Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-05 / 180. szám

2019. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g Harminc éve kérdés: Alexander Sztyepanovics Petrovics volt-e Petőfi Sándor? Segesvárnál halt meg a költő, vagy később, Barguzinban? Dr. Szabó Géza a Petőfi-kutatással kapcsolatos dokumentumokkal A szerző felvétele SZEKSZÁRD Pont harminc éve, 1989 nyarán hozták haza a mintákat Barguzinból, ahol - a feltételezések szerint - megtalálták Petőfi Sándor földi maradványait. Az ex­pedíció tagja volt dr. Szabó Géza szekszárdi régész, aki sajnálja, hogy számos gát­ló személy és tényező miatt, máig nem sikerült tisztázni, hogy Alexander Sztyepano­vics Petrovics valóban azo­nos-e Petőfi Sándorral. Wessely Gábor szerkesztoseg@mediaworks.hu- Mit tudtunk harminc évvel ezelőtt Petőfi haláláról?- Ezt a kérdést én is feltet­tem magamnak akkor - mond­ja dr. Szabó Géza szekszárdi régész, főmuzeológus -, ami­kor 1989 tavaszán szóba ke­rült, hogy az expedíció tagja­ként Szibériába, a Bajkál-tóhoz közeli Barguzinba utazhatok. Van-e értelme bolygatni ezt az érzelmileg egy egész nemzetet érintő ügyet? Mi az, amit egy szakember bevállalhat, mi az, amit én, személy szerint reá­lisan megvalósíthatónak tar­­.tok? Összeszedtem az adato­kat, amelyekből megállapítot­tam: semmi bizonyíték nincs arra, hogy Petőfi meghalt a se­gesvári csatatéren. Biztosan, hideg fejjel csak annyi jelent­hető ki, hogy eltűnt. Ez egy másfél évszázada húzódó vita, aminek a végére máig nem si­került pontot tenni.- Kiindulni miből lehetett?- Számomra fontos forráso­kat jelentettek Mezősi Károly publikációi. Nyelvész, nyelv­történész, múzeumigazgató és kiváló Petőfi-kutató volt a múlt század közepén. Kiskun­félegyházán dolgozott és taní­tott. Lejegyzett olyan vissza­emlékezést, legendát is, mely szerint a költő megsebesült, de ellátták, ápolták, és ma­gukkal vitték a kozákok. Még izgalmasabbá válik a történet, ha belelapozunk az orosz nép­rajzkutató professzor, Eliaszov könyvébe, mely bajkáli mon­dákat ad közre. Ez 1984-ben jelent meg. Az egyik elbeszé­lés arról a titokzatos emberről (Tajnüj cselovék) szól, aki egy távoli csatatéren megsebesült, tömegsírba akarták tenni, de észrevették, hogy még él, és fogolyként magukkal vitték a Bajkálhoz. Később, ugyanarra a vidékre elhurcolt I. világhá­borús hadifoglyok elbeszélése­iben is fel-feltűnt a titokzatos Alexander Sztyepanovics Pet­rovics. És mivel minden nyom ugyanarra a területre veze­tett, nekiindultunk, körülnéz­ni. Régészként, történészként, úgy gondoltam, hogy egy hi­teles forráskritikát csinálni mindenképpen érdemes. Nem azt vállaltam, hogy megkere­sem Petőfit, hanem azt, hogy a helyszínen tisztázom amit le­het, természetesen régészeti feltárásokat is végezve.-Hogyan történt a helyszíni munka?- Három helyen ástunk. Két feltárás a barguzini temető­ben zajlott, egy pedig azon kí­vül, egy sportpályánál. A te­metőben lévő egyik munkate­rületen, a hetedik sírban talál­tuk meg az azóta sokat emle­getett Petrovics-csontokat. Et­től függetlenül, a szakma sza­bályai szerint, szisztemati­kusan végigkutattuk az ere­deti tervben szereplő terüle­tet, feltártuk és dokumentál­tuk mind a 28 sírt. Megfele­lő föld- és csontminták vétele után tértünk haza.- Mennyi ideig tartott mindez?- Naplót vezettem, ponto­san rögzítettem minden ese­ményt. 1989. május 27-én vet­tem részt a Megamorv-Petőfi Bizottság ülésén, Mátrafüre­­den, ahol az előkészületekről Messzire látni Képzett, tapasztalt, nemzet­közi hírű régész dr. Szabó Géza. Külföldön is tanult, ne­ves professzoroktól, külföldi ásatásokon is részt vett. Most járt a Kaukázusban, Dél-Osz­­étiában, ahol a Kőbán kultúra állatábrázolásainak értelme­zése volt a fő feladata. Szá­mos növény- és állatábrázo­lást megfejtett már, sokfe­lé. A Kárpát-medence népei­nek keleti kapcsolatait régóta kutatja. Eredményeit szakla­pokban publikálja és előadá­sokat is szokott tartani. Nem­csak a múltban, nemcsak a földfelszín alatt vizsgálódik, hanem a mában, a felszínen is, a néprajzi párhuzamokat elemezve. így alakítható ki ár­nyalt kép az adott kultúráról, annak gyökereiről és tovább­fejlődéséről. Barguzinban is ennek szellemében dolgozott, s tapasztalatait közreadta az 1990-ben megjelent, Ásatás Barguzinban című, A régész egy legenda nyomában al­című kötetében. Alapelve: a régészet olyan szakma, ahol a törpék is messzire láthatnak, ha óriá­sok vállára állnak. Vagyis: sok tanulásra, sok információ­ra támaszkodva kell és lehet messzire nézni, megalapozott álláspontot kialakítani. egyeztettünk. Először Moszk­vába repültünk, s onnan to­vább a Bajkálhoz, június 13- án. Az expedíció 22 tagjából ketten voltunk régészek, a va­jai Varga Bélával. A visszaútra július 27-én került sor. Az utol­só bejegyzés a naplómban júli­us 31-i keltezésű. Akkor tartot­tak sajtótájékoztatót Budapes­ten a bizottság vezetői, illetve az expedíció résztvevői.-Mit tudunk most, harminc év­vel később Petőfi haláláról?- Ugyanazt, mint harminc éve. Erős ellenszélben dolgoz­tunk, kezdve attól, hogy a re­pülőgépről „majdnem” lema­radtak a felszerelést tartalma­zó ládák, egészen addig, hogy az ügy elbagatellizálására, ne­vetségessé tételére mindenfé­le légből kapott feltételezések kaptak lábra, a csontok össze­hasonlításánál még barlangi medve is színre lépett. Meg­látásom szerint mindkét ol­dalon - az Akadémia képvi­selői részéről és az expedíció egyes tagjai részéről is - sú­lyos szakmai hibák történtek. Egy átfogó, független vizsgálat néhány hónap alatt elvégezhe­tő lett volna, akkor is, ha ab­ban az időben a DNS-techni­­ka még nem állt a mai szin­ten. De most már azt is bizo­nyítani kéne, hogy az anyag az-e, ami Barguzinból szárma­zik, mert annyi kézen keresz­tülment, annyian belepiszkál­tak. A minták hitelesítésével kellene kezdeni a dolgot. An­nak idején az Akadémia elfo­gadott egy hétpontos vizsgála­ti tervet. Ebből, máig két pont a lezárt. Közben volt amerikai és kínai vizsgálat. A kínaiak azt állapították meg, hogy van genetikai kapcsolat az elhunyt és a ma élő, mintát adó leszár­mazottak között. Az amerikai vizsgálati jegyzőkönyvben pe­dig az olvasható: a felkarcsont­ból vett minta alapján való­színűsíthető, hogy nő volt az illető. Apró baki, hogy a hiva­talos mintavétel a combcsont­ból történt, hiteles felkarcsont nem állt a vizsgálatot végzők rendelkezésére. Vannak tehát egymásnak ellentmondó ered­mények, amelyeket nem fo­gad el a másik fél. Nem érzem, hogy egyetértés lenne lega­lább abban, hogy meg akar­juk tudni az igazságot. Vagyis azt, hogy Petőfi Sándor azonos volt-e a titokzatos barguzini idegennel, Alexander Sztyepa­novics Petroviccsal, aki 1856 májusában hunyt el. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Visszaélnek a szolgáltatók arculatával és az emberek naivságával, hiszékenységével Újra akcióba lendültek az internetes csalók TOLNA MEGYE Megszaporodtak az elmúlt hetekben a kéretlen elektronikus levelek, a félre­vezető weboldalak az interne­tes böngészőkben és a felug­ró reklámok, amelyek valami­lyen nyereményről értesítenek. A csalók különféle szolgáltatók arculatával, esetleg nevével, és az emberek naivságával, hiszé­kenységével élnek vissza. Az erre a témakörre specializáló­dott csalók a már jól ismert, de még mindig hatásos módszer­rel próbálnak meg minél több internetező személyes adatai­hoz hozzáférni. A megyei rend­őr-főkapitányság sajtóirodája összegyűjtötte a leggyakoribb átverőszövegeket. E-mailben értesítik a címzettet, hogy fel­törték az ügyfélfiókját, elkérik a régi és új jelszavukat, mellyel visszaélhetnek, vagy számla­tartozás miatt kérnek azonna­li befizetést, illetve adategyez­tetés ürügyén személyes adato­kat szereznek meg. A másik változat, amikor a böngészőben egy reklám ug­rik fel, mely vírusról tájékoztat és azonnal felkínál egy prog­ramot, amelynek a letöltésé­vel meg lehet védeni a készülé­ket. Aki letölti a felkínált prog­ramot vagy alkalmazást, an­nak a telefonon tárolt adatai­hoz akadály nélkül hozzáfér-Nem szabad bedőlni, mert viszik az adatokat Fotó: Shutterstock hetnek a csalók. Érkezhet pél­dául olyan tartalmú e-mail is, amelyben nagy értékű nyere­ményről adnak tájékoztatást azzal, hogy a szállítási költsé­get a nyertesnek kell fizetnie. Az összeget a hiszékeny nyer­tes be is fizeti a csalók által megadott és üzemeltetett on­line felületen. A fiktív nyere­ményjáték során leggyakrab­ban értékes mobilkészüléke­ket ígérnek az internetszolgál­tató nevében, és az ügyfelek bankkártyaadatait kérik. Arra is egyre több a pél­da, hogy külföldön vásárol­nak magyar bankkártyákkal, holott azok tulajdonosai so­ha nem jártak a szóban for­gó országban. Ez nyilván csak úgy lehetséges, ha a tulajdo­nos kártyájának adatait lemá­solták. A Tolna Megyei Rend­őr-főkapitányság azt javasol­ja, hogy akinek hasonló tar­talmú ablakok ugranak fel in­ternetes böngészőjében, sem­miképp se nyissa meg azokat. Soha, senki, semmilyen körül­mények között senkinek ne adja meg bankkártyája adata­it. Csak olyan internetes olda­lon szabad vásárolni, amelyen a bankkártyával ellenőrzött fe­lületen - esetlegesen visszael­­lenőrző sms-kód megadásával - lehet fizetni. 1.1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents