Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-23 / 169. szám

2019. JÚLIUS 23., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD g Reményt kapva migránsok áradata indulhat Líbiából Új hajót bérelve élezik a helyzetet a civil szervezetek a Földközi-tengeren Fotó: SOS Méditerranée Nem érzik biztonságban magukat a németek BERLIN A németek 57 százalé­ka általánosságban biztonság­ban érzi magát, 44 százalékuk mégis úgy véli, az állam már nem képes garantálni az állam­polgárok biztonságát - írta egy felmérés alapján hétfőn a Bild német lap. 2018-ban a válasz­adók 49 százaléka vélte úgy, hogy a rendőrség nem képes megvédeni az embereket. Idén ez az arány 46 százalékos. „Az általános, elvont biz­tonságérzet nőtt, de az embe­rek attól tartanak, hogy az aj­tón kilépve vagy a metróra fel­­szállva, valódi veszélyhelyzet­ben a rendőrség nem tud raj­tuk segíteni” - mondta Her­mann Binkert, a kutatást ké­szítő INSA vezetője. A felmérésben arra is rákér­deztek, bíznak-e a rendőrök­ben, amire 60 százaléknyi­an válaszoltak igennel, 21 szá­zaléknyian nemmel. A néme­tek 46 százaléka nem bízik ab­ban, hogy a hivatalos bűnügyi statisztikák pontos képet ad­nak, 75 százalékuk azt gondol­ja, hogy túl kevés a rendőr Né­metországban. A megkérdezet­tek 58 százaléka szélesebb jog­köröket adna a rendőröknek. Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter szerint rea­gálni kell a németek biztonság­­érzetének romlására, emiatt 2025-ig 24 ezer fővel szeretné növelni a szövetségi rendőrség létszámát. MW Újabb migránshajót indíta­nak Líbia partjaihoz a civil szervezetek, miközben az olasz belügyminiszter leszö­gezte: Olaszország nem lesz Brüsszel, Párizs és Berlin menekülttábora. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu EURÓPA Franciaország és Né­metország nem diktálhatja az európai migrációs politikát - szögezte le Matteo Salvini olasz belügyminiszter a hét­végén francia kollégájának írt üzenetében. Azt írta, Helsin­kiben, az EU belügyminiszte­reinek informális találkozóján nem jutottak egyezségre arról, legyen-e ideiglenes megoldás a Földközi-tengeren kimentett emberek szétosztására a tag­államok között. Olaszország és Málta elutasította azt a fran­cia-német javaslatot, hogy a Földközi-tengeri országok fe­lelőssége a migránsok menté­se, partra engedése és azono­sítása. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) és az SOS Méditerranée szervezet szintén a hétvégén jelentette be, hogy új mentő­hajót bérelnek Norvégiától. Az Ocean Viking a Földközi­tenger középső részén fog jár­­őrözni, ahol a legtöbb migráns­­csónak indul el a líbiai partok­tól és ad le vészjelzést. „Az­óta, hogy az Európai Unió a lí­biai hatóságokra bízta a ten­geri mentés összehangolá­sát, kaotikus a mentés” - kö­zölte Frédéric Penard, az SOS Méditerranée műveleti igazga­tója, aki szerint Líbia nem biz­tonságos ország, ezért ellen­zik, hogy a kimentett migrán­­sokat visszavigyék Líbiába. Ismét kiderült, hogy a be­vándorláspárti erők kötelező­vé akarják tenni a világ leg­veszélyesebb migrációs doku­mentumát, az ENSZ globális migrációs csomagját - nyilat­kozta Szijjártó Péter hétfőn az MTI-nek. A külügyminiszter elmondta: az ENSZ közgyűlé­se szavazott a csomag utóköve­tési mechanizmusáról, de a vi­segrádi országok (V4) nem sza­vazták meg. Magyarország és Lengyelország az Egyesült Ál­lamokkal, Izraellel és Észtor­szággal együtt nemmel vok­solt, a csehek tartózkodtak, a szlovákok nem szavaztak. Szij­jártó szerint arra kell készül­nünk, a bevándorláspárti bü­rokraták mindent megtesznek azért, hogy a migrációs cso­magot kötelezővé tegyék, ha egészben nem ment, akkor ré­szenként próbálják meg ráeről­tetni az országokra. HÍREK Többsége lehet Zelenszkijnek Jó eséllyel megszer­zi a helyek többségét az uk­rán parlamentben a Volodimir Zelenszkij elnök mögött álló Nép Szolgája (Szluha Narodu) párt a vasárnapi előre ho­zott parlamenti választások részeredményeiből ítélve. Az Interfax Ukrajina hírügynök­ség közölte: számításai sze­rint a Nép Szolgája 115-120 egyéni választókörzetben győzhet az összesen 199-ből. A párt a listájára leadott sza­vazatok alapján 121 mandá­tumra számíthat, így várha­tóan meglesz a minimálisan szükséges 226 fős többsé­ge a 450 fős ukrán törvényho­zásban. MW Ma eldől, ki lesz a brit kormányfő LOM Ma jelenti be a kor­mányzó brit Konzervatív Párt, hogy Boris Johnson vagy Jeremy Hunt lesz Theresa May távozó miniszterelnök utódja a pártvezetői és a brit kormányfői tisztségben. May három év után távozik a párt éléről. Ha Johnson lesz a mi­niszterelnök, Philip Hammond pénzügyminiszter lemond; in­doklása szerint nem adná a nevét a megállapodás nélkü­li brexit elfogadásához. Bo­ris Johnson ugyanis többször is kijelentette, ha ő lesz az új brit kormányfő, Nagy-Britan­­nia a brexit október 31-i