Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-21 / 193. szám

)19. AUGUSZTUS 21., SZERDA GAZDASÁG Y Összetartozásunk szimbóluma a Csíksomlyói passió A helyi fiatalokat is bevonták, így ők is magukénak érezhették az előadást Fotó: MTI 'osztumusz kitüntették örök Zsolt legymászót LISMERÉS Post mortem a ném­eti érdemrend lovagi fokoza­­ával tüntette ki tegnap Klaus ahannis román államfő a múlt léten tragikus körülmények cözött elhunyt Török Zsolt ara­­li hegymászót. A román elnöki íivatal közleménye szerint az íllamfő a kitüntetéssel a sport­­eljesítményét, a szenvedélyét is elkötelezettségét ismeri el. Arad polgármesteri hiva­tala előző nap közölte, hogy parkot neveznek el a hegy­mászóról. Gördeszkapályát, mászófalakat, kikapcsolódás­ra alkalmas részeket és sza­badtéri könyvtárat alakítanak ki a gyermekparkban, amely Török Zsolt nevét veszi fel. Az egyik legsikeresebb ro­mániai hegymászóként ismert Török Zsolt a múlt hét közepén indult el a Fogarasi-havasokba. Miután több napig nem adott életjelet magáról, családja ér­tesítette a hatóságokat. Holt­testét szombaton találták meg a hegyi mentők a 2535 méter magas Negoj-csúcs alatt egy szakadékban. A hegyi mentők vezetője szerint a hegymászó a Negoj meredek oldalán zuhant a mélybe. Török Zsolt vezette 2013-ban azt az expedíciót, amely felvit­te a román zászlót a Himalájá­ban a Nanga Parbat 8125 mé­ter magas csúcsára. Máig ez a romániai alpinizmus legna­gyobb teljesítménye. MW Több ezren látták a Csík­somlyói passiót az eszter­gomi bazilika előtti téren a Nemzeti Színház és a Ma­gyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában hétfő este. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ESZTERGOM A Nemzeti Szín­házban 2017-ben bemutatott Csíksomlyói passió szabad­téri változatát 16 színész és 130 táncos játszotta el több ezer néző előtt Esztergomban. Amint tavaly a dráma címadó helyszínén, Csíksomlyón, úgy az esztergomi Nagyboldogasz­­szony- és Szent Adalbert-fő­­székesegyház előtt is nagy si­kert aratott az előadás. Vidnyánszky Attila, a pro­dukció rendezője elmond­ta: az volt a célja, hogy a né­ző az alkotókkal együtt tanú­ja legyen, újraélje a krisztusi szenvedéstörténetet. A Nem­zeti Színházban és az augusz­tus 19-én Esztergomban ját­szott előadás mintájául szol­gáló misztériumjátékoknak és a ferences iskoladrámáknak a hitélmény megújítása volt az eredeti céljuk - hangsúlyozta. Hozzátette: ez személyes törté­net mindenki számára, miköz­ben egy ilyen előadás az együ­vé tartozást is hirdeti. A drá­ma szövege csíksomlyói pas­siójátékokból, Szőcs Géza írá­saiból és a Berecz András ál­tal gyűjtött archaikus népéne­kekből és mesékből állt össze. A Csíksomlyói passió szer­ves része a tánc, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes 45 tán­cosa mellett a Bem Néptánc­együttes, a Budapest Fővá­ros Bartók Táncegyüttes, a Corvinus Közgáz Néptánc­együttes, a Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttes és a Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes 73 táncosa lépett fel az esztergo­mi előadáson, amelynek tánc­dramaturgja Zs. Vincze Zsu­zsa, társrendező koreográ­fusa Zsuráfszky Zoltán volt. A produkcióban közreműkö­dött a Magyar Nemzeti Tánc­­együttes zenekara és az esz­tergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola kó­rusa is. Az ingyenes szabadté­ri előadás az Esztergomi Vár­színházzal közös szervezés­ben valósult meg. Vidnyánszky Attila szerint szimbolikus üzenete volt an­nak, hogy tavaly Csíksom­lyón adhatták elő a passiót, és fontos üzenete van annak is, hogy most az egyik legfonto­sabb magyarországi szakrális helyszínen, az esztergomi ba­zilika előtt játszották az elő­adást.- Nagyon fontosnak tar­tottam mindkét helyszínen, hogy helyi fiatalokat is bevon­junk a produkcióba, akik így magukénak érezhették az elő­adást. Az pedig különösen lé­nyeges, hogy tavaly rengeteg erdélyi, idén pedig a szlovák határ közelsége miatt sok fel­vidéki néző is látta a Csíksom­lyói passiót, amely így a ma­gyarság összetartozásának szimbóluma lett - tette hozzá a produkció rendezője. HÍREK Agyonverte betegtársait ÁMOKFUTÓ Ötre nőtt a sapocai neuropszichiátriai kórház egyik páciense által rendezett vérfürdő halálos áldozatainak száma Romá­niában, miután az egyik 88 éves sérült belehalt sérülé­seibe - közölte hétfőn Sori­na Pintea egészségügyi mi­niszter. Vasárnapra virradó éjszaka egy alkoholfüggősé­ge miatt néhány napja be­utalt 38 éves páciens, Ste­fan Lungu infúziós állvány­nyal agyonvert négy beteget és további kilencet megse­besített. Az ámokfutót végül rövid közelharc után a kór­házhoz egy másik beteggel érkező rendőrök fékezték meg. MW Robbantások Afganisztánban MERÉNYLETSOROZAT Több mint 120-an megsérültek a kelet-afganisztáni Dzsalálá­­bádban hétfőn, amikor 14 pokolgép robbant a nagyvá­ros több közterén, piacán és éttermeknél. A helyi illeté­kesek szerint a merénylet­sorozat elkövetőjeként egy­előre sem az Iszlám Állam terrorszervezet, sem a tá­­lib mozgalom nem jelentke­zett. Szombat éjjel Afganisz­tán fővárosában, Kabulban egy síita muszlim esküvőn robbantotta fel magát az ön­gyilkos merénylő, a násznép­ből 63-an azonnal meghal­tak, több mint 180-an pedig megsérültek. MW Nyaralni hazajárnak a Szíriából menekültek Elvennék a védelmüket BERLIN Nagy felháborodást váltott ki Németországban, hogy a szír bevándorlók, akik menekültstátuszt kaptak az országban, hazajárnak nya­ralni vagy a rokonaikat meg­látogatni. A német belügymi­niszter szerint ez így nem me­het tovább - írja a V4NA nem­zetközi hírügynökség a Bild am Sonntag napilapra hivat­kozva. Menekültként érkeztek, en­nek ellenére hazajárnak a szü­lőhazájukba nyaralni és rokon­látogatóba a szír bevándorlók. A német szövetségi belügymi­niszter szerint azok a mene­kültek, akik rendszeresen ha­zajárnak nyaralni, nem mond­hatják komolyan, hogy azért nem térhetnek vissza a hazá­jukba, mert veszélyben len­ne az életük Szíriában. Horst Seehofer hangsúlyozta, hogy az ilyen migránsoktól meg kel­lene vonni a menekültstátuszt. A felháborodás azért jogos, mert a német törvények sze­rint aki menekültstátuszban részesül, nem utazhat haza a származási országába. Ki­vételt csak abban az esetben tesznek, ha az illető súlyos be­tegséggel küzd vagy ha egy közeli családtagja elhunyt. A német Szövetségi Migrá­ciós és Menekültügyi Hivatal adatai szerint az európai mig­­ránsválság kezdete, 2015 óta 780 ezer szír bevándorló érke­zett Németországba és nyúj­tott be a hatóságoknak mene­dékjogi kérvényt a nemzet­közi menekültügyi egyezmé­nyekben rögzített feltételekre hivatkozva, köztük például ar­ra, hogy a hazájukban üldöz­tetésnek vannak kitéve vagy az életük veszélyben foroghat. Idén eddig negyvenezer szír migránstól vonták meg a