Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-11 / 159. szám

A vadak egyre közelebb kerülnek az emberek lakta területekhez. Egyrészt a könnyen elérhető táplálék, másrészt a viszonylagos védettség miatt Fotó: Shutterstock A vadkárok megelőzése nem csak a vadászok dolga, a Jó megoldás pedig közös érdek A mezőgazdasági termelők és a vadászok között állan­dó feszültséget jelent a vad­károk kezelése. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Természetesen nem minden térségben van így, hiszen sok példa van ar­ra is, ahol azon dolgoznak együtt, hogy megelőzzék a kárt, például az Alsónánai Nimród Vadásztársaságnál. Az viszont -tény, sokat segíte­ne a vitás helyzeteken, ha len­ne végre egy egységes vadkár­felmérési útmutató. Vadkárnak minősül a gím­szarvas, az őz, valamint a vad­disznó által a mezőgazdaság­ban és az erdőgazdálkodás­ban, továbbá a mezei nyúl ál­tal a gyümölcsösben és a kis­kertekben okozott kár tíz szá­zalékot meghaladó része. Tol­na megyében is gyakori gond, hogy a vadak kárt okoznak a gazdálkodók kukoricájában, gabonájában, sőt még a beke­rítetten kiskertekben is. A vad túlszaporodása miatt az utóbbi két évtizedben szin­te folyamatosan növekedett a térített vadkár, ez tavaly or­szágosan megközelítette a 2,6 milliárd forintot. Ennek ne­gyede egyetlen megyében, So­mogybán realizálódott, ezt Za­la és Baranya, majd Tolna me­gye követte a sorban, derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara adataiból. Egy szekszárdi olvasónk, Horváth Mihály arról számolt be, szinte egész évben a kert­jében randalíroztak az őzek, egészen addig, amíg villany­pásztort nem szereltetett fel. Hétről hétre ellenőrzi a ve­zetékek állapotát, nem sza­­kadt-e el, így ez a szerkezet valóban távol tartja az elsza­porodott vadakat. Egy bátaszéki vadász kérdé­sünkre elmondta, nem biztos, hogy a vadak elszaporodása a megfelelő kifejezés a jelenle­gi helyzetre. Inkább arról van szó, hogy az emberek foglalják el a vadak életterét, ők pedig alkalmazkodnak a megválto­zott helyzethez. A másik ok pe­dig az, hogy a vadon élő álla­tok megtanulták, hogy az em­ber közelsége bizonyos fokú védelmet is jelent számukra, ezért húzódnak egyre többen az emberlakta területekre. A vadkár megtérítésére az kötetes, aki a kárt okozó vad­fajjal vadgazdálkodási tevé­kenységet folytat, valamint akinek vadászterületén a ká­rokozás bekövetkezett. A ke­letkezett kár megtérítése az esetek nagy részében nem kompenzálja a kiesett ter­mést, így a gazda érdeke itt is egybeesik a károsításért fele­lős vadászatra jogosulttal ab­ban, hogy tudásuk és tehető­ségük szerint együttműköd­jenek a kár mértékének csök­kentésében. Tolna megyében jelenleg hatvanhét vadászterület van, ebből öt az állami erdőgazda­ságé, öt pedig a földtulajdono­sok területe. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A vadászati törvény rendelkezik A vadkár kérdéskörét a 2015- ös vadászati törvény új alapok­ra helyezte. Ennek legfontosabb elemeként a jogszabály rögzí­ti: a vadállomány nemzeti ér­tékünk és a természetes élet­­közösségek része, megjelené­se nem tekinthető rendellenes­ségnek a mező- és erdőgazda­sági területeken. Ezzel együtt az ágazati szereplőknek kiemelt fi­gyelmet kell fordítani a vadká­rok korrekt felmérésére és ke­zelésére. A vadkár felmérése te­rén előrelépést jelent majd a vadászati szervezetek, illetve a kapcsolódó szakterületek tudo­mányos műhelyei által