Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-31 / 202. szám

£ megyei Körkép - hirdetés 2019. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT A beruházás költségei elérik a félmilliárd forintot, pályázaton nyertek forrást Ú] óvodát és egy minibölcsődét építenek Jövőre I regszemcsén Az iregszemcsei önkormány­zat számára az elmúlt idő­szak egyik legnagyobb kihí­vása a három éve útjára in­dult óvoda és minibölcső­de projekt. Az új köznevelé­si intézményt a központban, ezer négyzetméteren sze­retnék felépíteni. Mivel ke­vesebb támogatási össze­get kaptak a pályázatukban igényeknél, ezért költség­­növekményi igényt nyújtot­tak be. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu IREGSZEMCSE A te­lepülésnek nincs bölcsődéje, a jelen­leg is működő óvo­dájuk egy száz- és egy hetvenéves házból összeépí­tett ingatlanban található. Az épületet igyekeznek rendben tartani, de annak állapota és belső tere nem felel meg a mai kor követelményeinek, tájé­koztatta lapunkat Süvegjártó Csaba polgármester. Elmondta, hogy már több mint tíz éve küzdenek azért, hogy a száz-száztíz óvodást és jó néhány bölcsődést egy ké­nyelmes, korszerű és modern épületben tudják elhelyezni. 2017 végén, nyertes top-os pályázatuknak köszönhetően háromszázhetven millió fo­rint támogatást kaptak az új óvoda és minibölcsőde kiala­kítására. Ez az összeg azon­ban kevesebb, mint ameny­­nyire pályáztak. Miután az új köznevelési intézmény fel­építésének költségei elérik a bruttó ötszázmillió forintot, a hiányzó összeg előteremtésé­re forrást kellett találniuk. Je­lenleg a költségnö­vekmény kompen­zációban bíznak, amelynek finan­szírozása a támo­gatási összeg 29,9 százalékára terjed ki. Ám ha sikerrel is járnak, a fennmaradó kü­­lönbözetet az önkormányzat­nak kell finanszíroznia, ame­lyet saját forrásból vagy hitel­ből kívánnak megoldani. Az óvodai és bölcsődei in­tézmény kialakításánál fontos szempont, hogy a gyerekek a legnagyobb biztonságban és A korszerű épületben új lesz a bútorzat is Az iregszemcsei ovisok nemsokára korszerű épületbe költöznek Beküldött kép kényelemben tudják eltölte­ni az időt, egy olyan modern épületben, amely a legtöbb le­hetőséget biztosítja a számuk­ra. Az új köznevelési intéz­mény zöldmezős beruházás keretében épül. A tervek sze­rint négy, egyenként huszon­öt-harminc férőhelyes csopor­tokban helyezik el az ovisokat a hét-nyolc apróság befogadá­sára alkalmas minibölcsőde mellett. Az épületben egy jól felszerelt, modern tornaszo­bát, új bútorzatot és eszközö­ket szeretnének.- Mostanra végre ■ eljutot­tunk odáig, hogy a közbe­szerzési eljárás lezárult, bir­tokunkban vannak a kivite­lezői árajánlatok, és belépünk a megvalósítási szakaszba a projekt menedzsmenttel és a kivitelezőkkel - mondta la­punknak Süvegjártó Csaba polgármester. A munkát jövő tavasszal kezdenék, a befejezés határ­ideje 2020 év vége. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu HIRDETÉS o> QJ vA Seite des Verbandes der Deutschen Nationalitätenselbstverwaltungen der Tolnau Hírek, információk, közlemények a Tolna Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége házatájáról Auszeichnungen/Kitüntetések Der Verband der Deutschen Nati­onalitätenselbstverwaltungen der Tolnau hat - geleitet von der Ab­sicht, die Bürger, die sich im Dienst für das Deutschtum im Komitat Tolnau herausragende Verdienste erworben haben, einer angemesse­nen Anerkennung teilhaben zu las­sen, sowie ihre Person und Arbeit als beispielhaft für die Gegenwart und die Zukunft hinzustellen und damit zu wüTdigen - den Niveau­preis „für das Ungamdeutschtum in der Tolnau”geschaffen. Der Verband der Deutschen Nati­onalitätenselbstverwaltungen der Tolnau verlieh den Niveaupreis des Jahres 2019 an Herrn Peter Krämer. Der Verband der Deutschen Selbstverwaltungen der Tolnau verlieh die