me­nedékstátuszt Németország­ban. MW BUDAPEST Csak estére tudták eloltani a tűzoltók a fővárosban a Soroksári út és az Ipar utca sarkán álló lakóház tetőszerkezetében hétfő délelőtt keletkezett tüzet. A 2400 négyzetméteren tomboló lán­gokkal a 23 gépjárművel, köztük öt magasból mentővel kivonuló 75 tűzoltó küzdött. A tűzben senki sem sérült meg, de a ház számos lakása lakhatatlanná vált, a bejelentett 220 lakó elhelyezésére a IX. kerületi önkormányzat a Bakátstéri polgármesteri hivatalban szükségszállást nyitott. A tűz keletkezé­sének okát még vizsgálják Fotó: MTI Kásler Miklós felidézte ősi hagyományainkat Teljesült Emese álma ÉRD Szent István meghatároz­ta a magyarság helyét a világ­ban azzal, hogy felvette a ke­reszténységet és kiteljesítette ősei küldetéstudatát - mondta Kásler Miklós, az emberi erő­források minisztere hétfőn az Érd melletti Simonpusztán, ahol májusban adták át a Nemzeti Lovaskultúra Köz­pontot és az újonnan felépí­tett huszár-katonai lovaglópá­lyát. A létesítmény célja a lo­vas hagyományok ápolása, a lovaskultúra népszerűsítése. A központban az állam­­alapítás emlékére rendezett Kenyérünnep megnyitóján Kásler Miklós arról beszélt, hogy a magyarság koráb­bi sztyeppéi időszakaiban is már megvolt minden, ami az államot jellemzi, a szuvereni­tás, az integritás, az ősök tisz­telete és a közös célok. Hozzá­tette, hogy ezekre az alapokra Szent István király más típu­sú, keresztény államot épített. A miniszter emlékeztetett arra, hogy augusztus 20-a nemcsak az államalapítás, ha­nem az új kenyér ünnepe is, amikor a magyarok hálát ad­nak azért, hogy itt élhetnek és olyan termőfölddel rendelkez­nek, amelynek kincse a ke­nyér. A miniszter arról is beszélt, hogy egy még ősibb hagyo­mány, amely a sztyeppéi ál­lamalapítás előtti időszakból ered, a lovak szeretete. Hoz­zátette, hogy a Fehérlófia le­gendája ott élt az őseink min­dennapjait alakító mítoszok­ban, és Árpád vezér is egy ló­ért vette meg annak idején az országot, amely nemcsak őse­ink furfangosságát mutatja, hanem a ló akkori értékét is. Kásler szerint ha nem lettek volna kiváló képességű lovak, a magyar sereg nem nyerte volna meg 907-ben a pozsonyi csatát, nem alakult volna át a hadviselés és nem vezethet­tek volna páncélos éket sem a Hunyadiak, sem az Anjouk. Hozzátette, hogy a ló azóta is a nemzeti identitásunk része. Kásler Miklós korábban, az állami kitüntetések pénteki átadásakor felidézte, hogy a krónikások szerint a magya­rok mitikus eredetmondája az Emese álma. A monda szerint a fejedelemasszony isteni ál­mot látott, és úgy érezte, méhé­ben forrás fakad, amely ágyé­kából csörgedezve idegen föl­dön óriási folyammá terebé­lyesedik. Az égi látomás gyü­mölcse Álmos lett, és az ő iva­dékaiból valóban szent kirá­lyok származtak. Álmos kül­detése volt, hogy összegyűjt­se a rokon népeket, szövetség­be tömörítse őket és visszafog­lalja ősei gyümölcsét itt, a Kár­pát-medencében. Küldetését hatodik unokája, Vajk teljesí­tette be, emelte spirituális ma­gasságokba, új dimenziók kö­zé helyezte azzal, hogy felvette a kereszténységet - mondta a miniszter. Ez volt az a régi biz­tos alap sanyargattatásaink, nyomorúságaink és véráldo­zataink évszázadaiban, amire mindig tudtunk építeni - tette hozzá Kásler Miklós. MW A lovaskultúrát népszerűsíti a simonpusztai központ Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents