Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-04 / 153. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2019. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK A kölesdi honismereti szakkört 1977 óta vezeti Ha a helytörténész otthon akar lenni Kiszler Gyuláné kölesdi helytörténeti kiadványokkal A szerző fotója Tolna megye első Kossuth-szobrát Kölesden állították 1897-ben Nem tanult a vádlott az előző ítéletekből SZEKSZÁRD Kisebb értékű lopás miatt egy év hat hónap fogházbüntetésre ítélt egy 23 éves, büntetett előéletű férfit a Szekszárdi Járásbíróság - tájékoztatta lapukat dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság három év próbaidőre felfüggesztette. Kötelezték a vádlottat, hogy fizessen 25 ezer forint kártérítést a bűncselekmény sértettjének, a magyar államnak pedig 1500 forint mérsékelt eljárási illetéket, valamint 31 ezer 544 forint bűnügyi költséget. A vádlott az előkészítő ülésen beismerte a vádban szereplő bűncselekmény elkövetését, és lemondott arról a jogáról, hogy ügyében a bíróság tárgyalást tartson. Nem derült fény a láncfűrész további sorsára A nőtlen vádlott az általános iskola hat osztályát végezte el, alkalmi munkákból él. Korábban közérdekű munkára ítélték szabálysértési értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétsége miatt. A következő alkalommal a jogosult tudta és beleegyezése nélkül bement egy bekerített területre, ahonnan szintén kisebb értéket lopott. Ekkor már felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A harmadik esetben pedig csekély mértékű kábítószer átadásával elkövetett kábítószer-kereskedelem vétsége miatt ítélték felfüggesztett fogházbüntetésre. Úgy látszik, mindezekből nem tanult. A legutóbbi eset sértettje egy ismerőse, akinek a házába bejáratos volt a vádlott. Tavaly április 2-án az esti órákban történt, hogy a férfi másokkal együtt a sértett házában tartózkodott. A házigazda az épülethez tartozó melléképület csukott, de nem zárt részében tartotta huszonötezer forint értékű láncfűrészét, amit a vádlott pár nappal előbb fedezett fel, és ezen az estén el is lopta. Az eljárás során nem derült fény a láncfűrész további sorsára, ezért a kár nem térült meg. 1.1. A történelemtanár, dr. Kiszler Gyuláné 1977 óta vezeti a kölesdi honismereti szakkört. Ötven éve költözött ide férjével. Megismerte a hely történetét, rendezvényeket szervezett, kiállítási anyagot gyűjtött, publikált. Segítségével állították össze a települési értéktárat. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu KÖLESD Valahol otthon akart lenni. Ez vezérelte a tanárnőt, dr. Kiszler Gyulánét, amikor helytörténet-kutatással kezdett foglalkozni. Gyermek és felnőtt honismereti szakkört is létrehozott a hetvenes években. Nem tősgyökeres kölesdi, ötven éve érkezett a községbe, állatorvos férjével, aki itt vett át egy megüresedett praxist. Aztán összebarátkoztak a hasonló gondolkodású értelmiségiekkel, tanulmányozni kezdték a település múltját, értékeit, szokásait, írtak, fényképeztek, előadásokat szerveztek a honismereti kör és a népfőiskola égisze alatt. Lejegyezték a helyi népviselettel kapcsolatos tudnivalókat, összegyűjtötték a kölesdi népdalokat, helytörténeti szobát és padlásgyűjteményt rendeztek be a Kismegyeháza épületében. Sok elszármazottól kaptak ehhez fényképeket, dokumentumokat, régi szerszámokat, eszközöket, használati és dísztárgyakat. Honismereti táborokat, kirándulásokat, temetői megemlékezéseket szerveztek, s még pódium-előadásokat is tartottak, gyermek és felnőtt szereplőkkel, bemutatva egyes népszokásokat. Foglalkoztak a Rákóczi-szabadságharc utolsó győztes ütközetével, az 1708-as kölesdi csatával, és az 1848-as szabadságharc eseményeivel. Ez utóbbiról könyvet is írt Kiszler Gyuláné, 1848-49 Kölesden címmel. Élő kapcsolat a könyvtárral, a levéltárral, a múzeummal és az emberekkel. Vagyis: élő lokálpatriotizmusra van szük-Dr. Kiszler Gyuláné a Somogy megyei Csurgón nőtt fel. Ott érettségizett, hatvan éve. Pécsen kapta meg a magyar-történelem-orosz szakos általános iskolai tanári diplomáját, 1963-ban. Történelemből egyetemi oklevelet is szerzett, 1970-ben, az ELTE-n. Tolna megyébe ötven éve, 1969-ben került a férjével és három kisgyermekével. Először Kistormáson éltek, majd Kölesdre költöztek. Hosszú ideig a helyi iskolában tanított, de 1995-ös nyugdíjba vonulása előtt pár évig kollégiumi nevelőtanár völt Bonyhádon. Tanító, hagyományápoló, értékféltő, közösségformáló emberként ismeri mindenki. Fontosnak tartja a kölesdi értékek megóvását, megismertetését. Például azt, hogy itt állították a megye első Kossuth-szobrát, 1897 novemberében. ség. A helytörténet iránti érdeklődés így kelthető fel, így tartható ébren a tanárhő szerint. Kölesden egy iparos is tarthat előadást a szakmájáról, vagy egy olyan témáról, amelyben elmélyedt, amiről tud újat, érdekeset mondani másoknak. S természetesen professzionális előadókat, tudósokat, kutatókat, muzeológusokat