Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-15 / 162. szám

2019. JÚLIUS 15., HÉTFŐ KITEKINTŐ g Összeszoktak, 56 évig éltek együtt, még a hallgatásaikból is értették egymást Az idén az apja, jövőre a maga és a felesége műveit állítja ki Apja és felesége hagyaté­kát is gondozza ifj. Koffán Károly, a Dunaföldváron élő grafikus. Tartalmas és ér­tékes kortárs anyag birto­kában, kiállításokra készül. Azon is töpreng, hogy fele­sége, Cyránszky Mária szob­rászművész munkáit valahol méltóképpen elhelyezhesse, közkinccsé tehesse. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu DUNAFÖLDVÁR Bár ifj. Koffán Károly már igencsak megko­rosodott - augusztusban lép földi időutazásának nyolcva­nadik esztendejébe az ifjú titulust továbbra is használ­nia kell megkülönböztetésül. Volt ugyanis már a magyar művészettörténetben egy má­sik Koffán Károly, az édesap­ja, aki 110 éve született. Ezen évforduló kapcsán, Miskol­con lesz ősszel a munkássá­gát bemutató tárlat. Grafi­kusként, fényképészként is­mert, és kiváló botfaragáso­kat is hátra hagyott, legalább hatvanat. A Képzőművésze­­ti.Főiskolán tanított, míg ’56- os szerepvállalása miatt nem menesztették. A fia is remek, tehetséges és képzett grafikus, aki az utóbbi időben a komputer­­grafika, a 3D-ben való gon­dolkodás, a mértani testek - kocka, kúp, gúla, gömb - metszéseinek, vetületeinek, áthatásainak ábrázolása fe­lé mozdult el. Nem véletle­nül. Merthogy ábrázoló geo­metriát tanított, évtizedeken át. Először 1963-tól a műsza­ki egyetemen, aztán 2006-os nyugdíjba vonulásáig a duna­újvárosi főiskolán. Dunaföld­váron 1986 óta él. Most apja tárlatának elő­készítésével foglalkozik, az­tán a saját anyagát állítja ösz­­sze, visszanyúlva a régi, mí­ves portrékig. Nem egyéni ki­állítása lesz jövőre - a nyolca­dik iksz kapcsán a tavaly elhunyt felesége, Cyránszky Ifj. Koffán Károly felesége, Cyránszky Mária nőiességet sugárzó szobrait mutatja Mária szobrait is viszi Duna­újvárosba, ahol eddig min­dig, minden tizedik évben együtt mutatták be munká­ikat.- Cirával már főiskolás ko­runkban összeházasodtunk - mondja -, és ötvenhat évet éltünk együtt. Nemcsak fél­szavakból, még a hallgatása­inkból is értettük egymást. Nagy veszteség volt a halá­la a családnak is, a kortárs képzőművészetnek is. Több mint húsz helyen áll köztéri szobra. S legalább ugyanany­­nyi van itthon is, egy része gipszben, más része bronz­ban. A síremlékére a diplo­mamunkája, a Merengő ke­rül majd. A nőiesség ábrázo­lása volt az erőssége. De nem valamiféle kurvás kitárulko­zás, hanem a meztelenségé­ben is méltóságteljes szép­ség bemutatása. Sosem volt pénzünk modelleket fizetni, ezért készítettem róla egy di­asorozatot, s így tulajdonkép­pen önmaga modellje lehe­tett. Szeretném majd ezeket a felvételeket feldolgozni, kép­zőművészeti alkotásokká. Felesége műveinek piél­­tó elhelyezés is foglalkoztat­ja ifj. Koffán Károlyt. Élete, Bár a következő kiállítására a régi portréiból is válogat, jócs­kán lesznek az anyagban kom­putergrafikák is. Ezek hőskorá­ról így nyilatkozik ifj. Koffán Ká­roly: „Mindenki találkozott már zöld-piros szemüveggel nézhe­tő, térhatású rajzokkal. A duna­újvárosi főiskolán 1971-ben csi­náltunk egy iskolatörténeti ki­munkássága több megyéhez kötődött, valahol csak akad egy befogadó galéria! Nem kis feladat egy hagyatékot köztulajdonná tenni. A művészpár teljesen ösz­­szecsiszolódott az együtt töl­tött évtizedek során. Persze már megismerkedésükkor sok mindenben egyezett a né­zetük - például az emberáb­állítást, ahol az én tanszékem ilyen ábrákkal mutatkozott be. Nagyjából attól az időtől kezd­ve foglalkozom az úgyneve­zett relief terekkel. A színpáros szemüveg adta az ötletet a geo­metriai felületek egymásba ve­títésének ábrázolásához, a tér­­láttatáshoz. Sokat lendített a dolgon, hogy közben, 1982-ben rázolást vagy a művészet tár­sadalmi szerepét illetően -, és zenei érdeklődésük is ha­sonló volt. Cyránszky Mária a Krisztina téri templom kó­rusában énekelt, jövendőbe­lije pedig hegedült a Budai Barokk Kamarazenekarban. Aztán a zene háttérbe szo­rult, mert a képzőművészet kötötte le az energiáikat. úttörője megkapta a főiskola az első számítógépet kemény 48 kilo­­byte-os memóriával. Onnantól aztán a fejlődés ismert; az egy­re korszerűbb eszközök, egyre több lehetőséget kínáltak ne­kem is a 3D-s grafikához. Nincs tudomásom arról, hogy rajtam kívül bárki más csinálná ezt: a térnek térre való leképzését.” Az arra méltó alkotások megmaradásában mindig re­ménykedtek, a test feltáma­dásában azonban sosem hit­tek.