Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-12 / 160. szám
3 MEGYEI KÖRKÉP 2019. JÚLIUS 12., PÉNTEK Sorsára hagyta három kutyáját a vádlott SZEKSZÁRD Bizonyára vannak, akiknek eszébe sem jut, hogy kutyákat nem lehet büntetlenül csak úgy hátrahagyni anélkül, hogy gondoskodnának az ellátásukról. Márpedig emiatt állatkínzás vétségében mondott ki bűnösnek egy 45. életévében járó nőt a Szekszárdi Járásbíróság, és száz napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A büntetés napi tételét ezer forintban határozták meg. Ha a vádlott nem fizetné meg a százezer forintot, azt napi tételenként egy-egy nap fogházban letöltendő szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ügyében a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben már hozott ítéletet 2018 decemberében, de azt nem lehetett kézbesíteni, mivel a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik. Tárgyalást kellett tartani az ügyben, ami szintén a vádlott távollétében történt meg, mert a hatóságoknak azóta sem sikerült előkeríteni. A nőt azóta sem találják A vádlott egy Szekszárd környéki településen élt, ahol három oltatlan, jelöletlen, keverék kutyát tartott. 2018. május 28-án ismeretlen okból, de a visszatérés szándéka nélkül, elhagyta a települést, és Szekszárdra ment, ahol hajléktalanként élt. Amikor elhagyta vidéki otthonát, a zárt udvarban hagyta három kutyáját. Közülük egyet, az ügyben tanúként szereplő férfi befogadott. A másik két kutya pedig azért nem pusztult el, mert a szomszédok közösen gondoskodtak az itatásukról, etetésükről. Egy állatorvos a négylábúakat a szekszárdi ebrendészeti telepre szállította, onnan pedig a kutyamenhelyre kerültek. A bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét. Az ítélet még nem jogerős, tájékoztatott dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője. 1.1. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Ribling Ferenc eddig már ötször permetezett. A szőlőfürtökön nem talált még peronoszpórára utaló jeleket, a friss hajtásokon viszont igen Roppant költséges idén a gazdáknak a növényvédelem Fotó: Mártonfai Dénes A nagy baj megelőzésére permetezni kell a szőlőt Azt mondják a szakemberek, nagy baj van a szőlőkben, a lisztharmat után most a peronoszpóra borzolja a gazdálkodók idegeit. Nem csak Tolna megyében, az ország többi borvidékén is küzdenek a szőlőtermelők a betegségekkel, és a tavalyinál többet költenek permetezésekre. A gombabetegségeknek a párás, meleg időjárás nagyon kedvezett. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A virágzás később jött az idén, valószínűleg ehhez igazodott a lisztharmat is, és tömegesen fertőzte a bogyókat, mondta dr. Gabi Géza növényvédő szakmérnök. A lisztharmat mellett a peronoszpóra új tünetei is folyamatosan megjelennek a szekszárdi és a tolnai borvidék ültetvényeiben. A leveleken és a fürtökön is gyakoriak a tünetek. Felszívódó és a kontakt készítmények kombinációjával próbáljuk meg féken tartani a lisztharmatot, tette hozzá a szakember. Ribling Ferencnek Szekszárdon, a Gyűszű völgyben van ültetvénye, mint mondta eddig már ötször permetezett, 10-12 naponta. A szőlőfürtökön nem talált még peronoszpórára utaló jeleket, de a friss hajtásokon igen. Egymást is figyelik a gazdák, az egyikük azt mondta, csak háromszor permetezett eddig, Ribling Ferenc hozzátette, kíváncsi rá, ő vajon mennyi szőlőt fog szüretelni. Dúzsi Bence szőlész-borász a hetedik permetezésen van túl, mint