Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-24 / 196. szám

amuban sült poqacsa vifjfüni' helyőrség Fi Móra Ferenc Pillangós papucsok... Szeretem én nagyon Kertem alján Búcsúzik a rigó Pillangós papucsok, legszebbek az egész Szegedi vásárba, Simuljatok lágyan virágszemű Panka Picike lábára. Szeretem én nagyon a bárányfelhó'ket, csendes alkonyaton Szelíden vigyétek napos mezejére Rózsás örömöknek, Kerüljetek vele minden olyan tájat, Hol könnyek teremnek. el-elnézem őket, ahogy legelésznek mezején az égnek. Mikor elviszitek, mint az ólommadár, Lassan tipegjetek, Ha hazahozzátok, mint a sólyommadár, Sebesek legyetek! Mikor a nap hunytát siratja a harmat, terelgetik őket Sétálni megy Panka friss, fürge fuvalmak le a szemhatárba, Sétálni megy Panka a búzamezőbe, Pillangós papucsba, hófehér kötőbe. Dalolgatva ballag, egyes-egymagába, Virágtestvérkéi, vigyázzatok rája! Simulj puha pázsit lába alá lágyan, Fütyülj neki szépet, te rigó a nádban! a kerek karámba. Lassan ezüstgyapjuk violásra válik, néha egy-egy villám Légy a legyezője, te lapu levele! Fecskefarkú pille, röpülj versenyt vele! Búzavirág-szeme mosolyog reátok: Nevessetek vissza rá, búzavirágok! Kakukkfű, az útját jó szagoddal hintsd be, Bújj a lába elül, szúrós király dinnye! közibük cikázik, mintha ostor volna, sugarakból fonva. Mire besötétül, Ha a dűlőúton szegényke kifáradt, Szagos fodormenta, te vess neki ágyat! Födjétek be, zsályák, dús leveletekkel, Szelíd széki füvek, csillagfejetekkel! S őre a mezőnek, szép jegenyenyárfa, Te vigyázz reája, csöndes legyen álma! elalusznak szépen, álmuk a hű pásztor virrasztja az égen: telihold világa aranyos subába. Kertem alján Lombot ontva Vén akácfa vetkezik, Ablakomba Búcsút mondva Nyújtogatja ágkezit. Ha szökellő Őszi szellő Simogatja sudarát, Gallya rebben, Halk zörejben Sírja vissza szép nyarát. Puszta ágad, Bármi bágyadt, Bármi búsan bólogat: Vén akácom, E világon, Nincsen nálad boldogabb! Viharával, Nyomorával, Átaluszod a telet - Új virággal, Lombos ággal Kelteget a kikelet! Harmatot hullató halovány hajnalon Fekete rigó fúj furulyát a gallyon. „Az ég fényesedik, harmat permetezik, Távol hegyek ormán tavasz ébredezik. Virágszagú szellők vígan fujdogálnak, Üzenetét hozzák tölgyerdő hazámnak: Ibolya kék szeme nyílik, nyiladozik, Galagonyabokrok rügye fakadozik, Lombosodó ágán moharuhás fának Asztala terül már az égi madárnak. Ahol kiteleltem, itthagyom a várost, Tölgyerdő hazámba haza megyek már most. Ágról ágra szállni, vígan muzsikálni, Magas fák hegyében magamat hintálni. Erdő sűrűjében fészket rakogatni, Füstös fiókákat füttyre tanítgatni.” Harmathullogató halovány hajnalon Ilyen búcsút mondott a rigó a gallyon. Zúgó patakon Zúgó patakon A vízi malom... Mikor kelepei, El-elhallgatom. Ahogy fut a hab, Beléje akad, Kattogva neki Dölyfös szavakat: „De nagy hatalom A vízi malom! Elállóm utad, Ha én akarom!” A csacska patak Azt csobogja csak: „Addig kelepelsz, Míg én hajtalak!” Altató Csicsija, bubuja, én csillagom, Bölcsődet dúdolva ringatgatom, Két szemed álomba csókolgatom, Csicsija, bubuja, én csillagom! Hajnal az életed, dél az enyém, Utamról tiédre ömlik a fény S mikorra a hajad aranyodik, Az enyém szürkébe csavarodik. S ha napom süllyed az ég peremin, Te fogod majd le az én szemeim, S én alszom majd el a te dalodon, Csicsija, bubuja, én csillagom! un a lap alatt exkluzív gyötrelmek Ezúttal arról a jelenségről írok, mely egyre szélesebb körben szabdalja fel nemcsak a játékipart, de a telekom­munikációt és a digitális tartalom­szolgáltatást is. Az egyes szolgálta­tások, illetve alkalmazások első és legfontosabb célja, hogy minél több fogyasztóhoz eljussanak. Amikor azonban a terjesztőnek komolyabb konkurenciája támad, vagy épp ő maga új játékos a piacon, akkor va­lamiképp törekednie kell arra, hogy kitűnjön. Ha ezt nem a szolgáltatás árának csökkentésével, és így a be­vételeinek az apasztásával akarja elérni, akkor kénytelen más módot találni arra, hogy felhívja magára a figyelmet. Ennek legnépszerűbb módja ma az exkluzív tartalmak szolgáltatása. A gyakorlat nem új keletű dolog, elég, ha csak arra gondolunk, hogy a rádió- és tévécsatornák gyakor­latilag a médium megszületése óta saját műsoraikkal igyekeznek meg­tartani a közönségüket. A népszerű dalokat, illetve filmeket bármelyik csatornán követhetjük, ám a saját készítésű műsorok kölcsönöznek nekik egyéni arculatot, ezeken ke­resztül építik fel a lojális közönség­bázisukat. Ugyanez a modell igaz a népszerű irodalomra és a könyvki­adásra. Egy-egy sztáríró szerződ­tetése vagy közkedvelt franchise exkluzivitása presztízst, stabil vá­sárlóközönséget és így piaci előnyt biztosít a kiadónak a konkurenciá­val szemben. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mitől működik ez ma másként. Ezt legjobban egy elvont példával lehet ábrázolni: könyvesboltban bóklászó olvasóként a legritkábban váloga­tunk kiadó szerint, legtöbbünknek elsősorban a tartalom vagy az alko­tó képezi a szelekciós szempontot. Megtaláljuk a polcon kedvenc írónk új művét, ám a kasszánál közlik, hogy ez a könyv csak egy bemuta­tópéldány, nyomtatásba nem kerül. Kizárólag digitálisan vásárolható meg, amihez elő kell fizetnünk a kiadónál. Rosszabb esetben pedig a könyvet csakis a kiadóval szerző­dött partner által gyártott digitális készüléken lehet elolvasni. Ebbe pedig még lidércesebb belegondol­ni akkor, ha történetesen tucatnyi kedvencünk van, féltucatnyi kü­lönböző kiadó között szétszórva. Szerencsére a fenti eset egyelőre nem fenyegeti a könyvkiadást, ám a mobiltelefon-tulajdonosok, a streaming tévészolgáltatók nézői, illetve a videojátékok közönsége már a pénztárcáján érezheti. A Magyarországon is elérhető legnagyobb streaming szolgáltató a Netflix, több nagy stúdió, illetve tévészolgáltató tartalmát biztosít­ja egyetlen előfizetésért cserébe. Kántor Mihály Emellett a Netflix saját gyártású exkluzív tartalmakat is szolgáltat, és ezzel monopolhelyzetet terem­tett magának. Sikerét megirigyelve a nagyobb stúdiók mind saját szol­gáltatás kiépítésébe fogtak, melye­ket nemcsak exkluzív tartalmakkal, hanem a Netflixtől visszaszerzett saját filmjeikkel igyekeznek felduz­zasztani. Ennek az a végeredménye, hogy közel egy tucat szolgáltató kerül a piacra, a tartalmak közti át­járhatatlanság miatt pedig a közön­ségnek egyszerre több szolgáltató felé is fizetnie kell - gyakran csak néhány film vagy sorozat kedvéért. A videojátékok piacán a játék­­fejlesztőből online terjesztési plat­formmá avanzsált Steam élvezett eddig a Netflixhez hasonló mono­polhelyzetet. Bár olyan nagyobb ki­adók, mint az Electronic Arts, már korábban létrehozták saját boltju­kat, illetve előfizetéses rendszerü­ket, ám a Steamnek mostanáig nem akadt igazi konkurense. Az elsöprő népszerűségnek örvendő Fortnite fejlesztéséért felelős Epic Games azonban nemrég létrehozta online boltját, melyben a saját címein túl más kiadók játékait is terjeszti. Meg­kerestek híres fejlesztőket, ismert játékcímek alkotóit, és kizárólagos terjesztésért cserébe garantált eladá­si számokat, illetve profitot kínáltak. Bár a készítők számára ez biztonsá­got jelent, a közönség reakciója fino­man szólva is vegyesnek mondható. Egy részük örül, hogy a monopó­lium helyett versenyhelyzet jött lét­re, melyben a két terjesztő felváltva keresi a kegyeiket, ám másik részük kényelmetlen bosszúságnak tartja. Az indulatok néha odáig fokozódtak, hogy a közönség a játékok készítői ellen fordult, amiért azok úgymond eladták magukat. Amikor pedig til­takozásuk már nemcsak fórumokon való eszmecserére, hanem bojkottra vagy zaklatásra is kiterjed, ott már problémáról beszélhetünk. Az exkluzivitás tehát feltördeli a szolgáltatásokat, a platformokat, és ezzel együtt sajnos a közönséget is. IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2019. augusztus

Next

/
Thumbnails
Contents