Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-17 / 191. szám
2019. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT TÖRTÉNELEM 11 Szent István kijelölte a nemzet számára az egyetlen helyes utat A legrégebbi magyar ünnepünk A valóság az, hogy István éppen a keleti irányú német terjeszkedést állította meg, miközben a magyarok önállóságát és függetlenségét megtartotta - mondta Teiszler Éva középkorkutatótörténész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa, akivel legrégebbi nemzeti ünnepünkről, augusztus húszadikáról és Szent István király életművéről beszélgettünk. Pataki Tamás szerkesztoseg@mediaworks.hu- Mióta ünnepeljük augusztus húszadikát, amely lényegében a március tizenötödikéi nemzeti ünnepünk előtti nemzeti ünnepünk volt?- Augusztus húszadika a legrégebbi ünnepünk, amit I. István szentté avatása, vagyis 1083 óta ünnepelünk. Ez az ünnep kezdetektől fogva a szuverén magyar állam megszületésének emlékét hordozza, ami szorosan összefonódott első királyunk, Szent István személyének tiszteletével. A középkorban Székesfehérvárott, Szent István székhelye, koronázása, nyughelye, és szentté avatása helyén gyűlt össze az ország népe. Az 1222. évi Aranybulla első pontja szerint az évente itt tartandó ünnepségen a királynak is jelen kellett lennie. Augusztus húszadika István király jobbját a 18. század óta kíséri körmenet Fotó: MTI Teiszler Éva történész Fotó: MW tehát már a középkorban egyházi és állami ünnep volt egyben, még ha ez a fogalom akkor ismeretlen volt is.- Az ország három részre szakadása után, az újabb korokban is megünnepelték?- A török uralom idején ilyen országos összejövetelre nem volt lehetőség, a megemlékezés egyházi keretek közé szorult. Buda visszafoglalása, 1686 után, az ünnepség helyszíne áttevődött Budára. Valamivel később, Mária Terézia uralkodása idején alakult ki az a szokás, hogy a Szent Jobbot körmenetben kísérik végig a városon, s az ő nevéhez fűződik az is, hogy augusztus húszadikát nemzeti ünnepként vették fel a naptárba. Noha az 1848-as szabadságharcot követően egészen a kiegyezésig nem lehetett nyilvánosan megülni Szent István ünnepét, az emberek emlékezetéből nem sikerült kitörölniük. Később, a kommunista rendszer idején - mivel megtiltani nem lehetett -, igyekeztek új tartalmat adni ennek a napnak. A népi hagyományt felerősítve előbb az új kenyér ünnepének keresztelték el, majd erre a napra időzítették a szocialista alkotmány hatályba lépését, aminek emlékére 1950- ben a Népköztársaság ünnepévé nyilvánították augusztus húszadikát. Az ünnep régi fényét csak a rendszerváltás idején nyerte vissza, 1989 óta tartanak ismét Szent Jobb-körmenetet, s az országgyűlés 1991. évi döntése alapján emelkedett újra hivatalos állami ünneppé.- Szent Istvánt államszervező királyunknak tartjuk. Hogyan vitte véghez ezt a bonyolult feladatot, mint múlt a sikere? István sikere azt gondolom, azon múlott, hogy felismerte és kijelölte a magyarság számára az egyetlen helyes utat, amit néha küzdelmek árán, de képes volt a környezetével is elfogadtatni.- Mi bizonyult maradandónak az ő életművéből?- Egyszóval: minden. Szent Istvánnak köszönhetjük a megye- és egyházmegyerendszer kialakítását, a szerzetesek megtelepítését, iskolák alapítását, a latin nyelvű írásbeliség meghonosítását, az írott törvénykezést, és általában véve a magyarság keresztény, európai kultúrkörhöz való tartozását. Az eltelt évszázadokban ezek természetesen mind átalakultak, de a Szent István által megteremtett alapok megmaradtak.- Milyen uralkodó volt István? A népszerű rockopera egy vívódó, tépelődő emberként ábrázolja, ám egy ilyen alkat aligha lett volna képes megalapozni a Magyar Királyságot.- Istvánnak nehéz döntést kellett hoznia akkor, amikor nemzete megmaradása érdekében olyan élő hagyományokat kellett eltörölnie, amelyekbe ő maga is beleszületett. El kellet fogadtatnia egy másik vallást, és egy, a megszokottól teljesen eltérő társadalmi, politikai berendezkedést. Az ilyen döntések meghozatala nyilvánvalóan vívódásokkal jár, de István kemény jellemét, eltökéltségét és határozottságát mutatja, hogy a kijelölt célt szeme előtt tartva cselekedeteiben soha nem ingott meg.- A „Koppány-pártiak” között manapság is elterjedt az a nézet, miszerint István kiszolgálta a németeket és behódolt a Nyugatnak.