határ­napján kilép az Európai Unió­ból, akár lesz addig elfogadott megállapodás, akár nem. MW Franciaország: katonákat is bevetnek a migránsok ellen Legalább 50-55 ezer illegális bevándorló gyűlt össze a Fran­ciaországhoz tartozó Mayotte­­szigeten, ahonnan havonta 2500 migránst utasítanak ki. Az év első felében 16 ezren ér­keztek, többen, mint tavaly egész évben. A V4NA hírügy­nökség szerint a francia kor­mány a csendőrséget és a ka­tonaságot is beveti a kéretlenül érkezők megállítására. CIA-kémek elfogását jelentette be Irán Alapszakmákat oktat majd az iskolarendszer Feszültség a szorosban Gyorsreagálású képzés A szakiskolák széles alaptudást biztosítanak majd tó szakmai képesítések alkot­ják, amelyeket kizárólag fel­nőttképzésben lehet oktatni. Az alapszakmák száma a jelenleginél valóban alacso­nyabb lesz, ezek körét a gaz­dasági szereplők közreműkö­désével létrejött ágazati kész­ségtanácsok bevonásával ala­kítják ki, és számuk várha­tóan nem haladja majd meg a 180-at. A helyettes állam­titkár kiemelte: az új felál­lás lényege, hogy az iskola a stabil alapokat adja, a felnőtt­­képzés pedig a gyors vála­szokat teremti meg az aktuá­lis munkaerőpiaci igényekre. Fotó: MTI A két rendszer így egymás­ra épül és hatékonyan reagál az ipar kihívásaira, valamint biztosított lesz az egész életen át tartó tanulás lehetősége is. Az OKJ jelenleg közel 760 államilag elismert szak­mai képzést tartalmaz, a lis­ta jóval meghaladja az euró­pai átlagot. Németországban például csak 327, Dániában mindössze 111 szakma tanul­ható. A hazai széles válasz­tékban számos olyan képzés szerepel, amely máshol nem önálló szakmaként, hanem csak valamelyiknek a része­ként jelenik meg. MW MAGYARORSZÁG Az Orszá­gos Képzési Jegyzékre (OKJ) épülő rendszer elavult, ezért olyan szisztémát alakíta­nak ki helyette, amely job­ban igazodik a gyorsan fej­lődő gazdasági környezet­hez - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Pölöskei Gábor­­né, a szakképzésért és fel­nőttképzésért felelős helyet­tes államtitkár. Alapszakmá­kat kizárólag iskolarendszer­ben lehet majd oktatni, a fel­nőttképzésben viszont nem lesz korlátozás, annyi specia­­lizáció és részszakképesítés jelenhet meg, amennyit a munkaerőpiaci helyzet éppen indokol. Korábban az volt a terv, hogy kétszáz alá kell csök­kenteni az iskolában tanul­ható szakmák számát. Az In­novációs és Technológiai Mi­nisztérium azonban az ága­zat szereplőivel egyeztet­ve arra az álláspontra jutott, nem az a megoldás, ha a je­lenlegi rendszert fazoníroz­­zák, hanem inkább létrehoz­nak helyette egy új, korsze­rűbb struktúrát. A jövő év­től felálló új rendszer két lá­bon fog állni: lesznek az alap­szakmák, amelyeket iskola­­rendszerben, tehát az ötéves technikumban és a három­éves szakképző iskolákban lehet majd megtanulni. Ezek a képesítések széles alap­tudást adnak. A másik cso­portot a rugalmasabb kere­teket biztosító, rövidebb ide­jű, speciális szaktudást nyúj­H0RMUZ1-SZ0R0S Irán hét­főn bejelentette, hogy letar­tóztattak 17 iráni állampol­gárt, akik az amerikai Köz­ponti Hírszerző Ügynökség (CIA) számára szereztek tit­kos információkat az ország nukleáris és katonai létesít­ményeiben. Közülük többen halálbüntetést, mások hosz­­szú börtönbüntetést kaptak. A letartóztatások 2018 már­ciusa és idén március között történtek. Június közepén az iráni legfelsőbb nemzetbiz­tonsági tanács vezetője közöl­te, hogy felszámolták a CIA egy új internetes kémhálóza­tát. Egyelőre nem tudni, hogy a két bejelentés egy vagy több esetet takar. Egyre feszültebb a helyzet Irán és a nyugati országok kö­zött, miután Irán lefoglalt egy brit tartályhajót. A brit kor­mány válaszul újból bevezet­né azokat az európai uniós és ENSZ-szankciókat, amelyeket az iráni atomprogram korlá­tozásáról kötött többhatalmi megállapodás részeként oldot­tak fel 2016-ban, felszabadít­va több milliárd dollárnyi irá­ni vagyont. A térségben azóta nő a fe­szültség, amióta Donald Trump amerikai elnök tavaly felmondta az atomalkut és szankcióival súlyos csapást mért Irán gazdaságára. Bár a világ olajszállításában jelen­tős szerepet játszó, Irán ál­tal felügyelt Hormuzi-szoros környékén megszaporodtak a nyugati országok hadihajói, egyelőre mindegyik fél hang­súlyozza, hogy nem katonai megoldásra törekszik. MW BELGRAD Hunyadi János egész életét a haza védelmére és az oszmán hadak kiűzésére tette fel, nán­dorfehérvári diadala után a béke és az újjáépítés korszaka következhetett - mondta Áder János köz­­társasági elnök tegnap a Belgrádhoz tartozó Zimonyban, ahol Aleksandar Vucic szerb államfővel közö­sen avatta fel Hunyadi János bronzszobrát. Aleksandar Vucic kiemelte: Hunyadi János vágya mára tel­jesült, a szerbek és magyarok együtt, közös célokért, közös érdekekért harcolnak Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents