsokat a máltai haditengerészet egyik hajója szállította a szigetor­szágba, de úgy tudni, egyikük sem marad Máltán. A hajót mű­ködtető Sea-Eye a Twitteren azt írta, hogy a legtöbben Német­országban lelnek új otthonra. Az Alan Kurdi múlt szerdán vette fedélzetére a többségében elefántcsontparti és kameruni migránsokat Líbia partjainál egy süllyedő hajóról. A tengeren hánykolódó mig­­ránsok nagy részét befoga­dó Németországban eközben a múlt hét végén egy 33 éves albán férfi megkéselt egy 21 éves szír férfit Öhringen sétá­lóutcáján. A késelés egy arab bolt előtt történt. A szír mig­ráns súlyosan megsérült, kór­házba kellett szállítani, az al­bán elkövetőt őrizetbe vették. Nem ez volt az első támadás a héten Németországban. Szer-A Bild am Sonntag című német lap által idézett, Emnid közvéle­mény-kutató társaság felméré­se szerint valamennyi megkér­dezett 47 százaléka, a nők kö­rében pedig 51 százalék nem­mel válaszolt arra a kérdésre, dán egy szír migráns gyilkolt meg egy 36 éves német férfit Stuttgartban. Mindeközben Svédország­ban egy kisváros bejelentette: hamarosan tönkremegy, mert túl nagy költségeket emészt fel a harmadik világból ér­kező migránsok befogadá­sa. Az integrációval kapcso­latos kiadások fedezésére be­vett gyakorlat, hogy a telepü­lés önkormányzata megeme­li a helyi adókat, így az ősho­hogy kellőképpen védik-e Né­metországban a polgárokat a bűnözéstől. A lap kiemelte: az erőszakos bűncselekmények­nél a gyanúsítottak körében aránytalanul sok a nem német állampolgár. A külföldiek a la­nos svédek a saját vagyonuk­ból finanszírozzák a más et­nikumú bevándorlók lakha­tását, étkeztetését és a kü­lönféle programokban való részvételét. A piciny, 3 ezer fős Bengtsfors önkormányza­ta a svéd kormánynak írt le­velében kerek perec elismer­te, hogy azért folyamodnak gyorssegélyért, mert a beván­dorlók eltartásával kapcsola­tos költségek kiürítették a te­lepülés kasszáját. MW kosság 12 százalékát teszik ki, a nemi erőszakkal gyanúsítot­taknál viszont 39 százalékot, a testi sértéssel gyanúsítottaknál 38 százalékot, az emberöléssel vagy gyilkossággal gyanúsítot­taknál 43 százalékot. Maróth Miklós szerint nincs tömeges elvándorlás Fotó: MTI A németek csaknem fele nem érzi magát biztonságban

Next

/
Thumbnails
Contents