Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-03 / 179. szám
2019. augusztus 3. III. évfolyam 31. szám Molnár Vilmos V' Vízparti L prózája •^1 b versek Simon Böske portréja IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET n Vagy arra vártok, hogy én: szinte-tenger versenyezzek a szinte-hegyekkel? n vezervers Berzsenyi Dániel A Balaton (Matthissonhoz) Jer te, ki a szép genfi tavat s szép genfi virulmányt Olly eleven színnel festéd, s Eratódnak ölében A roppant Bernhárd farain múlatni szerettél, Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég! Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte, Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog. Itt meredek sziklák tétéin sok régi erős vár Omladozó falain lebeg a múlt hajdani képe, S elnyeli a döbbent elmét a fényes élőkor; Itt a századokat látott vadonok feketédnek, Mellyek ezer meg ezer gőbölt kényünkre nevelnek; A szilaj Arkászok heverészve legeltetik a nyájt, S a kies estvéken nyögdécsel lassú furullya. Itt a sárga mező s kiterült láp terjed élőnkbe, Hol dús búzakalász hullámos tengere játszik, S a barnult arató víg dal közt hosszú kepét rak. Nézd, valamerre veted szemeid, szép minden előtted, S a koszorús Tellus kosarit mosolyogva üríti; És valamint boldog Helvetia népe örömmel Szántja szabad földjét: itt is szabad a magyar és víg; A gazdag palotát itt lakja királyi szabadság, S a gunyhók lakosit szent törvény jobbkeze védi. [1799-1804 között] kitekintő Sorsok, helyek, történetek a magyar tenger partjain A Balaton „Vagy boldogtalan, vagy rossz ember az, aki jóízűen nevetni nem tud. Az ilyen embert jól megfigyeljétek. Ha boldogtalan: legyetek részvéttel; ha rossz: fussatok tőle. De ország dolgát, nemzedékek jövendőjét, fiatalok szerencséjét rá ne bízzátok” - írta Eötvös Károly (1842-1916), a dualizmus idején élő függetlenségi párti politikus, a tiszaeszlári per védője, aki a Balaton és a Bakony ismert krónikása is volt. Az emlékét őrző füredi bronz domborművön Kosztolányi Dezső róla írt szavai olvashatók: „...tengernek álmodta a Balatont, és tengernek álmodta a magyarságot is.” A derű lételem - ezt hirdette Sebestyén Gyula (1864-1946) folklorista, irodalomtörténész is. „Mosoly nélkül félisten is lehetsz, egész ember soha” - ez a mottója a Mosolygó balatoni emlékek című, 1935-ben megjelent, soksok etnográfiai, történeti adalékot megannyi tartalmazó anekdotagyűjteményének. Sebestyén Gyula tervei közt szerepelt többek között egy balatoni központi múzeum és könyvtár létrehozása Keszthelyen, egy emlékmúzeum alapítása Badacsonyban, küldetésének tartotta a balatoni idegenforgalom fellendítését. Kivételes muzeológusi, etnográfusi és szervezői tevékenysége mellett sokat tett Eötvös Károly kultuszának erősítéséért is, de ma már talán csak kevesen tudják a nevük hallatán, hogy ki volt ez a két férfi, aki hirdette a jókedv fontosságát és rajongott a Balatonért. Most egy másik rajongó, egy kortársunk, Kovács Emőke történész Balatoni impressziók - Sorsok, helyek, történetek című kötetének köszönhetjük, hogy ilyen kivételes emberekre irányítja a figyelmünket azáltal, hogy összegyűjti a magyar tengerhez kötődő történeteket. árnyalata Az ismeretátadás ereje Kovács Emőke más kutatásai mellett közel két évtizede foglalkozik a 19. és 20. századi Balaton történetével, több könyvet is publikált a témában. Ezek fő erénye, hogy a szerző a Balatonhoz kötődő különleges emberek és helyek sorsát rövid, olvasmányos írásokban foglalja össze, így az olvasó nemcsak egy alapos történészi teljesítménynek örülhet, hanem egy nagy tudású mesélő igaz történeteinek is. „Pedagóguscsaládból származom, én magam is tanítottam az egyetemen, és gyakran tartok ismeretterjesztő előadásokat - volt alkalmam megtanulni lényegre törően fogalmazni. Tudatosan építem fel úgy az írásaimat, hogy ne egy elefántcsonttoronyban alkotó szobatudós legyek. Amikor egy nagyobb kulturális intézményt vezettem Siófokon, akkor jöttem rá arra, hogy az ismeretátadásnak milyen nagy ereje és küldetése van. Azóta erre tettem fel a mindennapjaimat. De nagyon tisztelem és szeretem azokat a történészkollégáimat is, akik a másik utat választották, és leginkább a szakmát szólítják meg. Kiváló balatoni helytörténészeket ismerek, azonban ezekkel a rövidebb írásokkal én egy másik műfajt képviselek. Én is a történeti igazsághoz tartom magam, bár egy ilyen szikár szövegben talán sokszor nehezebb, mint egy tízoldalas tanulmányban. Természetesen nekem is vannak komoly nyelvezetű, szakmai munkáim, de ezek mellett felvállaltam azt a jó értelemben vett népművelést is, amely valóban több generációhoz és a történelem iránt érdeklődő vagy csak a témáról olvasni szerető közönséghez eljuthat” - foglalja össze Kovács Emőke, amikor szóvá teszem, hogy mekkora élmény volt szakember tollából ilyen alázattal szerkesztett, közérthető szövegeket olvasni. Bonczidai Éva „Legyen igazság a házamban” A Balatoni impressziók a tó és környéke múltjának érdekes vetületeit tálja fel, beleláthatunk a hajózás történetébe, a tavi fényképészet kezdeteibe, a 19. századi fürdőkultúra létrejöttének és a balatoni gyógymódok vagy a vihaijelzés kidolgozásának epizódjaiba. De külön élmény, hogy nemcsak az olyan ismert művészek balatoni kötődéseit boncolgatja, mint például Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Borsos Miklós vagy Egry József, hanem olyan kivételes emberek alakját is felidézi, mint Ramassetter Vince, Szekrényessy Kálmán vagy Louis Fiament. Sümeg Széchenyijeként is emlegetik Ramassetter Vincét (1806- 1878), ugyanis a borász-kékfestő önzetlensége indította el Sümeg városát a polgárosodás útján. „Alapított reáliskolát, hogy jó iparos és becsületes kereskedő legyen a magyar fiú. folytatás a 3. oldalon |
