Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-15 / 189. szám
ß MEGYEI KÖRKÉP 2019. AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK Lussonium lakossága mindenben kiszolgálta a katonaságot Újabb sírokat tártak fel A sírokban viseleti tárgyra leltek a régészek. Kis kép: a gerincferdüléses nő csontváza Fotó: M. Gy. Erődláncolat tagja volt Lussonium Útlezárások BONYHÁD Közművek kiváltása miatt nappal félpályás útlezárások várhatók augusztus 26-27. között a Zrínyi utcában Bonyhádon. Ez idő alatt forgalomirányító őrök segítik a közlekedést. TN HIRDETÉS ONLINE SZAVAZÁSI JÁTÉK OÜA: 1 DB 200 000 Ft ÉRTÉKŰ UTAZÁSI UTALVÁNY Szavazzon online is, növelje a nyerés esélyét! I. Bátai Mélygödör-tó 2. Tengelici rétek a pókbangóval 3. Bogyiszlói Holt-Duna 4. Bátaszéki Molyhos Tölgy 5. Szekszárdi Csörge-tó 6. Gemenci erdő 7. Lengyel-Annafürdő 8. Németkéri Látóhegy 9. Szálkai-tó 10. Szedres Ős-sárvíz II. Bogyiszlói őstölgyes 12. Paksi tarkasáfrányos 13. Dunaföldvári Oláh-völgyi törpemandulás 14. Szekszárdi dombság és a szúrós csodabogyó 15. Dunaszentgyörgyi láperdő 16. Szekszárd-Sötétvölgy 17. Gyulaji erdő 18. Bikácsi Ökör-hegy 19. Tengelici parkerdő 20. Nagydorogi Szenes-legelő www.teol hu/a-megye-7-csodaja Öt hete kezdődtek, és hamarosan be is fejeződnek az ásatások a Dunakömlődön található, Lussonium elnevezésű római erődhöz tartozó temetőben. Brunner Mónika monika.brurmer@mediaworks.hu PAKS-DUNAKÖMLŐD Az elmúlt tíz év alatt százhúsz-százhuszonöt sírt tártak fel a területen, amellyel Lussonium bekerült a top 10-be, mint a magyarországi legnagyobb római temetők egyike, tájékoztatta lapunkat Szabó Antal ásatásvezető, a Paksi Városi Múzeum munkatársa. Elmondta, hogy a Krisztus utáni negyedik-ötödik századi temetőben található sírok megfelelnek a korszak jellegzetességeinek. Nem sokban különböznek a mai, modern korú temetkezésektől sem, hiszen az első keresztények többsége a római kultúrát követte: lepelbe csavarva, koporsóba zárva temettek, a sírokat kis halmokkal fedték. Az ókori rómaiak halálnemei sokfélék voltak, de leginkább háborúkban, betegségekben, járványok miatt hunytak el, valamint társadalmukban történtek gyilkosságok is. A héten a régészek egy olyan nő tetemére bukkantak, akit egy korábbi vízelvezető árokba dobtak vagy temettek be. Az ujján bronzgyűrűt találtak. Az elhunyt nőnek súlyos gerincferdülése volt, a gerince „s” betűre hasonlított. Az öt hét alatt kiásott sírokban számos viseleti tárgyra is leltek a régészek. Míg a korábbi időkben gyakrabban előfordult, hogy aranyból, ezüstből készített ékszereikkel temették el az elhunytakat, ebben a késő római temetőben leginkább Diákok segítenek Az ásatások területe a PTE Régészet Tanszékének gyakorlati helyszíne is egyben, a munkákat régész hallgatók segítik. A megtalált régészeti tárgyakat dokumentálják, majd a restaurátor-műhelybe viszik, ahol eltávolítják a felületeikről a szenynyező anyagokat. Az öt hét alatt nem tudtak mindent feltárni a területen, ezért a munkát várhatóan ősszel folytatják. Lussonium egy katonai tábor volt, története az elérhető adatok szerint a Krisztus utáni első század közepén kezdődött, amikor a hódítók a Duna vonalán elkezdték kiépíteni védelmi rendszerüket erődítmények és őrtornyok láncolatával. Ennek az erődláncolatnak volt az egyik legelső tagja Lussonium, a dunakömlődi Botytyán-sáncon felépített katonai tábor több őrtoronnyal, körülbelül félezer fős gyalogos katonával. Az erőd története az 5. század elején fejeződik be, a 400-as évek első évtizedeiben a tábort véglegesen kiürítették. Ez a sors várt a római tartományra is, melyet az 5. század első felében ürítettek ki, és nagy valószínűséggel át is adták a beözönlő hunoknak. csupán bronzból és csontból készített ékszerekre bukkantak. A női sírokból gyűrűk, fülbevalók, karperecek, a férfi sírokból érmék, ruhakapcsoló tűk, övcsatok kerültek elő, síronként egy-két darab, de gyakoriak azok a temetkezések is, ahonnan nem kerültek elő tárgyak. Ennek oka, hogy a sírok nagy részét már a római korban kirabolták, de történtek sírrablások későbbi korokban is. A másik, talán valószínűbb oka azonban összefügg azzal a más feltáráson is megfigyelt ténnyel, hogy a Krisztus utáni 4-5. században már szegényebb népréteg lakta Pannóniát, mint a korábbi évszázadokban. Ekkor már szegényebb népréteg lakta Pannóniát- Egyelőre nincs adatunk arról, hogy bármiben is különbözött volna a lakosság a többi római erőd környékén élő emberektől. A faluban azok laktak, akik kiszolgálták a katonaságot. A kerámiaedények gyártásától, a számukra nyújtott szexuális szolgáltatásig minden „feladatot” elláttak. A katonaság piacot jelentett a lakosság számára. Ez adja Lussonium különlegességét is, hiszen egészen más egy katonai tábort körülvevő falu és egy polgári település - mondta lapunknak Szabó Antal ásatásvezető, hozzátéve, hogy mindezek ellenére Lussonium lakossága gazdagabbnak számított az általános „szegénység” ellenére is, mint a határvidéktől távolabb eső települések népessége. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu a megye Az országos jelentőségű természetvédelmi területen sok értékes növényfaj található Vattaszerű mező az Ökör-hegy különlegessége A területet Bikács-Kistápétól lehet megközelíteni Fotó: Mártonfai Dénes BIKACS A Duna-Dráva Nemzeti Parktól kapott információk szerintabikácsi Ökör-hegy története 1987-ben kezdődött, amikor ötvenhárom hektáron országos jelentőségű természetvédelmi területté vált. Aztán 1999- ben létrehozták a hétezer-háromszáz hektáros Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzetet, amely tizenegy különálló részt foglal magába. A körzet legnagyobb része a Tengelici homokvidék, és ezen belül található a bikácsi Ökörhegy is, amely jelenleg negyvenöt hektáron terül el, ültetett fenyő- és akácerdők veszik körbe. A területen a homoki növényzet a jellemző. Legismertebb védjegyét májusban mutatja, amikor árvalányhajas mezején több millió homoki árvalányhaj bont virágot, és a terület vattaszerű, fehér mezővé válik. Az árvalányhaj mellett megtalálható még az apró nőszirom, a homoki nőszirom és a fekete kökörcsin is. Az utóbbi kettő eszmei értéke tízezer, az apró nősziromé és az árvalányhajé öt-ötezer forint. Az állatvilág is változatos, a homokpusztához kapcsolódó területen a rovarok közül a bennszülött sisakos sáska, a madarak közül pedig a parlagi pityer, a búbos banka, az egerészölyv az ismertek. A természetvédelmi területet Bikács-Kistápétól lehet megközelíteni. A turistáknak javasolt, hogy leginkább az áprilisi, májusi, júniusi hónapokban látogassák, amikor az állatvilág még aktív, és a homokgyep virágba borul. A látogatóknak azonban fel kell készülniük arra, hogy nagyon meleg időszakban a homok akár 40-50 fokra is felhevül. Külön turistaútvonal nincs, a területen gyalogosan, a föld- és homokúton lehet közlekedni. Régebben problémát okozott az illegális motokrosszozás, quadozás, de mára már a köztudatba került, hogy a bikácsi Ökör-hegy kiemelt szépségű, védett terület, melynek megőrzése közös érdekünk. Szavazzon és nyerjen ön is! A legtöbb jelölést kapó természeti csodák közül olvasóink szavazata dönti el, hogy melyik 7 csoda a megye legszebbje. Ön is segítsen megtalálni a megye 7 csodáját! Szavazatait a Tolnai Népújság hasábjain megjelenő szavazólapon is elküldheti számunkra. Most nemcsak szavazhat, hanem nyerhet is, hiszen a szavazók között értékes ajándékokat sorsolunk ki. A napilapból kivágott szelvény beküldői közül megyénként kisorsolunk 1-1 db 2 főre 2 éjszakára szóló wellnesspihenést a Hotel Caramellbe. Az online szavazók között a 13 megyében összesítve kisorsolunk 1 db 200.000 Ft értékű Neckermann utazási utalványt. Májusban a mezőn több millió homoki árvalányhaj bont virágot
