Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-10 / 185. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2019. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT Két településsel erősíti meg testvérvárosi kapcsolatát Bonyhád Tarka programkínálat jellemzi a rendezvényt A szíves kínálásnak nem lehetett ellenállni A konferencia résztvevői is megkóstolták a marhasültet Új néven az ünnepi program Földváron DUNAFÖLDVÁR Új nevet adtak a szervezők az idei augusztus 20-i rendezvénynek Dunaföldváron: Szent István Napi Halászléfesztivál lesz az elnevezése ezentúl, tette közzé a duol.hu. Két rendezvényt vontak össze: a Szent István Napi Vigasságot és az Országos Halászléfőző versenyt. Már tavaly is az igényekhez igazították a nap eseményeit, és ez most sem lesz másként. TN ONLINE SZAVAZÁSI JÁTÉK DÍJA: 1 DB 200 000 FT ÉRTÉKŰ UTAZÁSI UTALVÁNV Szavazzon online is, növelje a nyerés esélyét! I. Bátai Mélygödör-tó 2. Tengelici rétek a pókbangóval 3. Bogyiszlói Holt-Duna 4. Bátaszékl Molyhos Tölgy 5. Szekszárdi Csörge-tó 6. Bemenői erdő 7. Lengyel-Annafiirdő 8. Németkéri Látóhegy 9. Szálkai-tó 10. Szedres Ős-sárvíz II. Bogyiszlói őstölgyes 12. Paksi tarkasáfrányos 13. Dunaföldvári Oláh-völgyi törpemandulás 14. Szekszárdi dombság és a szúrós csodabogyó 15. Dunaszentgyörgyi láperdő 16. Szekszárd-Sötétvölgy 17. Gyulaji erdő 18. Bikácsi Ökör-hegy 19. Tengelici parkerdő 20. Nagydorogi Szenes-legelő www.teol.hu/a-megye-7-csodaja Elkezdődött a XIX. Tarka Marhafesztivál Bonyhádon. Hagyományosan agrárfórum nyitotta a rendezvényt, ma pedig már a gasztronómiai és kulturális programoké a főszerep. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu BONYHÁD A Magyartarka Tenyésztők Egyesületének országos agrárfórumával, az Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozással kezdődött pénteken Bonyhád legnagyobb rendezvénye, a Tarka Marhafesztivál. A hagyományos szakmai program résztvevőit Filóné Ferencz Ibolya polgármester köszöntötte, majd dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára tartott előadást Az állattenyésztés helye és jövője a hazai agrárpolitikában címmel. Ennek kapcsán dr. Füller Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója, a tanácskozás levezető elnöke elmondta, hogy a jövőre várható változásokról volt szó. Mint mondta, a helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, hogy küzdenek azon támogatási formák megtartásáért, amelyeket az Európai Unióban ki akarnak vezetni. A folytatásban dr. Tasi Julianna, a Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának egyetemi docense beszélt a szakszerű legelő- rétgazdálkodásról. Őt két állatorvos, dr. Gyulay Gyula és dr. Volman László követte. Előadásuk témája a szarvasmarha-állományok állategészségügyi menedzselése volt, kiemelve a szaporodásbiológiát és az embrióátültetést. A tanácskozás után a Szabadság téren feltálalták a sült ökröt, délutántól pedig színpadi műsorok gondoskodtak a szórakozásról. A nap legjobban várt eseménye az Edda Művek koncertje volt. Filóné Ferencz Ibolya elmondta, hogy sok vendéget várnak ezekben a napokban a településre, hiszen ezúttal is rendkívül színes gasztro- és kulturális programkínálat jellemzi a rendezvényt. Fontos emellett, hogy a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete ugyan bonyhádi, de tagjai a városon és a megyén kívül, sőt az országhatáron túl is vannak, hiszen erdélyi gazdákat is köztük tudhatnak. Két testvértelepülésről is fogadnak delegációt. A németországi Wernauval harminc-, az erdélyi Borszékkel ötéves kapcsolatát erősíti ma meg Bonyhád. Versenyben van a németkéri Látó-hegy is a megye legszebb természeti csodája címért Védett növények és állatok lakhelye a hegy NÉMETKÉR A Látó-hegy, hivatalos nevén Templomdomb, 172 méter magasságával a környék legmagasabb pontja, a nevét is ezért kapta. Valamikor egy óriási homokpusztagyep része volt, amelyen főként birkákat legeltettek. Az ötvenes évektől kezdődően a jobb minőségű területeket felszántották, a kevésbé jó földekre akác- és fenyőfát telepítettek. A terület 1987 óta védett, 1999-óta a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet része, mondta el Kovács László, a Duna-Dráva Nemzeti Park Tolnai Tájegységének a vezetője. Látó-hegy a Kiskunsággal rokon homokvidék, ritka növény- és állatfajok menedéke. A terület jellemző növénye a homoki csenkesz, a hunyor, az ezüstperje, a vadszegfű. Egyik színfoltja a május végén tengerként hullámzó homoki árvalányhaj, nem utolsósorban kivételesnek számít az ősi pincefalu mai maradványa, a híres Neuriss, mely gazdag szőlő- és borkultúrára, pezsgő népi életstílusra utal vissza. Kizárólag a tolnai homokterületeken él meg a tavaszi tarka sáfrány, s ez is pompázik a vidéken. A homokvilág kuriózuma a pusztai tyúk, ugróeg-A Látó-hegy változatos fajok védett élőhelye Beküldött kép ér, s néhány évtizede még viperát is láttak errefelé. A gazdag állatvilág képviselője a sisakos sáska és a díszes medvelepke. A homoki gyepek jellegzetes madara a parlagi pityer, amelyik a védett magyar csenkesz csomóinak tövébe rakja fészkét. A Látó-hegy közelében találjuk az értékes állatvilágnak otthont adó apró tavakat. Szárcsa, vadkacsa él ott, a Fehér-tó nádasában például szürke gém fészkel. A Látó-hegyen és környékén az Ős-Sárvíz elhagyott medréből hordta ki a homokot a szél, melyet erdősítéssel próbált meg az ember megkötni. A legtöbb jelölést szerzett szép természeti terület közül olvasóink szavazata dönti el, hogy melyik hét lesz a megye csodája. A voksokat augusztus 8-tól augusztus 30-ig várjuk. Szavazni hírportálunkon, a teol.hu oldalon lehet, illetve a Tolnai Népújságban megjelenő szavazólapon. De nemcsak szavazhatnak, hanem nyerhetnek is, hiszen a voksolók között értékes ajándékokat sorsolunk ki. 1.1. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A nap nagyon várt eseménye az Edda együttes koncertje volt. Képgaléria: teol.hu
