Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-18 / 165. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2019. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK A magyarok a mezőgazdaságban, a romák közfoglalkoztatásban dolgoznak Itt nincs megkülönböztetés romák és magyarok között Nagy Istvánné (jobbról) és dr. Menyhárt Judit jegyző az elismerő oklevéllel Beküldött kép Ellátogattak a településre, és a látottak alapján döntöttek „Nincs megkülönböztetés, egyenlőek vagyunk, ma­gyarok, romák”, nyilatkoz­ta lapunknak Nagy István­né, Ozora polgármestere, annak kapcsán, hogy az ön­­kormányzatuk „Együtt jobb és könnyebb” című pályáza­tával második helyezést ért el a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programon. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu OZORA Nagy Istvánné polgár­­mester hangsúlyozta, hogy a megmérettetés kihívás volt a számukra, a második helye­zés pedig egy olyan nagy el­ismerés a település számára, hogy csak büszke lehet a he­lyi közösségükre. Ugyan sok a hátrányos helyzetű ember, sokan küzdenek pénztelen­séggel, de tevékenyen részt vesznek a közösségi életben, a programok szervezésében és megvalósításában. Elmondta, hogy nincs meg­különböztetés, ma­gyarok és romák egyenlőek. A körül­belül ezerhétszáz fős településükön egyébként a romák többsége magyar­nak vallja magát. A magyarok legin­kább mezőgazda­­sági munkákat vállalnak, a ro­mák közfoglalkoztatásban dol­goznak. Közülük, akiknek na­gyobb a családjuk, pici gyere­keik vannak, ha kell, más tele­pülésen vállalnak munkát. Az önkormányzat a roma nemzetiségi önkormányzattal együtt fontosnak tartja, hogy a munka mellett a lakosság hasz­nosan tudja eltölteni a szabad­idejét a településen, számuk­ra megfelelő és érdekes prog­ramokat tudjanak biztosítani, erősítve ezzel a közösségüket. Ahogy fogalmazott, kerülik a pletykálkodást, ahelyett a fa­lu lakossága együtt készül az időszerű programokra. Büsz­kék arra, hogy nem a rosszin­dulat, a mások eredményeinek kisebbítése foglalkoztatja őket, hanem az, hogy ki hogyan tud a másiknak segíteni. Például egy-egy összejöve­telre ki milyen rétest szeretne készíteni, ahhoz milyen hoz­závalókat tud felajánlani, ki­nek milyen receptjei vannak, vagy éppen, hogy kinek szebb a konyhakertje, milyen zöldsé­geket, gyümölcsöket termel, hogyan ültet, honnan szerzi be a magokat. Nagy Istvánné polgármester hangsúlyozta, hogy a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program „Roma és nem roma önkormányzatok együttmű­ködése” kategóriában a máso­dik helyezésük talán annak is köszönhető, hogy arra az egy­szerű dologra is kitértek: azért jobb és könnyebb együtt, mert így megoszlanak a feladatok, legyen szó akár egy rendez­vény, vagy egy biciklitúra szer­vezéséről. Ha ugyanis össze­fognak, akkor sokkal nagyobb dolgokat tudnak megvalósí­tani, mint amikor egyedül, vagy kis csapatban próbál­koznak. Emellett a roma nemzetiségi önkormányzattal együtt fontosnak tartják, hogy meg tudják őrizni pél­dául a gasztronó­miai kultúrájukat, és egy-egy rendezvény során bemutatni. Mint elmondta, személyesen keresi fel a helyi vállalkozáso­kat, gazdákat, hogy ki mit tud felajánlani ahhoz, hogy sike­resek legyenek. A közös főzé­sek előtt, miután összeállnak az önkormányzati csoportok, a kisebb munkacsoportok, a csa­ládok, a lakosok, egyeztetik, hogy kinek milyen elképzelé­sei vannak az elkészítendő étel­ről. Hozzátette, miután a romák másképpen főznek, mint a ma­gyarok, arra is odafigyelnek, hogy találkozzanak az ízlésbe­li különbségek. Ahogy ugyanis a magyarok, ők is nagyon büsz­kék az ételeikre. Az idei évi Legjobb Önkormány­zati Gyakorlatok Programnak négy pályázati kategóriája volt: az Idősügyi jó gyakorlatok, az Ál­lampolgári részvétel, a Közbiz­tonsági jó gyakorlatok - az ön­­kormányzat és a polgárőrség együttműködésével, valamint a Roma és nem roma önkormány­zatok együttműködése. A záró konferenciát június végén tartot­ták Gödöllőn, az Erzsébet Király­né szállodában. A helyezések végső sorrendje háromlépcsős értékelési folyamaton keresztül alakult ki. Az írásbeli pályáza­tokat szakértők pontozták, ami alapján a tíztagú bizottság meg­határozta a megtekintésre érde­mes jó gyakorlatokat, és látoga­tást tettek a pályázó települése­ken. Ozorán a Belügyminisztéri­um Felzárkóztatási Osztálya tett látogatást, az önkormányzat a tapasztaltak alapján kerülhetett a döntőbe, ahol a többi telepü­léssel együtt tízperces prezen­tációban mutatták be megvaló­sított jó gyakorlataikat, melyre méltán lehetnek büszkék.- A legutóbbi családi napon az egyik roma család csülök­pörköltet készített. Megkós­toltam, és méregerős volt. Jel­lemző az ételeikre, hogy na­gyon csípősen főznek, és ezt így szeretik, a gyerekek is eb­ben nőnek fel - mondta Nagy Istvánné polgármester. Hozzátette, hogy azért is in­dultak a pályázaton, mert sze­retnének példát mutatni az ország más önkormányzatai­nak, szakmai közösségeinek arról, hogyan lehet egyszerű­en, mégis hatékonyan össze­fogni a helyieket, úgy, hogy folyamatosan jelen tudjon len­ni az emberszeretet, a segítő­készség, támogatva mindez­zel egymás békés, sikeres és boldog életét. Miután a program nyertes önkormányzatai, így ők is vállalták, hogy helyi rendez­vény keretében megismer­tetik programjaikat más, ér­deklődő önkormányzatokkal, ezért már most készülnek ar­ra, hogy ez is sikeres lehes­sen. Ozorán ez a szeptember 14-ei Tolerancia Napon lesz. Az érdeklődőket megismerte­tik azzal, hogyan működik a programszervezés és a lebo­nyolítás az önkormányzatnál, és bemutatják azt is, hogy mi­lyen kihívásokkal szembesül­nek a szervezés során. Az ozorai önkormányzat képviselői emellett hamaro­san részt vehetnek egy bol­gár szakmai tanulmányúton, ahol az ottani önkormányza­tokkal cserélhetnek tapasz­talatokat, egyúttal megismer­hetik a bolgár jó tapasztalato­kat. Nagy Istvánné elmond­ta, hogy Ozorát korábban elö­regedő településnek minősí­tették, ám miután a roma la­kosság több gyereket vállal, jelenleg fiatalodó, egyensúly­ban lévő községet tudhatnak a magukénak. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Példásan összefognak a közös prog­ramok szer­vezésében Csökkent a megye népessége Dombóvár határában gyulladt ki a pórul járt mezőgazdasági munkagép Bálázógépet kellett eloltani a mezőn TOLNA MEGYE A megye népessé­ge az év elején 218 ezer fő volt, 0,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év első három hónapjában összesen 411 gyermek jött a világra, és 921 fő hunyt el. Az élveszületé­­sek száma 7,6 százalékkal ke­vesebb, a halálozásoké 7 szá­zalékkal több volt, mint 2018 azonos időszakában. A szüle­tések és a halálozások egyen­legeként kialakult természe­tes fogyás 510 fővel csökken­tette a megye lakónépességét, ez a veszteség 23 százalékkal - az országos átlagnál nagyobb mértékben - haladta meg a ta­valyi első negyedévit. TN DOMBÓVÁR Kigyulladt egy bálázógép Dombóváron ked­den. Boros Brigitta, a Tol­na Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság szóvivője el­mondta, hogy a tűz tovább­terjedt és nyolc-tíz körbála szalma, valamint egy hektá­ron a tarló is lángra kapott. A dombóvári hivatásos tűzol­tók két gépjárműfecskendővel és a vízszállítóval vonultak az esethez és két vízsugárral, il­letve egy erőgép segítségével eloltották a tüzet. Boros Brigitta hozzátette: általában az aratási, a bálázá­­si időszak vége felé közeled­ve fordulnak elő a mezőgazda-A dombóvári hivatásos tűzoltók érkeztek a helyszínre és fékezték meg a tüzet ságban használt érő- és mun­kagépek tüzei. A szezon elején általában átvizsgálják a gépe­ket, elvégzik a karbantartá­sokat, azonban két-három he­ti használat után gyakoribbá válnak az ilyen esetek, ezért fontos folyamatosan figyelmet fordítani a tűzvédelemre. Az elmúlt év betakarítási szezonjában országosan 203 mezőgazdasági tűz - tarló, gabonatábla, kazal tüze - ke­letkezett, összesen csaknem 350 hektárnyi területet érint­ve, valamint harminckilenc kombájn, tizenhét bálázógép, nyolc traktor és két pótkocsi gyulladt ki. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents