Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-08 / 156. szám
2019. JÚLIUS 8., HÉTFŐ GAZDASÁG y A munkaadók bérterhe 19 százalékkal kevesebb lenne Nappali tagozatos diákokat is szívesen alkalmaznának a kiskereskedelemben Fotó: MTI A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség komoly javaslatot dolgozott ki a kiskereskedelmi munkaerőhiány enyhítésére. Kismamák, diákok, járulékmentes alkalmazása is szerepel a tervek között. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KISKERESKEDELEM A kiskereskedelemben is egyre nagyobb gondot okozó munkaerőhiányra javaslatot dolgozott ki a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), amit a döntéshozók elé vinne. A kizárólag magyar cégekből álló szakmai szervezet a kismamákat, a diákokat és a teljes munkaidő mellett részmunkaidőt vállalókat terelné a boltok üres állásai felé úgy, hogy csökkenne a munkáltatók bérterhe, miközben változatlan bruttó órabérrel számolva nőne az érintettek nettó jövedelme. Az MNKSZ főtitkára a Magyar Nemzetnek jelezte: az évente összesen több mint ezermilliárd forint árbevételt elérő hazai cégeket tömörítő szövetség kezdeményezni fogja a döntéshozóknál, hogy vegyék napirendre javaslatait, amelyek ösztönöznék a részmunkaidős foglalkoztatást. Nem vonzó a mai munkavállalónak a kereskedelmi munka, többek között azért, mert kevés a nettó jövedelem, a hoszszú nyitvatartás miatt 10-12 órás napi munkaidő - vázolta Neubauer Katalin, hozzátéve: a hétvégére eső pihenőnapok száma kevés. Céljuk, hogy javaslatuk új belépőket hozzon a munkaerőpiacra, és ösztönözze a részmunkaidős munkavállalást. A főtitkár asszony hangsúlyozta, az új belépők tekintetében a diákok körét, valamint a kismamákat és a teljes munkaidős munkaszerződés mellett még kiegészítő munkát vállalni képes aktív munkavállalókat tekintik elsődleges célcsoportnak. Véleményük szerint a részidőben dolgozók optimális beosztása számos áruház és kisebb bolt színvonalát emelné. Neubauer Katalin úgy ítéli meg, a részmunkaidős foglalkoztatás bővülése kulcskérdése a kereskedelemnek, mert a napi nyitvatartás alatt a munkaerőigény erősen, de kimutathatóan hullámzó, amit jól szervezett részmunkaidős beosztással kiválóan lehet kezelni. „Javasoljuk, hogy az a potenciális munkavállaló, aki már valamilyen jogviszonyából adódóan biztosított, gyesen, gyeden van, nappali tagozatos diák, nyugdíjas vagy teljes munkaidős szerződéssel rendelkező munkavállaló, egyszerűsített foglalkoztatással járulékmentesen vállalhasson munkát - ismertette a szervezet javaslatát. - A munkaadó részére a kiegészítő részmunkaidős foglalkoztatás legyen járulékmentes, azaz ne terhelje szocho és szakképzési hozzájárulás, és egyszerűsödjön a bejelentési kötelezettség is, a munkavállalónak pedig csak szja-t kelljen fizetni az így keletkező jövedelmek után.” Mint mondta, ezek a lépések számításaik szerint változatlan bruttó órabér mellett a munkavállaló számára érdemi, nettó jövedelemtöbbletet (18,5 százalékos növekedés), kiszámíthatóbb munkaidő-beosztást és várhatóan foglalkoztatásbővülést eredményeznének. A diákmunka járulékmentessége nem csupán az iskolaszövetkezeten keresztül, hanem közvetlen munkaszerződés esetén is érvényesíthető lenne. A kismamák alkalmazása is járulékmentessé válna a gyes és gyed ideje alatt a legfeljebb négyórás részmunka esetén, továbbá járulékmentes lenne az olyan, teljes munkaidős szerződéssel rendelkező munkavállaló foglalkoztatása, aki legfeljebb négyórás részmunkaidős kiegészítő munkát vállal egy másik munkaadónál - sorolta fel a főtitkár. A munkaadók