Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-10 / 158. szám
12 MEGYEI KÖRKÉP 2019. JÚLIUS 10., SZERDA Hatvan éve kezdte a rojtkötést, ma már New Yorkban is van munkája kiállítva Boldogítja, ha megmenthet egy ruhát, és az újra élni kezd Minorits Jánosné a sárközi viselet kiváló ismerője, aki viselet-kiegészítőket, fejdíszeket is készít A szerző felvétele A sárközi viselet minden darabját megvarrja, még fejdíszeket is készít az őcsényi Minorits Jánosné. Fiatalabb korában táncolt, és maga készítette a fellépőruháit. A népi kultúra szeretetét Bogár István sárpilisi iskolaigazgató oltotta belé. Munkáival sokfelé találkozhat a közönség. Egy menyasszonyi fejdísze a New York-i magyar ház állandó kiállításán látható. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu QCSENY A 74 éves Minorits Jánosné kereken hatvan éve, 1959-ben kezdett rojtszövéssel, rojtkötéssel foglalkozni mint a decsi Háziipari Szövetkezet akkor talán legfiatalabb tagja. És még egy kerek évforduló: ötven esztendeje, 1969- ben csatlakozott az őcsényi tánccsoporthoz, s varrta meg első fellépőruháját. Sárpilisen nőtt fel, később költözött Őcsénybe. Ismeri a sárközi viseletek lényegi, közös elemeit és apró eltéréseit is.- A piacon a hatvanas-hetvenes években lehetett tudni, hogy melyik asszony az öt sárközi falu melyikéből jött - meséli. A nyékieknek pruszlikjuk (mellényük) volt, a decsiek a tornyos bársonypártát, a pilisiek és az őcsényiek a nagybársonyt részesítették előnyben. Őcsényben sárga szoknya, kendő, pántlika nem létezett. Máshol előfordult. Szőni 19ól-ben kezdett. Húsz éven át állította elő, a komoly szaktudást igénylő térítőkét, függönyöket, ruhaanyagokat és más sárközi szőtteseket, tíz évig bedolgozóként, tíz évig a közös műhelyben, Decsen, nagy, 140 centi széles szövőszéken. A viseletkészítés mikéntjét Héjos Örzsétől és Werner Andrásnétól tanulta. Hogyan kell varrni és díszíteni a ruhákat, hogyan kell a rostot (rojtot) szőni, majd kötni, a kötények, kendők szegélyére. Abból is legalább húszféle minta létezik - bütkös, szíves, vitorlás, szilvamagos, vadrózsás -, gazdag a népművészet.- A hetvenes években mélyedtem el a viseletkészítésben - emlékszik vissza. - Magamnak már minden ruhát, bő inget, kötényt megvarrtam. Másoknak is ezt-azt, aztán elkezdtem foglalkozni a fejdíszekkel. Az első hármas nagybársony pártám 1996- ban lett kész, egyheti munka árán. Most már a hatvannegyediknél tartok. Menyasszonyi fejdíszből 2005-ben készítettem az elsőt, aztán még hármat. Ezek közül egyet a New York-i magyar házban állítottak ki; ma is látható. Közben érdekelni kezdtek a kontypántlikás főkötők is, ami az asszonyok fejdísze volt. Illetve még egy típus létezett a menyasszony és az asszony között: az első gyerek születéséig a tekerődző bíboros főkötő, az új asszony viseletének része. Ezeket ünnepekkor hordták, hétköznap általában kendőt kötöttek a fejükre. A népi kultúra iránti tiszteletet, szeretetet Bogár István oltotta belé, aki a sárpilisi is-Minorits Jánosné szövő, viseletkészítő, rostkötő több elismerésben részesült az évek során. Egy szép pártájával 1997-ben egy országos népművészeti pályázaton 3. díjat nyert. Részint idős mesterektől tanult, részint autodidakta módon, régi ruhákat szétbontva, felújítva. Készít olyan viselet-kiegészítőket kola legendás hírű igazgatója volt. Náluk az iskolaudvaron, az ötvenes években népdal szólt, és karikázót táncoltak. (Máshol, akkortájt a mozgalmi dalok „hódítottak”, és a menetelést gyakorolták a gyerekek, a május 1-jei felvonulásra.) A helyi tánccsoport már kislánykorában ámulatba ejtette. Később cselekvő réis, amilyeneket ma már senki más: keresztelő főkötőt, nyakbodrot, vőlegénybokrétát. A háromlábú buba (baba) is ritkaság számba megy manapság. Annak először a testét kell felépíteni, aztán viseletbe öltöztetni. Az őcsényi népi iparművész 1996-tól tagja a Tolna Megyei Népművészeti Egyesületszesévé vált a hagyományápolásnak. Ruhákat varrt, gyűjtött és újított fel. Egészen régi darabjai, még az 1880-as évekből származók is vannak.- Az borzasztó rossz érzés - mondja -, amikor látom, hogy a ruha haldoklik. Szinte a szemétből kaparom ki, hetek, hónapok alatt felújítom, a hét méter bő szoknyából kihonek. Nemcsak műveli, oktatja is a mesterségét. Tíz évig tanított egy fóti középiskolában, rövidebb ideig a fővárosban, a Hagyományok Házában, s három Tolna megyei településen - Alsónyéken, Sárpilisen és Pörbölyön - tartott rostkötő tanfolyamot. Könyvet is írt, Sárközi népviselet címmel. zok egy ötmétereset, mert anynyi a megmenthető, feldíszítem, és újra élni kezd, fénylik, virul. Kérdezik, hogy van ehhez türelmem, minek csinálom. Mert engem ez boldogít! Az őcsényi asszony 2001- ben kapta meg a „Népi Iparművész” címet. Munkáival számos kiállításon és vásárban találkozhatott a közönség, többek között Szekszárdon, Szegeden, Szentendrén, Bécsújhelyen és a budai várban, a Mesterségek Ünnepén. Még egy washingtoni népművészeti fesztiválon is részt vett 2013-ban. A sárközi rostkötést mutatta be az óceán túloldalán. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Főkötő, nyakbodor, bokréta és háromlábú buba Új vezetőt bíztak meg az óvodában TOLNA Némethné Szüts Melittát, az eddigi helyettest bízta meg a tolnai képviselő-testület a Wosinsky Mór Óvoda intézményvezetői feladatainak ellátásával. Erre azért volt szükség, mert az előző intézményvezető nyugdíjba vonul. Ketten adtak be pályázatot, a másik aspiráns Illés Adrienne, a Selyem óvoda vezetője volt. Appelshoffer Ágnes polgármester a napirend tárgyalásakor úgy fogalmazott: két kiváló pályázat érkezett, de csak egyvalakit lehet kiválasztani a posztra. A testület többsége Némethné Szüts Melittát támogatta. S. K. Hatalmas kenuflottával érkeztek az ifjú vízi vándorok a Gemencbe Feltárult az ártér világa a diákok előtt GEMENC A lapátolástól fáradtan, de tele lelkesedéssel kötött ki jelentős kenuflottával a múlt vasárnap közel-százhetven diák a Gemenci Erdei Vasút Nyárilegelő állomásán. A Rezéti-Dunától kisvasút vitte őket az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központjába, Pörbölyre. Az erdőgazdaság gondoskodásának köszönhetően a Gemenc déli kapujában jól felszerelt sátortábor és teljes ellátás várta a fiatalokat, akik az ország különböző településeiről érkeztek. A Gemenc Zrt. gyalog- és kerékpártúrákkal, valamint a Gemenci erdő élővilágáról Evezővel a kézben szálltak a kisvasútra a kenuval érkezett ifjú táborlakók Beküldött kép szóló filmek vetítésével mutatta be a táborozóknak Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét, annak különleges növény- és állatvilágát. Az ártér hossza harminc kilométer, szélessége pedig mintegy hét kilométer. A zárónapon a vándortáborozók a kisvasúton utazva közelítették meg a Nyárilegelőn sorakozó kenukat és itt szálltak ismét vízre, hogy folytassák Baja felé az útjukat. Á Gemenc Zrt. fontosnak tartja a vándortáborprogram célját, megszerettetni a természetjárást a felső tagozatos és középiskolás diákokkal. Sz. Á.