Auszeichnung „Für das Ungarndeutschtum in der Tolnau” an Herrn Peter Krämer für, seine aufopfernde Arbeit, die er bei der Pflege und Bewahrung der kultu­rellen Erbschaft der Tolnauer Un­garndeutschen - mit Schwerpunkt Szakadát/Sagetal - geleistet hat. Ihm ist es auch zu verdanken, dass diese Werte - mit Verwendung der heutigen, öffentlichen, modernen technischen - und Kommunika­tions-Mitteln für jeden erreichbar geworden sind. Die Auszeichnung ist von Dr. Michael Józan - Jilling, Vorsitzen­der des Verbandes der Deutschen Selbstverwaltungen der Tolnau und von Herrn Georg Fähr, Vorsitzen­der der Deutschen Nationalitäten­­selbsverwaltung des Komitates Tol­nau, am 31. August 2019 in Paks, im Hotel Duna, - im Rahmen des „Ko­­mitatstages” - an der festlichen Voll­versammlungssitzung des Komita­tes Tolnau überreicht worden. A Tolna Megyei Német Nemze­tiségi Önkormányzatok Szövetsé­ge attól a szándéktól vezettetve, hogy a Tolna megyei németség szolgálatá­ban kiemelkedő érdemeket szerzett polgárokat méltó elismerésben ré­szesítse, valamint személyüket és munkásságukat megfelelően érté­kelve példaként állíthassa a jelen és az utókor elé, „A Tolna Megyei Né­metségért” nívódíjat alapított. A Tolna Megyei Német Nemze­tiségi Önkormányzatok Szövetsé­ge a 2019-es évi nívódíját Krémer Péter Úrnak adományozta: a Tolna megyei - ezen belül is Szakadát te­lepülés - német nemzetisége kultu­rális örökségének ápolásáért, vala­mint e kultúrkincs - a technika és kommunikáció jelenkori lehetősé­geinek felhasználásával - mindenki számára megismerhetővé és elérhe­tővé tételéért. A kitüntetést 2019. augusztus 31- én Pakson, a Duna Hotelben, a Tol­na Megyei Önkormányzat „Me­­gyenap”-i ünnepi közgyűlésén Dr. Józan-Jilling Mihály, a Tol­na Megyei Német Önkormányza­tok Szövetsége Egyesület elnöke és Féhr György, a Tolna Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnö­ke adta át. Peter Krémer erblickte das Ta­geslicht im Jahre 1949 in einer un­garndeutschen Familie, die vor der Vertreibung aus ihrem Heimatort Sagetal nach Mezőkomárom flüch­tete. Trotzdem verbrachte er später in Sagetal eine lange Zeit mit den mütterlichen Groß- und Urgroßel­tern. So erlernte er parallel den dor­tigen ungarndeutschen Dialekt und die ungarische Sprache. Die Grund­schule beendete er schon in dem Dorf der Großeltern. Nach seinen Grundschuljahren lernte er in Szé­­kesfehérvar/Stuhlweifienburg wei­ter wo er als Techniker für Elektro­nik absolvierte. Im Jahre 1973 be­kam er sein Diplom in Budapest als Elektroingenieur, was er später mit dem Erwarb des Diplom als Inge­nieurlehrer ergänzte. Bis zu seinem Ruhestand arbei­tete er in führenden Positionen in der Elektronikbranche und dane­ben unterrichtete er noch als Leh­rer an der Technischen Universität in Budapest. Im Jahre 2010 ist in Sagetal aus dem ehemaligen Haus der Großel­tern ein Heimatmuseum geworden. Dies inspirierte ihn dazu, die Wer­te, die Vergangenheit, die Sitten des Dorfes zu forschen, zu archivieren und zu veröffentlichen. Ohne Vollständigkeit über diese Tätigkeiten:- Er verfertigte sämtliche Repor­tagen mit den älteren Sagetaler Ein­wohnern. Die erste Reportage hat er im Jahre 1979 mit seinen Großeltern aufgenommen. Die 40-jährige Auf­nahme konnte man „retten”, und nach Digitalisierung kann man sie im Internet - und im Heimatmuse­um am interaktiven Pult - sich an­hören. Damit ist das Heimatmuse­um in Sagtal mit einer einzigartigen und besonderen „Funktion” ausge­stattet worden, wo die Zuschauer aus „erster Hand” Informationen über das alltägliche Leben (zwischen den zwei Weltkriegen) - von der Wie­ge bis zum Grab - eines ungarn­deutschen Dorfes bekommen kön­nen. Mit dieser Funktion kann man wenig Heimatmuseen beschreiben. Zahlreiche Reportagen hat er mit seinen Eltern und mit den Sageta­ler Überlebenden der Verschlep­pung in die Sowjetunion, sowie mit den nach Deutschland vertriebenen Dorfbewohnern.- Eigenartig ist auch komitatsweit das ergänzbare „sprechende” Wör­terbuch (Deutsch/Ungarisch/Sage­­taler Mundart) mit der - vor dem Aussterben stehende - 300 Jahren alten Sagetaler Mundart.- Mit den Aufnahmen (552 Stück) der Gräber des Dorffried­hofes - als Teil der kulturellen Erb­schaft - können die Interessenten einen Einblick in die Bestattungs­kultur der Dorfbewohner, und in einem breiteren Aspekt, der im Ko­mitat lebenden Ungarndeutschen bekommen. Die Gräber sind kata­logisiert und nach verschiedenen Aspekten kann man im Katalog nach Informationen suchen.- Nach gründlicher und detail­lierter Forschungsarbeit - im Be­reich Volkskunde, Orthistorik - von Stammbäumen, Hausregis­tern kann man auch weitere inte­ressante Informationen von den Sagetalern und vom den im Ko­mitat lebenden Ungarndeutschen bekommen. Diese Forschungs­ergebnisse sind an einer von Péter Krémer ins Leben gerufene Webseite zu lesen und erreichen. Krémer Péter 1949-ben szüle­tett Mezőkomáromban, egy a ki­telepítés elől Szakadátról „elmene­kült” magyarországi német nem­zetiségi családba. Mezőkomáromi tartózkodása ellenére később - kis­gyermek korában - sok időt töltött anyai nagyszüleivel és dédnagyma­májával Szakadáton, akik szakadá­­ti dialektusban beszéltek, így szin­te egyszerre tanult meg magyarul és a szakadáti német nemzetiségi dial­ektust. Az általános iskolát Mezőko­máromban kezdte és azt Szakadá­ton fejezte be. Általános iskolai ta­nulmányait követően Székesfehér­váron szerzett híradásipari techni­kusi oklevelet, majd 1973-ban vil­lamosmérnökként diplomázott, ké­sőbb ehhez mérnök-tanári okleve­let is szerzett. Nyugdíjazásáig Buda­pesten az elektronikai iparban veze­tőként dolgozott, és mellette a Buda­pesti Műszaki Egyetemen tanárse­gédként oktatott. Szakadáton az egykori nagyszü­lői házukból 2010-ben német nem­zetiségi tájház lett. Ez külön is ins­pirálta arra, hogy a falu értékeit, múltját, a hagyományokat kutas­sa, ezeket rendszerezze, archiválja és a nyilvánosság elé tárja. Ennek a munkának számos eredménye lett A teljesség igénye nélkül:- Számos hangriportot készített idős szakadáti emberekkel. Az első négy órás hangriportot még 1979- ben készítette nagyszüleivel, A 40 éves hangfelvételt sikerült megmen­teni, és digitalizálás után, ma már az interneten keresztül - és a helyi né­met nemzetiségi tájház informáci­ós interaktív pultján is - meghallgat­­hatóvá vált. Ezáltal a szakadáti „He­imatmuseum” egy olyan egyedi jel­lemzővel bír, ahol „első kézből” kap­hatnak információkat az érdeklődők a két világháború közötti sváb falvak mindennapi életéről: a születéstől a halálig,ami kevés ilyen jellegű táj­házra jellemző.- Több riportot készített még szü­leivel, a Gulágot megjárt szakadá­ti német nemzetiségi személyek­kel, Németországba elűzött egykori helybéliekkel.- Különösen egyedi a kihalófélben levő, 300 éves szakadáti német nyelv­járást megörökítő, tovább bővíthető, nyilvánosan elérhető, részletes ma­­gyar-szakadáti és német-szakadáti hangosszótára, amely szintén egye­dülálló Tolna megyében.- A falu kulturális örökségének részét képző temető fejfáinak, sírjai­nak megörökítésével (552 db sír lefo­­tózása), ezek rendszerezésével és ke­reshetővé tételével szintén betekin­tést kaphatnak az érdeklődők a helyi - tágabb értelemben a megyei - sváb­­ság temetkezési kultúrájából.- Alapos és részletes helytörténe­ti és néprajzi kutatásai (házjegyzé­kek, családfák kutatása) szintén ér­dekes adalékok a Tolna megyei né­metség történetéhez. Mindezen ku­tatásai egy saját fejlesztésű honlapon keresztül bárki számára elérhető in­formációkká váltak. MlNlS/TÍRElNÖKSÉG BíTtíUN CA60R NF.MZETPOMTIKA1 Ái.lAMTlTkÁRSÁC,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents