Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-24 / 196. szám
r fi MEGYEI KÖRKÉP 2019. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT A szolnoki csapat nagy munkában, faültetés közben Nagykanizsa csapata. Képgaléia: TEOL.hu Fotók: Mártonfai Dénes A kaposváriak is igyekeztek derekasan helyt állni Jó hangulatban zajlott a megyei jogú városok szekszárdi sporttalálkozója Amire évtizedekig emlékeznek Ezek a találkozók összekovácsolják a csapatok tagjait, ugyanakkor alkalmat adnak arra, hogy más megyék képviselőivel is megismerkedjenek. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Pénteken délelőtt lezajlottak a Megyei Jogú Városok XVII. Sporttalálkozójának a versenyei a Béla Király téren. A városokat négytagú csapatok képviselték. A délután az ejtőzésé volt az élményfürdőben. A Somogy megyei csapat tagjaival beszélgettünk a tapasztalataikról. Önkéntes szóvivőként Gelencsér Péter, a polgármesteri hivatal adóvégrehajtója elmondta, hogy 13., vagy 14. alkalommal tagja a somogyi csapatnak. Majd hozzátette, hogy már három, vagy négy éve szurkoltak Szekszárdnak, mert mindig a győztes csapat rendezi a következő találkozót. Akként fogalmazott, hogy vannak dolgok, amelyeknek nem tud ellenállni, s ezek közé tartozik a cabernet, de a többi szekszárdi bornak is nagy rajongója. Majd hozzátette, hogy „tősgyökeres irodistaként” az aktatologatáson kívül nem űz más sportot. A szekszárdi ötpróba keretében fákat ültettek és a lopó használatáról is bemutatót kellett tartaniuk. A legkevésbé ment, ugyanakkor a legtöbb derültségre adott okot a gólyalábazás. Szerencsére a lányokat a fiúk két oldalról is támogatták. Abban reménykednek, hogy a vizes vetélkedőben, a strandröplabdában elért eredményeik alapján az első tíz között végeznek. Elsők nem szeretnének Egy 1990-es törvény szerint megyei jogúvá nyilvánítását kérhette minden város, amelynek lakossága meghaladta az ötvenezer főt. Mind a húsz érintett város élt is ezzel a lehetőséggel. 1994-ben a törvény módosítása folytán lélekszámától füglenni, mert Kaposvár már kétszer nyert, egyszer szervezett, s a rendezők nem indulhatnak a versenyen. Inkább majd jövőre szeretnének az élen végezni. A csapat tagja volt a nemrégiben még szekszárdi dr. Bálint Krisztina jogász, aki szegetlenül megyei jogú város lett minden megyeszékhely, ezzel a címet Salgótarján és Szekszárd is megszerezte, végül 2006-ban kérte és kapta meg azt Érd, amelynek növekvő népessége már a kilencvenes években átlépte az ötvenezres határt. relmi okból költözött Kaposvárra. A jövő hónapban kötik öszsze az életüket egy kaposvári fiatalemberrel. A városházán vagyongazdálkodással foglalkozik. A kettős kötődés miatt különösen érdekes volt számára a városok találkozója. Berta Edit, polgármesteri referens a munkalehetőségek miatt költözött Barcsról a somogyi megyeszékhelyre, bár az egyetemet is ott végezte, csak akkor még nem érte el a város a mai méreteit. Először vesz részt ilyen találkozón, és elmondta, szereti az olyan városokat, amelyeknek sajátos, egyedi hangulatuk van, és szerinte Szekszárd ilyen, sikeresnek látszik a borra felépített „feeling”-je. Szerinte a program nagyon jól öszszekovácsolta a csapattagokat. Balaskó Zsolt rendszergazda nagyon barátságosnak látta a tolnai megyeszékhelyet. Tetszettek neki a hegyek, a szőlők, a borok és az is, hogy sok a fa a településen. A délutáni fürdőzést és vacsorát követően borkóstolás következett. A csapatok ma reggel utaznak haza. Mint Gelencsér Péter meg is fogalmazta, minden találkozónak van egy-két olyan momentuma, amelyekre évtizedekig emlékezni fognak. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A megyei jogú város cím megszerzése HIRDETÉS ONLINE SZAVAZÁSI JÁTÉK DÜA: 1 DB 200 000 FT ÉRTÉKŰ UTAZÁSI UTALVÁNY Szavazzon online is, növelje a nyerés esélyét! I. Bétái Mélygödör-tó 2. Tengelici rétek a pókbangóval 3. Bogyiszlói Holt-Duna 4. Bátaszéki Molyhos Tölgy 5. Szekszárdi Csörge-tó 6. Gemenci erdő' 7. Lengyel-Annafürdő 8. Németkéri Látóhegy 9. Szálkai-tó 10. Szedres Ős-sárvíz II. Bogyiszlói őstölgyes 12. Paksi tarkasáfrányos 13. Dunaföldvári Oláh-völgyi törpemandulás 14. Szekszárdi dombság és a szúrós csodabogyó 15. Dunaszentgyörgyi láperdő 16. Szekszárd-Sötétvölgy 17. Gyulaji erdő 18. Bikácsi Ökör-hegy 19. Tengelici parkerdő 20. Nagydorogi Szenes-legelő www.teol.hu/a-megye-7-csodaja a megye 1 1 A cíkta juh legnagyobb állománya él ezen a területen Sok állat és növény otthona a nagydorogi Szenes-legelő Roppant gazdag a legelő állatvilága Fotó: Mártonfai Dénes NAGYDOROG A nagydorogi Szenes-legelőnek is esélye van bekerülni megyénk hét csodája közé. Természeti kincsként nemcsak a megyei értéktárban kapott helyet a nagydorogi Szenes-legelő, hanem a Tolnai Népújság és hírportálunk, a Teol.hu szavazásán is jelöltek között van. Egyike azoknak a természeti értékeknek, amelyeknek esélye van bekerülni a megye hét csodája közé. A kincsestolnamegye. hu oldalon részletes leírás található a legelőről. Mint írják, ez a Dél-mezőföld legnagyobb kiterjedésű összefüggően megmaradt homokgyepe, amely évszázadokon keresztül falusi legelő volt, és a rendszerváltás után a Duna-Dráva Nemzeti Park tulajdonába került. A tájvédelmi körzet részét képező, elkülönült védett terület az ültetett akác- és fenyőfoltokkal, illetve kőrisligetekkel együtt 403 hektár. Az erdősítések miatt a vándorló homok már rég megállapodott. A mélyebb fekvésű részeken, ahol egy vékonyka ér is a felszínre tör, gyapjúsásos és homoki láprétek mozaikja található. A Szenes-legelő egyik látnivalója a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett állattartó telep, ahol a cikta juh legnagyobb hazai állományát tenyésztik. Ez a legveszélyeztetettebb juhfajta, amelynek a legnagyobb és legtisztább állománya Magyarországon található. A telepen kívül is igen gazdag az állatvilág. Ott van például a rövid füvű sztyeppréteket kedvelő ürge, a szénabálákon éneklő búbos pacsirtát lehet megfigyelni, míg a gémeskút tetején éjszakánként erdei fülesbagoly szokott időzni. Afrikai telelőterületeiről áprilisban érkezik viszsza a ritka hantmadár, a dombon rókavár is található, a védett gyepen időnként őzcsapat legel, de egerészölyv, vörös vércse is előfordul a környéken. Kora tavasztól egészen nyár végéig a mezei pacsirta dalától zeng a puszta, a bokrokon a tövisszúró gébics és a cigánycsuk rovarokra leső példányait lehet megfigyelni. Parlagi pityer, partifecske, gyurgyalag, seregély, mezei veréb, nyaktekercs és a búbos banka is felbukkan a területen, akárcsak a különböző poszáták. Az erdő ad otthont a csilpcsalp füzikének, az erdei pintynek, az énekes rigónak és a vörösbegynek. A nádasban rendszeres költ a barna rétihéja. Télen pedig kékcinegék, ökörszemek eszményi menedékhelye a nádas. A legelőn él hazánk legnagyobb pókja, a szongáriai cselőpók, amely lábait kiterjesztve akár a 10 centimétert is elérheti. A hosszú, megnyúlt fejő sisakos sáska igazi érdekesség a területen. A homokbuckán él a homoki árvalányhaj, kora tavasszal virít a fekete kökörcsin és a báránypirosító. Áprilisban nyílik az apró nőszirom, akárcsak hazánk egyik legkorábban nyíló orchideája, az agár sisakoskosbor. A hússzínű ujjaskosbor néhány töve is megtalálható itt. A kis lápot kísérő magasabb térszíneken most nyílik egy másik orchidea, az őszi füzértekercs. H. E. Gazdasági ügyekről döntöttek BÁTASZÉK Pályázati pénzekről, beruházásról döntöttek csütörtökön a rendkívüli testületi ülésen a képviselők. Dr. Bozsolik Róbert polgármester elmondta, jóváhagyta a testület a közművelődési érdekeltségnövelő pályázat benyújtását. Ha nyernek, a pénzt a művelődési ház eszközfejlesztésére fordítanák. Szeretné a testület a színházteremben lévő székeket kicserélni. A beruházás költsége 2,7 millió forint, ehhez az önerő 550 ezer forint, amit a város erre a célra félre tett. Szintén pályázatot nyújtott be az önkormányzat az Európa a polgárokért rendezvény költségeinek a biztosítására. Jövőre Bátaszék ad otthont az Euró- Móka játékoknak, a négynapos programra Németországból, Franciaországból, Belgiumból, Angliából, Szlovákiából és Romániából érkeznek küldöttségek. Ezt a programot összekötnék a szokásos Város Napi rendezvényekkel is. Döntés született egy energetikai pályázat beadásáról is. A Kanizsai Dorottya általános iskola hőszigetelését szeretnék megoldani, illetve az épület tetőszerkezetére egy 50 kilowattos napelemet helyeznének, ezzel is csökkentenék az energiaköltséget. A teljes beruházás költsége 105 millió forint, ehhez az önerő 8,8 millió forint, amit a város biztosít. Már nem az önkormányzat az iskola fenntartója, de a városnak fontos, hogy a diákok jó körülmények között tanulhassanak. M. I.
