Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-05 / 154. szám

ft BELFÖLD-KÜLFÖLD 2019. JÚLIUS 5., PÉNTEK Nincs vizsga, csak az az elvárás, hogy a gyermek nyitott legyen Kisdiákoka Műegyetemen A Gyerekegyetem célja, hogy már fiatalkorban megszerettessék a reál tantárgyakat Fotó: MTI Általános iskolás diákok lepték el a Műegyetemet, hogy egy hétig az igazi egyetemisták bőrébe búj­va kutassanak és neves pro­fesszoroktól hallgassanak tudományos előadásokat. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PÁLYAVÁLASZTÁS Ötödik alka­lommal nyitotta meg kapuit a hét elején a Budapesti Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gyerekegyete­me, amelyre már tavaly elfogy­tak a helyek a nagy érdeklődés miatt. A nem mindennapi tá­borban az intézmény elismert oktatói július 12-ig több mint 600 általános iskolás diákot vezetnek be a tudományok és a műszaki pálya érdekes vilá­gába - közölte a Magyar Nem­zettel az intézmény. A program felépítése az iga­zi egyetemi hallgatók napi­rendjére hasonlít: a 8-14 éves gyerekek előadásokat hall­gatnak és kis létszámú sze­mináriumokon kísérletez­nek, olyan témákat feldolgoz­va, amelyek a BME karainak mérnöki alapszakjához kap­csolódnak. Az előadásokon például szó lesz az önvezető autókról, a diákműholdakról, az okostelefonok világáról, és érdekes eszmefuttatást hall­gathatnak az iskolások arról is, vajon kiszámítható-e a vé­letlen. A kiscsoportos szemi­náriumokra is izgalmas fel-A Magyar Közlönyben megje­lent a 2019/2020-as tanév rendjéről szóló kormányrende­let. Erre készülhetnek az általá­nos iskolai tanulók és szüleik. ELSŐ TANÍTÁSI NAP: szeptem­ber 2. (hétfő) ŐSZI SZÜNET: október 26. szombattól november 3. vasár­napig JELENTKEZÉS A KÖZÉPISKOLAI adatokat, illetve kísérleteket találtak ki az oktatók: többek között áramkörépítés, robot-KÖZPONTI ÍRÁSBELI FELVÉTE­LI VIZSGÁKRA: 2019. decem­ber 6. TÉLI SZÜNET: 2019. december 21. szombattól 2020. január 5. vasárnapig KÖZPONTI ÍRÁSBELI FELVÉTE­LI VIZSGÁK A 6 ÉS 8 ÉVFOLYA­MOS GIMNÁZIUMOKBA: 2020. január 18. AZ ELSŐ FÉLÉV VÉGE: 2020. ja­nuár 24. programozás, vegyvadászat lesz a kínálat, sőt a tábor vé­gén diplomaosztó ünnepsé­SZÓBELI MEGHALLGATÁSOK A KÖZÉPISKOLÁBA JELENTKEZŐ DIÁKOKNAK: 2020. február 24. és március 13. között TAVASZI SZÜNET: 2020. ápri­lis 9. csütörtöktől 2020. április 14. keddig ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGIK KEZDETE: 2020. május 4. (magyar nyelv és irodalom) UTOLSÓ TANÍTÁSI NAP: 2020. június 15. (hétfő) get is rendeznek, ahol min­den csoportnak beszámolót kell tartania az általa elvég­zett projektfeladatról.- A tábor célja, hogy már fia­talkorukban megismertesse és megszerettesse a gyerekekkel a reál tantárgyakat, mindezt játékos, barátságos légkörben és saját tapasztalatok szerzé­sét biztosítva számukra. A kez­deményezés olyannyira sike­res, hogy az óriási túljelent­kezés miatt már a turnusok lezárultával elfogynak a követ­kező évi helyek, így aki nem regisztrál időben, annak akár évekig is várnia kell, hogy be­jusson - mondta el lapunknak Dallos Györgyi, a BME ügyvivő szakértője. Szavai szerint az idei két tur­nusban összesen 60 oktató és közel száz egyetemi hallgató felügyel majd 600 gyermekre, akiket a kutatások és tudomá­nyos alkotómunka szünetei­ben szabadidős foglalkozások, játékok, sportolási lehetőségek is várnak. Mindezért összesen 30 ezer forintot kell fizetni, a részvételi díj napi háromszori étkezést is tartalmaz.