bérterhe így 19 százalékkal kevesebb lenne, és az érintettek nettó jövedelme, változatlan bruttó órabérrel számolva, 18,5 százalékkal nőne. A javaslat elfogadása a költségvetés szempontjából magasabb bevételt szavatolna, fehérítené a gazdaságot és nőne az állam áfabevétele. Exportra is jut a magyar búzából ARATÁS A tavalyihoz hasonlóan az idén is ötmillió tonna búzatermés várható Magyarországon, ezzel pedig nemcsak az ország ellátása biztosított, de exportra is bőven jut a magyar gabonából - hangoztatta szombaton Nagy István agrárminiszter a Vas megyei Bükön rendezett hagyományos aratóünnepen. Az előzetes becslések szerint az időjárási viszontagságok ellenére a nyári aratású szántóföldi növényekből mintegy 1,7 millió hektárról összesen 8 millió tonna termés betakarítása várható. Országszerte több mint 60 ezer gazdálkodó egész éves munkáját koronázza meg az aratás. MW Negyvenmilliárd a nemzeti parkokra TURIZMUS A magyar nemzeti parkok 40 milliárd forintnyi pályázati lehetőséghez jutottak a jelenlegi uniós fejlesztési ciklusban, ezt a forrást természetvédelemre, a parkok látványosságaira fordíthatják - mondta szombaton Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára Zala megyében, a kápolnapusztai Bivalyfesztiválon. A kormány fontosnak tartja, hogy jelentős összegek jussanak a nemzeti parkokon keresztül a természetvédelemre. Egyrészt azért, mert ez a klímavédelem egyik fontos tényezője, másrészt a fejlődő ökoturizmus miatt. MW Még mindig a fehér kenyér a legnépszerűbb Fontosabb a minőség SÜTŐIPAR Úgy tűnik, hogy a magyar fogyasztók többségének az árnál fontosabb a kenyér minősége - ismertette a magyar lakosság körében ezer fő bevonásával végzett online felmérését a JÓkenyér pékségeket üzemeltető Ludwig és Mentési Kft. A kutatás szerint a válaszadók 72 százaléka hajlandó többet fizetni az egyéni elvárásainak megfelelő kenyérért. A vásárlói tudatosság viszont még korántsem éri el a megfelelő szintet: bár a megkérdezettek 56 százaléka figyel rá, mit tesz a kosarába, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy alaposabban utánanéznének a pékáruk összetevőinek vagy a hozzáadott adalékanyagoknak. A magyar lakosság az európai középmezőnyben helyezkedik el az átlagosan 37 kilogrammos éves kenyérfogyasztással - derül ki a kutatásból. Akik kevés kenyeret esznek Magyarországon, ezt főleg azért teszik, hogy csökkentsék napi szénhidrátbevitelüket, vagy csak más pékárukat részesítenek előnyben. A válaszadók több mint harmada mindenesetre kenyérpártinak bizonyult, többségük szinte elképzelni se tudná a napi étkezéseit nélküle. Némileg meglepő módon a fehér kenyér népszerűsége továbbra is töretlen. A válaszadók 48 százaléka ezt a típust keresi és vásárolja. ^ A sorrendben a második a Átlagban évi 37 kilogramm kenyeret fogyasztunk fejenként Fotó: MTI búzából készült félbarna kenyér, ezt a megkérdezettek 39 százaléka teszi rendszeresen a kosarába, míg a dobogó harmadik fokán a teljes kiőrlésű lisztből sütött kenyerek állnak, ezeket a fogyasztók 26 százaléka részesíti előnyben. A további sorrend: magvas és rozs-, kovászos, rozsos, végül a parasztkenyerek. A válaszadók alig 9 százaléka állította azt, hogy alaposan megnézi az összetevőket, mielőtt kenyeret vesz. A vásárlók 57 százalékát egyáltalán nem érdekli, hogy van-e adalékanyag az általa megvásárolt kenyérben. A kutatásból kiderül, hogy a lakosság 10 százaléka tekinthető tudatos kenyérvásárlónak. A pékségek ugyan megijedtek az Élelmiszerkönyv 2017- es változásaitól - amikor módosították az egyes elnevezésekkel árusítható kenyerek összetevőinek