Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-20 / 167. szám
2019. JÚLIUS 20., SZOMBAT KULTÚRA 11 Sláger Téma vasárnap a Sing Singtől a Prognózisig Abaházi Kalmárral Fotó: MW RÁDIÓ Halál a májra vagy egészséges életmód? A Sláger Téma július 21-i, vasárnapi adásában Abaházi Csaba, a rockerről, a legendás Sing Singről a MégEgyKör zenekarról, valamint rádiós énjéről, de még gyökeres életmódváltásáról is megtudhatunk titkokat. Az adásban megismerhetjük Abaházi Csaba új zenekarát, annak legújabb slágerét, a Védőhálót, de szó esik majd szólódaláról, a Leszek a tűzről és egy kifejezetten az idei nyárra dedikált rockslágerről is. Abaházi Csaba 21 éve tartó műsorvezetői karrierjében a csúcsot kétségkívül a Sláger Reggel jelenti. Hogy mennyi alázat és munka van ebben, azt is elárulja majd a házigazdának, Kalmár Tibornak. A Sláger Reggel és a Sláger TV műsorvezetője mindezek mellett jövőbeni terveibe is beavatja a hallgatókat. A Sláger Téma második órájában, 21 órától Wolf Kati lesz a vendég. Szó lesz majd Vukról, a Wolf-áramlatról, az X-Faktorról, a további szólólemezeiről, de még az is kiderül a Sláger Témából, miért is nem a helyezés számít az Eurovíziós Dalfesztiválon. Hiszen a Szerelem, miért múlsz sláger angol verziójának köszönhetően nyolcadik esztendeje hívják ugyanúgy külföldre is fellépni. 22 órától pedig a Sláger Téma Extra adásában a Vörös Istvánnal készült interjút hallgathatjuk meg újra, akinek történetét még Moldova György is megírta egykoron. Az pedig, hogy lesz-e élete, zenei pályafutása sztorijából netán mozifilm, arról is szó lesz majd a Sláger Téma Extrában. Mindenesetre az idén év elején megjelent önvallomáskötete, az „Én az időt nem sajnálom” jó forgatókönyvalap lehet. Vörös István élete tényleg filmbe illő, hiszen lassan 45 esztendeje már, hogy elkezdte zenei karrierjét, ami majdnem egészen más irányt vett, mint a Prognózis. Hogy mi lett volna akkor, ha Zoltán Erikával írnak közös slágert, kiderül a vasárnapi adásból. Ahogy az is, mit jelent a hajszarock, és véletlen-e vagy tudatos, hogy a Prognózis-korszak, majd pedig a két évtizede tartó szólókarrierje is megannyi beszédes dalcímet és albumnevet hozott. De szó esik majd arról is, hogy a közelgő 2020-as év miért is kínál dupla indokot arra, hogy végre vörösre tapsolhassuk a tenyerünket egy Vörös István-nagykoncerten. MW Rengeteg újrafelfedezésre váró alkotónk van Gúzsban táncoló irodalom Kötelező újraértékelni az elmúlt hatvan év magyar irodalmát, a rendszerváltás után ugyanis egy szűk, a magyarságot megvetőlenéző-utáló klikk kapott nagy teret az irodalomban - mondta Domonkos László, aki Gúzsbantánc címmel írja meg 1956-tól kezdve napjainkig a magyar irodalom történetét. Pataki Tamás szerkesztoseg@mediaworks.hu KULTÚRA Fekete Gyula bátyánknak volt igaza - kezdi Domonkos László a beszélgetést -, amikor azt mondta, hogy vannak az élet pártján és vannak a pusztulás, a rombolás pártján állók. A rendszerváltás után Csoóri Sándor a Nappali hold című esszéjében már 1990-ben érzékelte és kapott is érte, egy szűk, a magyarságot megvető-lenéző-utáló klikk foglalt nagy teret az irodalmi életben, ahol folytatták az elismerés és értékelés kádári „kánonját”, persze a maguk szempontjaihoz és igényeihez igazítva. - Csakhogy az irodalom nem ruhaanyag. Éppen ezért kell velük szemben törekedni a mi „másságunkat” láttatni, ezt felmutatni. Rengeteg újrafelfedezésre váró alkotónk van, de a hangsúlyokkal, az értékelés „osztályzataival” és olykor a puszta megemlítések dolgával is súlyos bajok vannak - véli az író. Domonkos László szerint bántóan aránytalan alá- és túlértékelések vannak a mai irodalomban, például Vámos Miklós és Esterházy Péter érdemtelenül van piedesztálra emelve, Bán Mór és Borbély László pedig méltatlanul van háttérbe szorítva. De szerinte ugyanígy helyre kell tenni Gombos Gyulát, a 2000- ben elhunyt nagy esszéistát és Monoszlóy Dezső költőt is, Császár István, Gáli István vagy Asperján György személye is megkerülhetetlen. Ennek a körnek pedig az a legaljasabb húzása, hogy a huszadik század második felének egyik legnagyobb magyar íróját, Csurka Istvánt egyszerűen agyonhallgatták. A szovjet hódoltság mint alapállapot ezer százalékban jellemző volt az 1956 utáni időkre, ez határozott meg tulajdonképpen mindent, a hétköznapoktól kezdve a szellemi élet minden területéig. A kommunizmus idején politikai szempontok alapján ítélték meg az írókat, a Kádárkorszak tabuit a gyávaság, az elvtelenség és a döbbenetes mértékű, szemforgató álszentség ugyanúgy motiválta, jellemezte, mint a kisszerűség vagy olykor a szimpla ostobaság. Azt, ami 1956 után történt a magyar irodalomban, Domonkos László már az irodalomtörténetének a címével - Gúzsbantánc - is érzékeltetni szeretné:- Gúzsba kötve táncolni elég sajátságos, bár izgalmasan eredeti mutatvány - más kérdés, hogy a nemzeti, közéleti szellemiségű literatúra esetében az úgynevezett rendszerváltás után is tulajdonképpen ez folytatódott, csak persze másként - mondta az író, aki kötetében négy részben vizsgálja az ’56-tól napjainkig terjedő időszakot: a szabadságharc leverésétől 1963-ig, azután ’63-64-től a rendszerváltásig, azután 1987-től 1991-ig, végül pedig az onnantól napjainkig terjedő periódust. Domonkos László főleg az írókra, a kultúrpolitikára és az irodalmi irányzatokra figyel a készülő irodalomtörténetében, szemléletében pedig a már-már elfeledett Féja Géza háromkötetes irodalomtörténetét tekinti irányadónak, amelynek első része, a Régi magyarság 1937-ben jelent meg. Ez az egyetlen, a magyar irodalmat a kezdetektől durván a második világháború végéig tárgyaló munka, amelyet következetesen konzervatív, népi, nemzeti szellemben írtak. Stiláris tekintetben pedig régi nagy kedvence, Szerb Antal könnyed, szellemes, olvasmányos hangvételét idézi meg, amely ugyanakkor mindvégig igényes és elmélyült szemléletet is takar. A korszakot tárgyaló eddigi irodalomtörténeti munkákkal Domonkos László szerint az a baj, hogy mindmáig a Kádár-korban megalkotott irodalmi kánon alapján gondolkodnak a magyar irodalomról. Ezt a korszakot nemcsak szükséges, de szinte kötelező újraértékelni. Domonkos László könyve jövő év elején jelenik meg. HIRDETÉS Kövek között virágok KÉSZÍTSEN CSODASZÉP SZIKLAKERTET! HOGYAN ALAKÍTHATÓ ÁT iöÉNYEKNEOjlEGFElElű Hétfői magazinunk VVMVM LAKÁSBEMUTATÁS PRAKTIKUS TANÁCSOK DEKORÁCIÓ ■ OTTHON VAGYOK LAKBERENDE2ESI MAGAZIN ——■' I Lakberendezési magazin nárns hétnn hétfőn • Sziklakért - Gondosan megtervezve, hosszú évekig ékesítheti a kertet. • Színes képek - Papír és egy képkeret segítségével készítsen csodás fali díszeket! • Fókuszban a panel - A hatvanas évek emblematikus lakásai is jól átalakíthatok és korszerűsíthetek. HIRDETÉS KULONSZAM BEVÁLT Recept