Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-16 / 190. szám

2019. AUGUSZTUS 16., PÉNTEK GASZTRONÓMIA 11 Akár hétvégén is tökéletes választás lehet az alabbi menü Pikáns, de ízletes finomságok Gondolta volna, hogy sava­nyúságból levest főzhet? És azt, hogy a menzáról isme­rős ételeket egy vasárnap ebédnek fogja tálalni? Eh­hez adunk most segítséget. Mediaworks/Fanny szerkesztoseg@mediaworks.hu Csokoládés tejbegríz HOZZÁVALÓK (4 SZEMÉLYRE): 2 ek. kristálycukor, 4 ek. búzadara, 500 ml tej, 50 g ét­csokoládé, 1-2 db őszibarack. ELKÉSZÍTÉS: 1. Keverjük össze a cukrot és a darát. A tejet melegítsük meg, majd adjuk hozzá a cukros da­rát. Kevergetve főzzük addig, míg a tejbegríz besűrűsödik. 2. Közben a csokit aprítsuk fel, és forgassuk a forró tej­­begrízbe. A barackot mossuk meg, ízlés szerint hámozzuk is meg, majd magozzuk ki, és kockázzuk fel. Öntsük a cso­kis grízt tálkákba, majd hal­mozzuk rá a barackot. EGY ADAG: 175 kcal Kovászosuborka-leves HOZZÁVALÓK (4 SZEMÉLYRE): 1 csokor újhagyma, 4 szelet szikkadt bagett, 4 ek. olíva­olaj, 800 ml zöldségleves-alap­­lé (kockából is jó), 500 g kígyó­uborka, 250 g kovászos ubor­ka a levével együtt, só. ELKÉSZÍTÉS: 1. Az újhagymát alaposan tisz­títsuk meg, karikázzuk fel, a zöld részét pedig tegyük fél­re a díszítéshez. A szikkadt bagettszeleteket vágjuk nagy­jából azonos méretű, falat­­nyi kockákra. Forrósítsuk fel az olajat, majd fonnyasszuk meg rajta az újhagyma fehér részét. Adjuk hozzá a kenyér­kockákat, és pirítsuk őket aranyszínűre. 2. Tegyük az egészet turmix­gépbe, és öntsük hozzá az alapiét. A kígyóuborkát há­mozzuk meg, vágjuk félbe, a magját kaparjuk ki, a hú­sát kockázzuk fel. A kovászos uborkát is vágjuk félbe, ma­gozzuk ki, a húsát aprítsuk fel. Tegyük az uborkákat is a tur­mixgépbe, adjunk hozzá egy keveset a kovászos uborka le­véből. Az egészet turmixoljuk krémesre, végül sózzuk meg. 3. Merjük az uborkalevest csuprokba, és tálaljuk az újhagymazölddel megszórva. EGY ADAG: 125 kcal Kapros krumplifőzelék ropogós baconnel HOZZÁVALÓK (4 SZEMÉLYRE): 1 kg burgonya, 1 csokor kapor, só, 1 ek. liszt, 200 g tejföl, 100 g szeletelt bacon, 1-2 ek. olíva­olaj. ELKÉSZÍTÉS: 1. A burgonyát hámozzuk meg. Vágjuk kis kockákra, tegyük lábasba annyi vízzel, amennyi éppen ellepi. A leöb­lített kapor szárát vágjuk le, kössük össze fehér cérnával, adjuk ezt is a krumplihoz. Sózzuk meg, és főzzük puhá­ra a burgonyát. Végül vegyük ki az átkötött kaporszárat. 2. A lisztet keverjük simára a tejföllel, adjunk hozzá egy kevés főzőlét, és így is kever­jük simára. Öntsük ezt is a krumplihoz, majd állandó ke­verés mellett addig főzzük, míg a főzőlé besűrűsödik. Is­mét sózzuk meg, és keverjük hozzá a finomra vágott kapor­levelet. Forraljunk egyet rajta, és vegyük le a tűzről. Sűrítheti a főzeléket úgy is, hogy egy kevés burgonyát ki­mer, pürésíti, majd visszateszi a főzelékbe, és az egészet sű­rűre főzi. 3. A bacont süssük ropogósra a felforrósított olajon. Hagy­juk kissé kihűlni, majd törjük morzsásra. A főzeléket kana­lazzuk tányérokba, és szórjuk meg a ropogós baconnel. Dí­szíthetjük kaporral is. EGY ADAG: 775 kcal Közös múltunk felfedezése az ünnepi hosszúhétvégén Tartalmas programok a királyok városában Magyarország születésnapját idén négynapos hosszúhétvégével ünnepelhetjük meg, és ez remek alkalom arra, hogy felfedezzük az országot, ahol oly sok csoda született az elmúlt ezer évben. Magyarország a csodák forrása, és ha nem csak hazánk épített és természeti kincseit, hanem közös örökségünket és múltunkat is fel akarjuk fedezni, akkor 2019. au­gusztus 17. és augusztus 20. között erre számos lehetőségünk nyílik: országszerte rengeteg program várja a kikapcsolódni vágyókat, amelyek alkalmat kínálnak arra is, kicsit visszarepüljünk a múlt­ba. Több olyan történelmi vonat­kozású úti célt is felkereshetünk, amelyek szorosan kapcsolódnak államalapító királyunkhoz, Szent Istvánhoz. Ezek közül az egyik legfontosabb Székesfehérvár. Fejér megye székhelye az egyik leggazdagabb történelmi múlttal bíró magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa, királyi székhely, koronázóváros. Székesfehérvárt Géza fejedelem alapította 972-ben. A város gazdag múltjához hűen rengeteg történelmi látnivalóval bír. Az első utazási célpontok között mindenképpen érdemes a Koronázó Bazilika Romkertjével kezdeni. Magyarország egyik leg­jelentősebb történeti emlékhelye István király bazilikájának romjai felett épült. A templom, melynek első említése 1031-ből származik, a korabeli Európa egyik legna­gyobb, a középkori Magyaror­szág legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet Szent Ist­ván király kezdett el építtetni. A háromhajós, négytornyú épület 1543-as török kézre kerüléséig a magyar királyok koronázó temp­loma volt: a középkorban 38 ma­gyar királyt koronáztak itt. Innen egy rövid séta az Országalma és Városház tér, amelynek hangula-Indulj el és hagyd, hogy minden út egy újabb csodához vezessen! ta lenyűgöző, legyen az nappali vagy esti séta célpontja. Ezek után mindenképpen látogassuk meg a Szent István székesegyházat. Ä mai Székesegyház dombja az első uralkodói szállás, Géza fejede­lem palotájának helye. A kíváncsi szemlélődő számára az altemp­lomba is tartogat meglepetéseket: a terem ugyanis III. Béla és felesé­ge, Antiochiai Anna kőkoporsóját rejti az uralkodó pár testének ha­lotti lenyomatával. A Szent Imre templom ugyancsak különleges alkotás. Mariánus ferencesek épí­tették 1720-43 között, a hagyo­mány szerint azon a helyen, ahol a török hódoltság előtt a királyi palota, Szent István palotája állt, és ahol 1007-ben - szintén a le­genda szerint - Szent Imre herceg született. Ezek után jöhetnek a további érdekességek, például a a Bo­­ry-vár. Az ország legnagyobb újkori várát, a „szerelem emlék­műveként” is számon tartják. Az építész és építésvezető Bory Jenő műalkotásnak tekintette alko­tását, nem is annyira épületnek, mint inkább szobornak, amely felesége Komócsin Ilona iránt ér­zett szerelmének állít emléket. Talán kevésbé ismert, de an­nál különlegesebb érdekesség az Órajáték és Óramúzeum, amit gyerekes családok számára is fe­lejthetetlen élményeket kínál. Az Óramúzeumban a zsebórától a toronyóráig minden megtalál­ható. Innen lehet folytatni a sé­tát a Hetedhét Játékmúzeumba, ahol két gyűjteményből létrejött állandó kiállítás a gyermeki lét varázslatos világába kalauzolja a látogatót. És ha további különleges han­gulatra vágynak, irány a Székes­­fehérvár nyugati városrészében a Palotaváros. A 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában szerb orto­dox templommal, hűen tükrözi a korábban iparosok, kézművesek lakta városrész, Rácváros 17-18. század hangulatát. Levezetésként pedig mi lehet­ne jobb, mint az Árpád Fürdő. Ez Magyarország egyik legszebb műemlékfürdője, 1905-ben épült szecessziós stílusban. A mai el­várásokat minden tekintetben kielégítő fürdő- és wellness-szol­­gáltatások várják a látogatókat páratlan környezetben. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából { MAGYARORSZÁG A CSODÁK FORRÁSA További inspirációért látogass el a csodasmagyarorszag.hu weboldalra. Programok az ünnepi hosszúhétvégén Az ünnepi hosszú hétvégén is tart Székesfehér­vár legnagyobb nyári fesztiválja, a Székesfehér­vári Királyi Napok, amely augusztus 9-ikén vet­te kezdetét. A program keretében rendezik meg augusztus 17. és 19. között a Koronázási Ünnepi Játékok színes programkavalkádját, amelyen nap­közben mind a három napon változatos hagyo­mányőrző, régizenei és családi programok között válogathatnak az érdeklődők, míg szombaton este Rúzsa Magdi koncertjét, vasárnap a Blahalouisia­­na és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar közös fellépését élvezhetik a Zichy-színpadon. A Nem­zeti Emlékhelyen a Koronázási szertartásjáték: IV. Béla című előadás tekinthető meg az Árpád-ház nagy királyainak emléket állító sorozat hetedik részeként, Szikora János rendezésében. Augusztus 20-án 10 órától veszi kezdetét a Fő utcán és a Városház téren a „Dunán innen, Du­nán túl” - Népművészeti Fesztivál Vas megye, Rábaköz, Sárköz, Galga mente és a Balaton-felvi­­dék tájegységeinek bemutatkozásával. A délutánt színesítik a Borlovagrendi események, illetve a Fehérvári királyok menete és néptáncegyüttesek zarándoklata Szent István sírjához. Az estét a „Táncra, magyar! - ARTE 70” című előadásával a 70 éves jubileumát ünneplő Alba Regia Tánc­­együttes zárja 300 táncos fellépésével, amit az ün­nepi tűzijáték követ.

Next

/
Thumbnails
Contents