mondta, igyekeznek megfogni a betegségeket. Csonkázták a szőlőt, ki is levelezték a fürtöket, eddig ők sem találtak peronoszpórára utaló jelet a fürtön, de a levélen igen. Van egy ültetvényük, amelyet szeretnének bioszőlőként kezelni, egyelőre az átállásnál tartanak, itt 2009 ____________ 2012 2015_______ 2018 FORRÁS: HEGYKÖZSÉGEK NEMZETI TANÁCSA Sí. 2009__________2012_________2015_________2018 FORRÁS: HEGYKÖZSÉGEK NEMZETI TANÁCSA is elkerülhetetlen volt a permetezés, hogy a nagyobb bajt megelőzzék. Dr. Gabi Géza agrármérnök szerint a májusi 160 milliméternyi eső „megágyazott” a peronoszpórának. A leveleken, hajtásokon hamarabb mutatkozik a betegség, míg a fürtökön a fertőzéstől számítva három hét a lappangási idő. Több ültetvényen is jártak borászokkal az elmúlt napokban, és sok helyen látták, hogy tragikus a helyzet. Volt olyan terület, ahol a merlot szőlő negyven százalékát már le is „szüretelte” a betegség. Évről évre drágulnak a növényvédő szerek, a bérmunka költsége is több, mint a múlt évben volt. Ezeket a kiadásokat csak a magasabb szőlő- és borárak tudnák kompenzálni, de a legújabb hírek szerint erre nem nagyon lehet idén számítani. Sok eladatlan bor van még a pincészetekben, így egyes vélemények szerint nem lesz kapós a szőlő. Elkészült a Kilátó és mellé az élménypark TAMÁS! Befejeződött a tamási Kilátó felújítása, amelyet a kivitelezés során kiegészítettek fával és egyéb természetes anyagokkal, tájékoztat honlapján a település önkormányzata. A felújított Kilátó alapjait még a hetvenes években építették. A helyiek számára csak fenyvesként ismert erdő közepén található. Ahogy fogalmaztak, a fejlesztéseknek köszönhetően most már igazán illeszkedik a környezetébe. A környékén pedig számos különböző attrakció, játékos feladat várja a túrázókat. Összességében tehát a beruházás nem csak a tárgyi elemekre koncentrál, hiszen egy komplex élményterület készült el, ahol az egész család jól szórakozhat, miközben előtérbe kerülnek a környezeti értékek. A kisebbek megtanulhatják, melyik állat hol él, kipróbálhatják a fából készült akadálylépcsőt is, míg a nagyobbak és a felnőttek a százhetven kockából álló kirakót forgathatják, így fedve fel történelmi képeket Tamásiról. Az önkormányzat tájékoztatása szerint jól halad a Túrapont, valamint a Látogatóközpont építése is. B. M. Újabb Szulejmán-kori épület nyomaira bukkantak a kutatók Befejezés előtt áll a feltárás SZIGETVÁR A napokban újabb épület nyomaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál. Dr. Pap Norbert egyetemi tanár, a kutatás szakmai vezetője a csütörtök délutáni sajtóbejáráson elmondta, hogy rövidesen befejeződik az egykor erőddel védett, türbéből, dzsámiból és derviskolostorból álló épületegyüttes feltárása. Év végére lezárul a régészeti és földtudományi módszerekkel zajló, 2013-ban kezdődött kutatási folyamat. Ezért is nagy jelentőségű a napokban élőké-Dr. Hóvári János és dr. Pap Norbert a feltárás helyszínén Fotó: Läufer L. rült újabb épületrész, amely az utolsó volt, amit kerestünk, de végre sikerült a nyomára bukkanni, tette hozzá Dr. Pap Norbert. Dr. Hóvári János nagykövet, a turbéki kormányhatározat koordinátora, a PTE címzetes egyetemi tanára a sajtóbejáráson hangsúlyozta a Szulejmán sírkomplexum nemzetközi jelentőségét. Mint mondta, a turbéki kutatásokat az állam ennek megfelelően továbbra is kiemelt ügyként kezeli, és egyúttal már folynak a területtel kapcsolatos kulturális-turisztikai tervezések. 1.1.