- Az élet akkor örök, ha to­vábbadjuk az utódainknak - vallja ifj. Koffán Károly -, mert az egyén halandó. Ettől persze nem kell elkeseredni, mert tartalmassá, örömteli­vé tehető a földi lét. A legsö­tétebb időszakokban is felra­gyoghat a boldogság. Amikor a feleségemnek már jártányi ereje sem volt, és a karjaim­ban vittem ide-oda, kialakult közöttünk egy új, egy másfaj­ta testi közelség. Egy új, egy másfajta szerelem. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A komputergrafika jeles alkotója, hazai 60 ÉVE iskolaavató ünnepség volt Fácánkertben. „A több mint másfél millió forintos költ­séggel megépített épületben 4 impozáns tanterem, gyönyörű előcsarnok, zárt folyosó, szer­tárhelyiség, igazgatói iroda, ne­velőszoba, két szoba-konyhás tanítói lakás s egyéb mellékhe­lyiség van.” 60 ÉVE francia vendég járt a Si­­montornyai Bőrgyárban. Fer­nand Maurice, a francia bőripa­ri szakszervezetek szövetségé­nek elnöke végigjárta az üzem­részeket, megtekintette a gyár szociális berendezéseit és elbe­szélgetett a dolgozókkal. Ösz­­szegzésként pedig kijelentette, hogy jól dolgoznak a bőripari munkások. 60 ÉVE „ötvenhat jól tanuló ipa­ri tanulót a Tolna megyei KI­­SZÖV vezetői kétnapos kirán­dulásra vittek el. Veszprémben megnézték a város építésze­ti műemlékeit, este pedig a vá­rosban vendégszereplő Aeros cirkusz műsorát nézték meg. Nagyvázsonyban a fiatalok megtekintették Kinizsi Pál vá­rát, majd ezután Balatonfüre­­den időztek.” 50 ÉVE Paks adott otthont a Du­na menti falusi fiatalok találko­zójának. „Kezdésként hat kiál­lítást nyitottak meg a járás és a község vezetői. Az ide látogató fiatalok megtekinthetik a Du­na menti községek népvisele­ti, népművészeti anyagából ösz­­szeállított kiállítást, a konzerv­gyár és a járás termelőszövet­kezeteinek termékeit reprezen­táló bemutatót, a hadtörténeti és a modellező kiállítást.” 50 ÉVE „Nizzába utazott a dom­bóvári táncegyüttes. A fiatalok a Sárköz és a Kapos mentének népi táncait, dalait mutatják be Cannes-ban, Toulonban és Le Puy-ben is. Ugyancsak Fran­ciaországba utazott huszonöt szekszárdi iskolás. A diákfiata­lokat a testvérváros vezetői hív­ták meg. Bemutatják nekik Pá­rizst, s elviszik őket a francia tengerpartra is.” 50 EVE „hármas érettségi ta­lálkozót tartottak a szekszárdi Garay János Gimnáziumban. Az 50, a 30 és a 25 évvel ez­előtt érettségizett diákveterá­nok gyűltek össze. Az ötvene­sekhez Perlaky József okleve­les gépészmérnök Londonból, a harmincasokhoz dr. Joó Ferenc Bécsből utazott Szekszárd­­ra. Megjelent Szabó Dezső fes­tőművész is, aki 63 évvel ez­előtt maturált a szekszárdi gimnáziumban.” 35 ÉVE „befejezték az őszi ár­pa aratását a megye mezőgaz­dasági üzemeiben. Összesen 9585 hektárról takarították be az árpát.” 35 ÉVE termékbemutatót tar­tott Nagydorogon a Szekszár­di Húsipari Vállalat. „Nehéz lett volna eldönteni, melyik termék ízlett a legjobban, a rakott ser­­tésnyelv-e, vagy a sárközi pap­rikás felvágott, a sajtos párizsi, vagy a völgységi felvágott...” 25 EVE a Paksi Konzervgyár 350 dolgozója mellé idénymunkára 120 főt vettek fel, akiket közel ennyi diák segített abban, hogy a különböző zöldség és gyü­mölcsféléket, úgy mint zöld­borsót, uborkát, meggyet és ba­rackot időben feldolgozzák. 25 EVE a Sárközi lakodalmas menyasszonyát és vőlegényét, valamint a programot mutat­ták be a sajtó képviselőinek Decsen. „Muth Tímea és Voj­­tek József bátai fiatalok, mint menyasszony és vőlegény nép­viseletbe öltözve álltak a fotó­sok fényképezőgépei elé. Tarjá­nyi Pál vőfélyként köszöntötte a vendégeket.” Szeri Árpád Sárközi lakodalmas főszereplői a sajtó számára tartott főpróbán

Next

/
Thumbnails
Contents