- A Gyerekegyetemen nin­csenek vizsgák, tesztírás, nincs számonkérés, csak az az elvárás, hogy a gyermek kíván­csi legyen az egyetemi életre, nyitott legyen meglepő és va­rázslatos dolgok befogadására - ismertette a szakértő. Ez lesz a következő tanév menetrendje szeptembertől Információt tárolhatnak a szintetikus molekulák KUTATÁS Az amerikai Brown Egyetem tudósai megtalálták a módját annak, hogy ne mikro­­csipekkel, hanem kicsiny mo­lekulákkal kódoljanak, dekó­doljanak felvételeket. A PLOS One tudományos folyóiratban mutatták be, hogy a kismo­­lekulás információtárolás ké­pes sikeresen kódolni több mint százezer bitnyi digitá­lis felvételt szintetikus meta­­bolitokra. Korábban erre olyan biomolekulákat használtak, mint a DNS. A metabolitok ki­sebbek, sokfélébbek és tömö­rebben tárolják az informá­ciót. Az anyagcsere köztes és végtermékei, összeségük egy élőlényben vagy sejtben a metabolom, amely hihetet­lenül információgazdag rend­szer sokszínű kémiai, szer­kezeti, biológiai dimenziók­kal. Folyadékkezelő robotokat használtak a digitális infor­máció - egy horgony és zász­ló képének - leírásához, és tömegspektrométerrel „olvas­ták”. Képesek voltak informá­ciót kódolni a képekről, majd dekódolni, hogy újra felraj­zolják, és 98-99,5 százalékos pontosságot értek el. „A molekuláris hardver vagy kémiai számítógép még tudo­mányos fantasztikumnak tűn­het, de a biológia megmutatta, hogy lehetséges létrehozni” - mondta Jacob Rosenstein, a ta­nulmány vezető szerzője. MW HIRDETÉS /iiinatusés illat«»* GYÓGYSZERT KELLETT SZEDNIE * STRESST XATT | I lakáskultúra ‘hibrid isieszi ELOFIZETESET MEGRENDELHETI: Interneten: www.lapcentrum.hu Telefonon: 06-46/998-800-as telefonszámon jgggj ijwsj ^ •sas: gfcr ®r Még a klímaváltozásnak is ellenállhatnak Erdőket vadítanának vissza az ökológusok Visszaállítanák a fafajok sokszínűségét, változatosságát Fotó: MTI ÉLŐHELY Egy kísérleti program keretében ökológusok az er­dőgazdaságokban egy-egy te­rületet visszavadítva termé­szetesebb, az idősebb őser­dőkre jobban hasonlító erdő­­állomány kialakulását segítik Magyarországon. A természe­tes erdők és az őserdők őrzik a biológiai sokféleséget, a klí­maváltozás is kevésbé érinti ezeket a területeket. Az országban is van őser­dő, bár csupán kicsi foltban. A Kékestető északi oldalán te­rül el a Kékes-Észak Erdőre­zervátum, amelyet bizonyítha­tóan nem vagy nagyon kevés emberi hatás ért - erről Asza­lós Réka erdőökológus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóköz­pontjának munkatársa beszélt az Ml televízióban. Ismerteté­se szerint a kísérleti projekt során a gazdasági tevékeny­ség alatt álló erdőkből kivá­lasztanak területeket, és olyan irányba terelik a változásukat, hogy jobban hasonlítsanak az idős, őserdő jellegű állomá­nyokra. A visszavadítás során a fafajok sokféleségét, az erdő szerkezetének változatosságát állítják vissza, amire már be­vált technikáik vannak. Egy természetes erdőben nagyon sokféle átmérőjű fa van, nem úgy, mint egy gaz­dasági erdőben. A projekt so­rán arra is törekszenek, hogy a fák kora változatos legyen, és jelenjenek meg a holt fák is. Az erdőökológus hozzátette: a lábon álló holt fák, a kidőlt tör­zsek a jelentős élőhelyek közé tartoznak. A harkályok azon­nal megtalálják a holt fákat, és odúkat készítenek, majd az odúlakó állatok ezekhez kö­tődnek, beköltöznek. A természetes erdő és az őserdő megőrző helyei a biodiverzitásnak - magyaráz­ta Aszalós Réka, kifejtve, hogy nagyságrendi különbség le­het a biológiai sokféleség te­kintetében egy leegyszerűsí­tett gazdasági erdő és egy ter­mészetes erdő között. Utóbbi­nak az ellenálló képessége, az immunrendszere is sok­kal erősebb. Ezért a klímavál­tozás ezeket az erdőket kevés­bé érinti.- Minél természetesebb egy erdő, minél jobban hasonlít a fafajok összetételében, szerke­zetében az idős erdőkre, ame­lyek már rengeteg évszázadot, évezredet túléltek, annál in­kább meg tudjuk őrizni az utó­kornak - hangsúlyozta az öko­lógus. A klímaváltozás szem­pontjából nagyon fontos, hogy ezeknek az őserdőknek na­gyon magas a szén-dioxid­­megkötő képességük. Kutatók kimutatták, hogy még egy 400 éves erdő is a tárolás mellett fo­lyamatosan köt meg szén-dioxi­­dot. Az ökológus szerint a klí­maváltozás szempontjából ter­mészetesen nemcsak ezért fon­tosak az erdők, hanem azért is, mert árnyékolnak. MW

Next

/
Thumbnails
Contents