is meghívnak. Havonta egy összejövetelük van. Esetenként nagyrendezvényeket is tartanak. A levéltárosok szakmai napjának kétszer adott otthont Kölesd: 2008-ban és 2012-ben. Helytörténet-kutatói, szakkörvezetői munkássága kezdetén sok jó, gyakorlati tanácsot kapott Kiszler Gyuláné a megyei múzeumban dr. Rosner Gyulától és Németh Pálnétól. Tudatosult benne, hogy a szóbeli és az írásbeli közlésekre is nagy szükség van. Elindította a Kölesdi füzetek sorozatot. Ennek első kötete 1995-ben, második 1999-ben látott napvilágot. Szó van bennük a téli népszokásokról, a hajdani gyermekjátékokról, a helyi földrajzi nevekről, és sok más, a feledéstől ily’ módon megóvott dologról. Készülőben van a harmadik füzet, ennek fontos fejezete lesz a kendermunka bemutatása. Természetesen a helyi értéktár összeállításában is jelentős szerepet vállalt a tanárnő. Ezen a listán 17 tétel szerepel, melyek közül hét a megyei értéktárba is bekerült. Mint a kistelepülési civil szervezetek legtöbbjét, úgy a kölesdi honismereti szakkört is az elöregedés fenyegeti. Annakidején, 1977-ben 17 taggal alakult, ma 15-en vannak, s bizony korosodnak. Kiszler Gyuláné úgy látja: A fiatalokban nem él a múlt megismerése, az otthoniét iránti vágy. Mobilok: jönnek-mennek, futnak az idő elől. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A tervek a legszigorúbb előírásoknak felelnek meg PAKS Az áramellátás biztonsága és a klímavédelmi célok végrehajtása érdekében is szükséges Paks II megépítése - mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága előtt kedden Budapesten. Az MTI beszámolójából kiderül, a tárca nélküli miniszter kifejtette, hogy a beruházás befejezésének dátumát akkor tudja megmondani, miután benyújtották az Országos Atomenergia Hivatalnak az új blokkok létesítési engedélykérelmét. Hozzátette, hogy az új blokkok több évvel az előtt kereskedelmi üzembe lépnek, hogy a régi blokkok meghoszszabbított üzemideje lejárna. A finanszírozással kapcsolatban kiemelte, hogy a beruházást fix áron, 12,5 milliárd euróért valósítja meg az orosz fővállalkozó, a Roszatom. Ugyanakkor a törlesztést nem az eredetileg tervezett 2026-os időponttól kezdené Magyarország, hanem az új blokkok kereskedelmi üzembe állása után. Süli János elmondta, hogy eddig mintegy háromszáz engedélyt kaptak meg, és összesen körülbelül hatezer engedélyre lesz szükség a beruházás megvalósításához. A paksi létesítmény tervei mindenben megfelelnek a legszigorúbb uniós és magyar nukleáris biztonsági előírásoknak - tette hozzá. H. E. Süli János, a Paks ll-ért felelős miniszter Fotó: M. K. A régi madocsai táncmulatságokat idézte a program Fiatalok ropták együtt az esten Támogatásokról döntött a bizottság MADOCSA Borzavári Róza és a Selyöm zenekar eseménysorozatának legutóbbi állomásán a régi madocsai táncok és a talpalávalót szolgáltató helybéli muzsikusok adták a témát. A program gyerekeknek szóló zenés foglalkozással, tánccal, mesével kezdődött az Ifjúsági Házban, majd az idősebb korosztály felidézte emlékeit a madocsai táncokról, táncosokról, muzsikusokról. Borzavári Róza gyűjtéseit sok értékes információval egészítették ki a jelenlévők, hiszen 50-60 évvel ezelőtt még a mindennapok részeként élték meg a táncos, zenés hagyományokat. Este bátyus mulatsággal, táncházzal folytatódott a program, ahol a madocsai táncosokon kívül dunaújvárosi, dunaföldvári, bölcskei fiatalok is együtt mulattak. Lehetőséget teremtett ez a különböző tájegységek lépéseinek megismerésére. Seregi István és felesége, mint a madocsai tánccsoport rangidős táncosai pedig még mindig tudtak újat mutatni a fiataloknak. Sok hangszer megszólalt az este folyamán, a résztvevők hallhattak hegedűt, brácsát, furulyát, nagybőgőt, dudát, klarinétot, harmonikát is. H.E. Sokan mulattak, táncoltak együtt a táncházban Beküldött fotó SZEKSZÁRD A tavalyi húszhoz képest idén huszonhét pályázó - köztük nyolc új - nyújtott be támogatási kérelmet a Kulturális Keretre, írja a szekszárd.hu. A Kulturális Keretre beérkező pályázatokról a szekszárdi közgyűlés humán bizottsága döntött. A keretöszszeg 1,1 millió forint, a minimum harmincezer, a maximum pályázható összeg százhúszezer forint volt. A „testület” többek között véleményezte és egyhangúlag támogatta Sebestyén Györgyi szakmai anyagát, amelyet a Szekszárdi 1. számú Óvoda Kindergarten intézményvezetői beosztás ellátására kiírt pályázatára adott be. Az óvodavezető pályázatáról a ma tartandó közgyűlésen döntenek a képviselők. A tagok meghallgatták és elfogadták az FKSE Szekszárd és a Fitt Lesz Sportegyesület szakmai beszámolóját. Az óvodák 2019/2020-as nevelési évben induló csoportjai kapcsán pedig elhangzott, hogy minden beíratandó gyermek felvételt nyert a szekszárdi intézményekbe. A tagok megszavazták a szeptemberben Nagykanizsán rendezendő országos szenior egyéni rapid sakkbajnokság szekszárdi indulóinak részvételéhez szükséges összeget is. TN