arányát -, de a szigorítás nem hozta magával a fogyasztói szokások változását. A JÓkenyérnél azért sem történt változás, mert már az élelmiszerkönyvi módosítás előtt megfeleltek az új követelményeknek is - vagyis a rozskenyerükben már akkor is 60 százaléknál magasabb arányban volt rozsliszt, a teljes kiőrlésűekben pedig ugyanilyen arányban volt teljes kiőrlésű gabona -, míg több helyen a régi termékek átnevezésével reagáltak a szabályozásra. MW Kullancs vérzéses láz vírusával PARAZITA Krími-kongói vérzéses lázat hordozó kullancsot talált a Margitszigeten az MTA kutatócsoportja. A szigeten élő sünöket és a rajtuk élősködő kullancsokat tanulmányozva találták meg a Hyalomma marginatum egy nimfáját, vagyis még fejlődésben lévő, nem kifejlett egyedét. A 30 százalékos mortalitású, védekezés híján az emberrel akár két hét alatt is végző krími-kongói vérzéses láz hordozójaként számon tartott kullancsfajnak egyetlen egyedét találták meg a vizsgált 10 ezer kullancs között, vagyis a betegség még nem jelenhetett meg Magyarországon. Ezeket a trópusi, szubtrópusi kullancsokat vándormadarak hurcolják be időről időre Európába. Már Észak-Németországban is találtak kifejlett példányokat, vagyis bebizonyosodott, hogy képesek túlélni és talán szaporodni is az európai környezetben. A krími-kongói vérzéses láz eddig Európában szórványosan fordult elő, Romániában és a Balkánon. A kullancs Horvátországban is megtalálható, de a kutatók úgy vélték, hogy ennél északabbra a téli fagyok miatt nem él meg. Az enyhe telek miatt egyre inkább lehetővé válik a trópusi fajok túlélése, megtelepedése Európában. A védekezés csupán egyéni lehet, ami az oltás mellett elsősorban a kullancs minél előbbi eltávolítását jelenti az emberből és a háziállatból. MW Kevés a tavainkban a mikroműanyag KÖRNYEZETVÉDELEM Az édesvízi tógazdasági haltermelésre szolgáló halastavakban is kimutathatók mikroműanyagok- közölte magyar kutatók vizsgálati eredményeire hivatkozva a Laboratorium.hu. A többi felszíni vízi méréssel összehasonlítva azonban a halastavi koncentrációk minimálisak. A mikroműanyagok (öt milliméternél kisebb részecskék) jelenléte a környezetünkben egyre összetettebb kihívás a környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szakembereknek. A tengerek és az óceánok szennyezettsége miatt a kutatók már évek óta kongatják a vészharangot, a hazai halastavak nemrégi laboratóriumi vizsgálatai azonban megnyugtató eredményeket mutattak ki- írta a Világgazdaság. A mintákat a halastavakat tápláló víz bevezetési pontjánál, a tóból elfolyó vízből és az üledékből vették. A mérések többnyire 5-20 részecskét mutattak ki köbméterenként, ez kevesebb, mint a fele a tavalyi méréseken a Dunából kimutatott mennyiségnek (50 részecske köbméterenként). Létezik olyan, a Balatonnál háromszor nagyobb kínai tó, amelyben a mikroműanyag-részecskék számát köbméterenként a 3 és 25 ezer közötti tartományban mérték. A halastavakban az üledékből az elfolyási pontok közelében több helyen nem voltak kimutathatók mikroműanyagok. Ahol a tó aljzatáról származó minták pozitívak voltak, ott mindössze 0,4-1,6 részecskét találtak egy kilogramm üledékben, ami a nemzetközi értékekhez hasonlítva rendkívül alacsony, hiszen például a Velencei-lagúna üledékében akár ennek a száz- vagy ezerszerese is lehet. A legnagyobb menynyiségben gyártott és - jobbára csomagolóanyag formájában - felhasznált anyagok a leggyakoribbak, vezet a polipropilén, a polietilén és a polisztirol. MW Minimális a halastavainkban a mikorműanyagok aránya Fotó: MTI Alkalmazás járulék nélkül