kialakí­tás alatt álló egységes vadkár­felmérési útmutató, amely négy pillérre épül: a körülmények tisztázására, a terepi szemlé­re, a pénzügyi értékelésre és a szakvélemény készítésére. A térített vadkár alakulása országosan 1994 és 2012 között n -iíűgazdasagi zadkái 3000 000 2500000: 2000 000 1500000 1000000: 500 évek és kárérték tainta 480000 750000 1 300000 1 250000 2100000 2 200000 2 500000 A mezei nyúl a fa kérgét rágja meg A vadkár kifejezés többféle kár­típust foglal magában. A tapo­­sási kár a szarvasnál és a dám­­nál a szántóföldi kultúrákban ölthet jelentős méreteket. A tú­ráskár jellegzetesen a vaddisz­nó által okozott kárforma. Első­sorban a kukoricát látogatja a vetéstől a kétleveles állapotig. A vaddisznó és a szarvas nyá­ri fő tápláléka a búza, zab, rozs, kukorica lett az utóbbi időben, ami jelentős termésveszteséget okozhat. Szőlő- és gyümölcsolt­ványok rügyeinek megrágása a nyugalmi periódusban általá­nos kárforma (őz, szarvas), kü­lönösen az őz válogató, csipe­gető táplálkozásformája káros. A gyümölcsfák háncsrétegének megrágása télen a mezei nyúl legjelentősebb kártétele, első­sorban fiatal alma- és körteül­tetvényekben. A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kéri a képviselő-testület az ügyben Maradjon-e Komját Aladár a mözsi utca? TOLNA A tolnai (mözsi) Kom­ját Aladár utca nevének mó­dosítását kérte a Tolna Me­gyei Kormányhivatalhoz ér­kezett közérdekű bejelenté­sében a Magyar Patrióták Kö­zössége (MPK). Mégpedig azért, mert a be­jelentő szervezet álláspontja szerint Komját Aladár neve önkényuralmi politikai rend­szerre utal. Ez pedig törvény­ellenes. Mivel az utcák, terek el­nevezése önkormányza­ti hatáskör, a tolnai kép­viselő-testület tárgyalta a témát legutóbbi ülésén. A polgármester úgy vélte: an­nak eldöntésére, hogy Komját Aladár neve összefügg-e ön­kényuralmi rendszerrel vagy sem, nem a képviselő-testület hivatott. Ezért azt javasolta, hogy kérjék meg az ügyben a Magyar Tudományos Akadé­mia állásfoglalását, és csak azután döntsenek az esetle­ges névváltoztatásról. A tes­tület egyetértett a javaslattal. A Wikipédia szerint Kom­ját Aladár (1891-1937) költő, újságíró, szerkesztő, jogász volt. Az első világháború alatt az antimilitarista moz­galom és a forradalmi szoci­alista csoport egyik vezetője. 1918-ban kommunista tett. Hangulatos, szép utca nevéről döntenek majd Fotó: Makovics K. 1919-ben tagja volt az írói di­rektóriumnak. 1920-tól illeg­alitás, majd emigráció követ­kezett. Később pedig Bécs­­ben kommunista folyóiratot szerkesztett. A MPK-t anyaországi és határon túli magyar fiatalok hozták létre 2014-ben. Kül­detési nyilatkozatuk szerint: „A Magyar Patrióták Közös­sége a Haza értékeinek oltal­mazására alakult meg, kü­lönös tekintettel kulturális, épített és népi örökségünk­re, természeti kincseinkre és nemzeti értékeinkre. Feladatunk, hogy a ma­gyarság újra hazaszerető, ál­dozatkész, múltját és értéke­it megbecsülő és jövőjébe fe­lelősséggel tekintő, keresz­tény erkölcsi alapokon álló társadalom tegyen.” A Komját Aladár utca nevé­vel az utca lakóinak tudomá­sunk szerint eddig nem volt különösebb problémája. • Egy esetleges utcanév-vál­­* toztatásnak feltehetően azért sem örülnének szívből az ott lakók, mert ez esetben te kel­tene cserélniük a személyi irataikat. Ismereteink szerint egyéb­ként Tolnán (Mözsön) kívül Pécsett van még Komját Ala­dár utca. S. K.

Next

/
Thumbnails
Contents