Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-26 / 197. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ Lassan terjed a biogazdálkodás, pedig egyre nagyobb rá az igény A biogazdálkodásnak Ta­mási, Nagydorog és Kaj­­dacs környékén van hagyo­mánya a megyében. Itt a szántóföldi növények mel­lett gyümölcsösben, kerté­szeti kultúrákban is gazdál­kodnak ezzel a módszerrel. A bio nem jelenti azt, hogy a termény kukacos. Ma már ezen a területen is elvárás a szép küllem. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Betakarították a megyében is a bio- és tönköly­­búzát és a biorozst is azok a termelők, akik ezt a gazdál­kodási formát választották. Komáromi János, nagydoro­gi termelő elmondta, az idei mennyiségek átlag alatti­ra sikerültek, ennek oka az őszi, majd a tavaszi aszály volt. Mivel ökogazdálko­dók, műtrágyával nem kor­rigálhatták a körülménye­ket. így az idei átlagtermés a tavalyi eredményeknek a nyolcvanöt százaléka lett. A biokölest viszont ezután aratják, idén ebből tizenhat hektáron termeltek. Erede­tileg napraforgóban gondol­kodtak, mondta Komáromi János, de a vetés előtt meg­gondolta magát, mivel május­ban rengeteg eső esett, ami a gyomok szaporodását se­gítette elő, és ez nagy gond a biogazdálkodásban. A megyében kilencen fog­lalkoznak ezzel a gazdálko­dási móddal. Közülük a legfi­atalabb egy harminchat éves termelő, aki három éve csat­lakozott az ökogazdákhoz, ő baromfitartással is foglalko­zik a növénytermesztés mel­lett. A biotojások iránt nagy a kereslet, a szekszárdi pia­con is lehet belőle vásárolni, darabját hetvenöt forint kö­rül kínálja. A világ kilencvenöt orszá­gában folyik biogazdálkodás. A hazai százharmincezer hektárnyi terület eltörpül más országokéhoz képest, és ennek is a harmincöt száza­léka gyep, ahol szürkemar­hát, birkát nevelnek. AZ EU ökológiai gazdálkodása számokban (%) Komáromi János szerint nagy előrelépés volt a megyében, amikor pár éve átadták a biomalmot Fotó: Mártonfai Dénes Sokan kérdezik, hogy mitől bio a bio. Röviden összefoglal­va a válasz annyi, hogy a vo­natkozó jogszabályban rögzí­tett feltételeket be kell tartani. Az engedélyezett növényvé­delmi célú természetes alap­anyagú vagy mikrobiológiai készítmények használata ese­tén valósul meg a biogazdál­kodás. Amennyiben a feltétel­­rendszer betartását és az en­gedélyezett szerek használatát valamelyik akkreditált ellen­őrző szervezet (például a Bio­­kontroll Hungária) ellenőriz­te és tanúsítvány kiállításá­val igazolta, akkor tekinthető csak bionak a termény. Ugyan­akkor a biogazdának az előb­bieken túl előnyben kell része­sítenie azokat az eljárásokat, amelyek a környezet harmóni­áját eredményezhetik. Vannak készítmények, pél­dául a rezes, kénes permet­­szerek, illetve a baktérium­trágya, amit a biogazdálkodó is használhat, mondta Komá­romi János. A Biokontroll lis­táján ezeket pontosan felso­rolják. Aki úgy dönt, hogy mostan­tól biotermékeket állít elő, az a bejelentést követő huszon­negyedik hónap után elvetett növények termését értékesít­heti bioként. A talajnak is „ki kell tisztulnia”, a gyümölcsöt pedig négy év után lehet csak bioként árusítani, ha minden feltételt betartott a termelő, és ezt igazolni is tudja. Az ökogazdákat egyébiránt szigorúan ellenőrzik, mely­nek során kérik tőlük a gaz­dálkodási naplót, a készlet­nyilvántartást, a beszerzett Bioként indult, de jöttek a gyomok A növénytermesztés alapvető­en évezredeken keresztül bio­gazdálkodásként zajlott. Ez ak­kor változott meg, amikor jött az ipari forradalom, és min­dent nagy tételben kezdtek ter­melni. A gyomnövények, illetve kü­lönféle kártevők irtása ekkor már embert próbáló feladat­nak bizonyult, így alternatív megoldásként kezdték alkal­mazni a vegyszereket. A kemi­káliák azonban nem tűntek el nyomtalanul a zöldségekből, gyümölcsökből, a fogyasztás során bekerültek az ember szervezetébe. Ennek következ­ményeként számos betegség ütötte fel a fejét, melyeket a vegyszerhasználatra vezettek vissza, ezért a huszonegye­dik század elejétől már több gazdaságban arra törekedtek, hogy semmiféle vegyi anyagot ne használjanak fel. Az ökológiai termelés nagy előnye, hogy nem szennyezi a talajt, a vizeket. A biotermé­kek feldolgozásában ugyanis az adalékanyagok száma mi­nimális. 1 Svédország Egyesült Királyság . Németország '12^0 Franciaország Üt« Lengyelország • l . shország 4,3 i i yztria Magyaror Olaszország ■Spanyolország^ Görögország FORRÁS: BIOKÖM5ROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT anyagokat, vagyis mindent, ami összefüggésbe hozható a termesztéssel. Az ellenőrök évente, vagy kétévente cse­rélődnek annak érdekében, hogy elkerüljék az esetleges összebeszélést. Komáromi János, nagydo­rogi termelő szerint megéri ma hazánkban ökoterméke­ket előállítani. Annak elle­nére, hogy a termesztési kö­rülményből következően je­lentősen kevesebb terem egy területi egységen, mint a ha­gyományos módszer eseté­ben. Ugyanakkor jóval ke­vesebb a ráfordított költség, tekintve, hogy nem vásárol műtrágyát, gyomirtószert a termelő.- Amit megtermeltem, min­dig eladtam, és az érte kapott ár jóval fölötte volt a szokvá­nyos termények árának. Az igaz, hogy az eladott termé­nyeim általában tőlem egye­nesen Németországba indul­tak - mesélte Komáromi Já­nos. Azt is elmondta, hogy elkészült Sárszentlőrincen a malom, ahol teljes kiőrlésű biolisztet őrölnek. A. paksi és a budapesti piacon árusítja a saját készítésű termékeit, így teljes kiőrlésű búzából, tön­­kölybúzából, hántolt kölesből készült liszteket és a barna kölest is. Sokan keresik a biotermé­keket, és sok a visszajáró vá­sárló, a legtöbben céltudato­san jönnek - mondta az egyik szekszárdi bioszaküzlet ve­zetője. Sokan vannak, akik az eladó tanácsát kérik egy­­egy gyógytermék használata előtt, mindenkinek szívesen segítenek. Egy paksi biobolt vezetője azt emelte ki, hogy sportolók, idősek, fiatalok is megfordul­nak üzletükben, széles a vá­sárlói réteg. Elmesélte, hogy egy néni azt mondta neki, tíz éve el sem tudta volna képzel­ni, hogy kukoricadarából ké­szít süteményt, de jönnek az unokák, akik ezt kérik tőle. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Minden fellépő nagy sikert aratott a jubileumi, Nagymányok a mi városunk! műsorban Tizedik városi születésnapjukat ünnepelték NAGYMÁNYOK Színes,, gazdag és sikeres programmal ünne­pelte a település várossá ava­tásának 10. születésnapját szombaton. A rendezvényen nem csak a helybéliek vettek részt, de még távolabbi településekről is ér­kezetek érdeklődők, mondta el kérdésünkre Kari Béla pol­gármester. Reggel a helyi fú­vószenekar térzenéjét szabad­téri szentmise követte. A dél­utáni program a Glück Auf együttes fellépésével kezdő­dött, majd Kovács Kati követ­kezett. Fellépett Tóth Andi, az X-Faktor győztese is. A polgár­­mester születésnapi köszöntő­ül««*. »C.» if!;»»«** A gyerekeket sok érdekesség, köztük arcfestés is várta Kovács Kati fellépésére megtelt a tér Fotók: Máté Réka jét a Republic koncertje követ te. A tűzijátékot még megtar tották, a szabadtéri bál azon ban elmaradt a - most má mondhatni - menetrendszerű en megérkező vihar miatt. A gyerekek szórakozásán: is gondoskodtak, volt csillám tetoválás, arcfestés, légvár, gc kart és trambulin. Sokan meí tekintették a veterán autók k állítását és vettek részt a ton bolán. A kiemelt díjak közöl wellnesshétvégék is szerepe tek. A színvonalas programi kát pályázati pénzből, szpoi zori támogatásból és az önkoi mányzat hozzájárulásából f nanszírozták. I.

Next

/
Thumbnails
Contents