Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-03 / 179. szám

2019. augusztus 3. III. évfolyam 31. szám Molnár Vilmos V' Vízparti L prózája •^1 b versek Simon Böske portréja IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET n Vagy arra vártok, hogy én: szinte-tenger versenyezzek a szinte-hegyekkel? n vezervers Berzsenyi Dániel A Balaton (Matthissonhoz) Jer te, ki a szép genfi tavat s szép genfi virulmányt Olly eleven színnel festéd, s Eratódnak ölében A roppant Bernhárd farain múlatni szerettél, Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég! Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte, Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog. Itt meredek sziklák tétéin sok régi erős vár Omladozó falain lebeg a múlt hajdani képe, S elnyeli a döbbent elmét a fényes élőkor; Itt a századokat látott vadonok feketédnek, Mellyek ezer meg ezer gőbölt kényünkre nevelnek; A szilaj Arkászok heverészve legeltetik a nyájt, S a kies estvéken nyögdécsel lassú furullya. Itt a sárga mező s kiterült láp terjed élőnkbe, Hol dús búzakalász hullámos tengere játszik, S a barnult arató víg dal közt hosszú kepét rak. Nézd, valamerre veted szemeid, szép minden előtted, S a koszorús Tellus kosarit mosolyogva üríti; És valamint boldog Helvetia népe örömmel Szántja szabad földjét: itt is szabad a magyar és víg; A gazdag palotát itt lakja királyi szabadság, S a gunyhók lakosit szent törvény jobbkeze védi. [1799-1804 között] kitekintő Sorsok, helyek, történetek a magyar tenger partjain A Balaton „Vagy boldogtalan, vagy rossz em­ber az, aki jóízűen nevetni nem tud. Az ilyen embert jól megfigyel­jétek. Ha boldogtalan: legyetek részvéttel; ha rossz: fussatok tőle. De ország dolgát, nemzedékek jö­vendőjét, fiatalok szerencséjét rá ne bízzátok” - írta Eötvös Károly (1842-1916), a dualizmus idején élő függetlenségi párti politikus, a tiszaeszlári per védője, aki a Bala­ton és a Bakony ismert krónikása is volt. Az emlékét őrző füredi bronz domborművön Kosztolányi Dezső róla írt szavai olvashatók: „...ten­gernek álmodta a Balatont, és ten­gernek álmodta a magyarságot is.” A derű lételem - ezt hirdet­te Sebestyén Gyula (1864-1946) folklorista, irodalomtörténész is. „Mosoly nélkül félisten is lehetsz, egész ember soha” - ez a mottó­ja a Mosolygó balatoni emlékek című, 1935-ben megjelent, sok­sok etnográfiai, történeti adalékot megannyi tartalmazó anekdotagyűjteményé­nek. Sebestyén Gyula tervei közt szerepelt többek között egy bala­toni központi múzeum és könyv­tár létrehozása Keszthelyen, egy emlékmúzeum alapítása Bada­csonyban, küldetésének tartotta a balatoni idegenforgalom fellen­dítését. Kivételes muzeológusi, etnográfusi és szervezői tevékeny­sége mellett sokat tett Eötvös Ká­roly kultuszának erősítéséért is, de ma már talán csak kevesen tudják a nevük hallatán, hogy ki volt ez a két férfi, aki hirdette a jókedv fon­tosságát és rajongott a Balatonért. Most egy másik rajongó, egy kor­társunk, Kovács Emőke történész Balatoni impressziók - Sorsok, helyek, történetek című kötetének köszönhetjük, hogy ilyen kivéte­les emberekre irányítja a figyel­münket azáltal, hogy összegyűjti a magyar tengerhez kötődő törté­neteket. árnyalata Az ismeretátadás ereje Kovács Emőke más kutatásai mel­lett közel két évtizede foglalkozik a 19. és 20. századi Balaton történe­tével, több könyvet is publikált a té­mában. Ezek fő erénye, hogy a szer­ző a Balatonhoz kötődő különleges emberek és helyek sorsát rövid, ol­vasmányos írásokban foglalja össze, így az olvasó nemcsak egy alapos történészi teljesítménynek örülhet, hanem egy nagy tudású mesélő igaz történeteinek is. „Pedagóguscsalád­ból származom, én magam is taní­tottam az egyetemen, és gyakran tartok ismeretterjesztő előadásokat - volt alkalmam megtanulni lényeg­re törően fogalmazni. Tudatosan építem fel úgy az írásaimat, hogy ne egy elefántcsonttoronyban alkotó szobatudós legyek. Amikor egy na­gyobb kulturális intézményt vezet­tem Siófokon, akkor jöttem rá arra, hogy az ismeretátadásnak milyen nagy ereje és küldetése van. Azóta erre tettem fel a mindennapjaimat. De nagyon tisztelem és szeretem azokat a történészkollégáimat is, akik a másik utat választották, és leginkább a szakmát szólítják meg. Kiváló balatoni helytörténészeket ismerek, azonban ezekkel a rövi­­debb írásokkal én egy másik mű­fajt képviselek. Én is a történeti igazsághoz tartom magam, bár egy ilyen szikár szövegben talán sok­szor nehezebb, mint egy tízoldalas tanulmányban. Természetesen ne­kem is vannak komoly nyelvezetű, szakmai munkáim, de ezek mellett felvállaltam azt a jó értelemben vett népművelést is, amely valóban több generációhoz és a történelem iránt érdeklődő vagy csak a témáról ol­vasni szerető közönséghez eljuthat” - foglalja össze Kovács Emőke, ami­kor szóvá teszem, hogy mekkora él­mény volt szakember tollából ilyen alázattal szerkesztett, közérthető szövegeket olvasni. Bonczidai Éva „Legyen igazság a házamban” A Balatoni impressziók a tó és kör­nyéke múltjának érdekes vetületeit tálja fel, beleláthatunk a hajózás tör­ténetébe, a tavi fényképészet kezde­teibe, a 19. századi fürdőkultúra lét­rejöttének és a balatoni gyógymódok vagy a vihaijelzés kidolgozásának epizódjaiba. De külön élmény, hogy nemcsak az olyan ismert művészek balatoni kötődéseit boncolgatja, mint például Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Borsos Miklós vagy Egry Jó­zsef, hanem olyan kivételes emberek alakját is felidézi, mint Ramassetter Vince, Szekrényessy Kálmán vagy Louis Fiament. Sümeg Széchenyijeként is emle­getik Ramassetter Vincét (1806- 1878), ugyanis a borász-kékfestő önzetlensége indította el Sümeg városát a polgárosodás útján. „Ala­pított reáliskolát, hogy jó iparos és becsületes kereskedő legyen a ma­gyar fiú. folytatás a 3. oldalon |

Next

/
Thumbnails
Contents