- István éppen a keleti irányú német terjeszkedést állította meg, miközben a magyarok függetlenségét megtartotta. Gizella bajor hercegnővel kötött házassága révén szövetséget kötött velük, amivel az volt a célja, hogy megállítsa a német katonai terjeszkedést, de hűbért ne vállaljon. A nagyfejedelmi tisztséget éppen ezért váltotta fel a keresztény államokban elfogadott királyság intézményével, úgy, hogy egyenesen a pápától kért koronát. A nyugati kereszténység vállalása, aminek meghonosításához kétségtelenül igénybe vett német segítséget- mint ahogy királysága elején uralmának megtartásához is - ugyanezt a célt szolgálta, hisz így egyetlen európai államalakulatnak sem volt lehetősége arra, hogy a kereszténység terjesztése ürügyén megtámadja az országot. TÉMATÁMOGATÁS Pannonhalma, a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása Ahol Szent István is 2019. augusztus 17. és augusztus 20. között országszerte rengeteg programlehetőség várja a kikapcsolódni vágyókat. Sok olyan úti célt is felkereshetünk, amelyek szorosan kapcsolódnak államalapító királyunkhoz, Szent Istvánhoz. sokszor megfordult Pannonhalma ezer szállal kötődik mind Szent Istvánhoz, mind a keresztény magyar államiság megteremtéséhez. Történelmi jelentőségét a bencés monostor 996-os megalapításával nyerte el, amelynek jogait Szent István 1002-ben kelt kiváltságlevele erősítette meg. Pannonhalma legfőbb látványossága a Pannonhalmi Főapátság, amely a Magyar Bencés Kongregáció központja. Az épületegyüttes a Bakony és a Kisalföld találkozásánál, a Szent Márton-hegyen fekszik. 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánították, 2004- ben pedig Magyar Örökség díjban részesüli. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett, melynek falai között Szent István király is rendszeresen megfordult. A ma is meglévő templomot Uros apát (1207-1243) építtette, Tolnai Máté apátsága (1500-1535) idején 1514-ben vált főapátsággá. Az épületben rengeteg látnivaló akad, monumentalitása pedig több, mint lenyűgöző. A kihagyhatatlan látnivalók közé tartozik az altemplom, amely a főhajó két szélén nyíló kapukon át közelíthető meg. A nyugati falba mélyülve egy vörös márvánnyal burkolt félkörös záródású ülőfülke látható, amely eredetileg valószínűleg apáti trónus volt, és amelyet a hagyomány Szent István székének tart. Érdekességként említjük meg, hogy az altemplomban található Habsburg Ottó szívurnája is. A pannonhalmi bencés közösség ma az óra et labora szellemében végzi a liturgiát, fogadja a lelkigyakorlatozókat, működteti a bentlakásos gimnáziumot, kulturális munkát végez, borászatot és gyógynövénykertet tart fent. Ennek története az apátság alapításáig nyúlik viszsza, a szerzetesek nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. 1830-ban már mintegy 80, ma pedig több száz fa- és cserjefaj található meg az apátság arborétumában, de gazdag a terület énekesmadár állománya is. Rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik az arborétumban. Minden év augusztus 15- én, Nagyboldogasszony napján pedig megáldják a gyógynövényeket a hagyományok szerint. A könyvtár a főapátság épületegyüttesének másik kiemelkedően fontos része. Az olvasás alapeleme volt a monostori életnek: a szerzetesek munkája megőrizte az első századok keresztény irodalmát és a görög-római kultúra alkotásait, valamint megteremtette Európa és hazánk kultúráját is. Egy oklevél szerint all. század végén 80 kötetet tartottak nyilván Pannonhalmán, 1786-ban már 4000 kötetet számlált a gyűjtemény. A mai könyvtár Engel Ferenc nevéhez fűződik, az 1820-as években ő tervezte és építette, majd Packh János bővítette. Az épület belső díszítésére egy bécsi mestert, Josef Kliebert kérték fel. Napjainkban körülbelül 400,000 kötet található a gyűjteményben. További látnivalók is vannak a Pannonhalmi Főapátság környezetében. Itt van az egyik millenniumi emlékmű. 1896-ban a magyar honfoglalás ezredik évfordulójára hét millenniumi emlékművet emeltek Magyarországon. Az egyik Pannonhalmán található, amely jelenleg csak kívülről tekinthető meg. Az építményt eredetileg 26 méter magas, kettős héjú kupola fedte a magyar királyi korona ábrázolásával, de ezt később lebontották megromlott állapota miatt. Érdemes betérni a Pannonhalmi Apátsági Múzeum és Galériába vagy felkeresni a Pannonhalmi Apátsági Pincészetet is. Ne hagyjuk ki a Pannonhalmi Lombkorona Tanösvényt se, amely a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett természeti területén belül található. Ugyancsak érdekes látnivalókat tartalmaz a Hefter Üveggaléria és Stúdió. Magyarország egyetlen olyan kiállítóhelye a Hefter Galéria, ahol az üveghez kötődő művészeti ágak kerülnek reflektorfénybe. Hefter László Ferenczy-díjas üvegművész munkásságával, továbbá állandó és időszakos kiállítások keretein belül a legjobb magyar és külföldi művészek üvegszobrászati, üvegfestészeti és a társművészetekhez kapcsolódó alkotásaival ismerkedhetnek meg a látogatók. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából Programok az ünnepi hosszúhétvégén Augusztus 19-én Pannonhalma főterén a Szent István Napok keretén belül változatos programok, majd Geszti Best Of, tűzijáték és utcabál várja a látogatókat, augusztus 20-án pedig ünnepi szentmisén és terményáldáson vehetnek részt az érdeklődők a Kistemplomban. Augusztus 20-án kinyit újra a Kézműves Udvar is. Emellett augusztus 20-án a Pannonhalmi Főapátság épületegyüttese 9:00-18:00 között ingyenesen látogatható, és egész nap programokkal várják a látogatókat. Este 20 órakor pedig Szent István király intelmeit Imre herceghez Mácsai Pál és Binder Károly tolmácsolásában hallgathatják meg az érdeklődők a Pannonhalmi Bencés Gimnázium dísztermében. / MAGYARORSZAG A CSODÁK FORRÁSA További inspirációért látogass el a csodasmagyarorszag.hu weboldalra.
