Tolnai Népújság, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)
2019-06-05 / 129. szám
2019. JUNIUS 5., SZERDA KITEKINTŐ g Fiatalkorában szakítani akart a művészettel, elásva addig készült szobrait A dunaföldvári várkapu és a solti Mária-oltár alkotója Csepeli István otthonában még a szekrényajtó is egy domborművekkel díszített műalkotás A szerző fotója Csepeli István újpesti. Asztalos családba született, famegmunkálással gyerekkora óta foglalkozik, de egy ideig kőszobrászként is dolgozott. Házasságkötése után, 1970- ben került Dunaföldvárra. Számos használati és dísztárgyat, művészeti és népművészeti alkotást készített. Marhacsonttal is szívesen dolgozik. A 74 éves mester műve többek között a most 25 éves dunaföldvári várkapu is. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu- Miért kezdett a fa helyett a kővel foglalkozni?- Az egy kényszerű, de hasznos kitérő volt - mondja Csepeli István. - Újpest számított a XIX-XX. században a magyar asztalosipar központjának. A mi családunk férfitagjai is kétszáz évre visszamenőleg ezt a mesterséget folytatták. Nekem merészebb álmaim voltak. Már 12 évesen képzőművészeti körbe jártam. Jól rajzoltam, festettem, de amikor agyaggal kezdtem dolgozni, kiderült, hogy engem ez érdekel. A térbeli alkotás, a szobrászat. Úgyhogy a képzőművészeti főiskolát akartam megcélozni, de apámat ’56-os szereplése miatt bebörtönözték három évre, ezért még a középiskolát se tudtam befejezni, csak jóval később, felnőttként érettségiztem. Persze fel se vettek volna „ilyen családból”. Apám, a forradalom napjaiban, egy faipari üzem munkástanácsának elnöke volt. Fegyveres harcban nem vett részt, csak élelmiszert szállított a felkelőknek. Koncepciós perben ítélték el. Anyám ott maradt a három gyerekkel, nem volt mese, pénzt kellett keresni. Kapóra jött egy lehetőség, a Kőszobrász Ipari Vállalatnál jelentkeztem munkára, elvittem néhány kőből és fából készült szobromat, megnézték és felvettek. A budai várba kerültem oszlopfőket faragni.- Érdemes volt otthagyni Pestet Dunaföldvárért?- Érdemes, mert ahogy egyre inkább beleláttam a magyar képzőművészeti életbe, egyre inkább kiábrándultam belőle. Mindenki csak szenvedett, nyalogatta a sebeit, arról sóhajtozott, hogy milyen nagy lehetne, ha nem ilyen körülmények között kellene élnie; úgy döntöttem, hogy nekem ebből elég. A lakhelyváltás előzménye egy vízparti jelenet volt. Egyszer lementem a Dunára, az újpesti Lidóra egyet úszni, s látom ám, hogy két lány, tőlem pár méterre, ahol hirtelen mélyül a meder, segítségért kiabál, fuldokolni kezd. Sikerült kimentenem őket, de a közben odaérkezők már engem is úgy húztak ki. Aztán az egyiknek úszóleckéket adtam, aki később a feleségem lett. Összeházasodtunk 1970-ben, s mivel ő dunaföldvári, ideköltöztünk. Egy évre rá már volt egy kis házunk a Kálvária-hegyen. Ott ástam el az összes szobromat, szakítva az alkotói múltammal.- Aztán mégsem szakított...- Nem, mert bejött egy-két megrendelés. Egy sírkövesnél dolgoztam, s amellett használati tárgyak gyártásával foglalkoztam maradék márványból. Kapcsolatba kerültem a FŐBUHA (Fővárosi Bútor, Hangszer és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat) üzletkötőjével, aki megkérdezte: nem tudnék-e inkább fatárgyakat hozni. Vittem, és megrendelt ötven, könyv alakú kazettát, dobozkát tetejükön faragással. A következő megrendelés háromszáz afrikai maszk volt. Ezeket még fiatalon, nem nagy szakértelemmel készítettem, úgyhogy amikor zsűri elé kerültek, az elnök, Foky Ottó világosított fel, hogy Adomány Mintegy kétszáz jelentős művét tartja számon Csepeli István, a dunaföldvári várkaputól a solti templombelsőig. Ismert és elismert alkotó, Kodály-díjas, Babits-díjas, a népművészet mestere, Dunaföldvár díszpolgára. Elsősorban fafarágó, de marhacsontból is készít használati és dísztárgyakat - a fűszertartótól a pillangóig -, és csontra karcolt grafikákkal is foglalkozik. Időnként ötvözi a technikákat, például az alföldi pásztorfaragást a dunántúli spanyolozással. Nemrég egy stációkép-sorozatot remekelt így. (A pásztortechnikánál a minták, képek mélyedéseit gyantával vagy más színező anyaggal töltik ki, míg a spanyolozásnál a viasz, illetve a bedolgozott fémszál teszi plasztikussá a művet.) Egyediségre törekvő alkotó; irtózik a tömegtermeléstől. Meggyőződése, hogy a művészi készség isteni adomány, és az azzal való élés felelősségteljes, felemelő feladat. Vallja azt is, hogy a néplélek ismerete elengedhetetlenül fontos azok számára, akik népművészettel foglalkoznak. Csepeli István idestova ötven éve házas. Családszerető, két gyermeke és hat unokája van. ezek inkább a polinéziai maszkokra hasonlítanak. Azóta mindennek utánaolvasok, mielőtt kést vagy vésőt veszek a kezembe. Ő javasolta egyébként a stílusomat látva, hogy kezdjek el népi faragással foglalkozni. Mások is bátorítottak. Sok szakirodalmat, baráti tanácsot kaptam például dr. Rosner Gyulától, a későbbi paksi múzeumigazgatótól, főként a honfoglalás kori kultúrával kapcsolatosan. A hetvenes évek közepén találtam rá az utamra. A nyolcvanas évektől kiállításokon is bemutattam a munkáimat, 1983- ban megkaptam a „Népi Iparművész”, 2010-ben a „Népművészet Mestere” címet. Nyertem vagy negyven megyei és országos népművészeti pályázaton. Egyre több felkérés érkezett már köztéri alkotásokra is.- A dunaföldvári várkapu 25 éves. Az a legemlékezetesebb műve?- Mindig az a legkedvesebb, amelyiken éppen dolgozik az ember. A legelső köztéri munkám a dunaföldvári Bálványfa volt. Zsűrizett, védett műtárgy, de sajnos megsínylette a karbantartás hiányát. Remélem, a kapu nem jut erre a sorsra. Már nagyon ráfér a felújítás. Azok időtállóbbak, amelyek nem kültéren vannak.- A lakásában minden asztal, minden szék saját készítésű, még a szekrényajtót is faragott domborművek díszítik...- Ilyen környezetben szeretek élni. Mindehhez a feleségem munkája is vastagon hozzájárult, mert az én jövedelmeim meglehetősen hullámzóak voltak. A két gyerek iskoláztatása rendszeres kiadásokkal járt, nekem meg hol bejött valami megrendelés, hol nem. Tolna megyében a rendszerváltás után én voltam az első szellemi szabadfoglalkozású annak néhány előnyével és sok hátrányával együtt. Egy időben tanítottam Szekszárdon, a Babitsban, szakkörvezetői iskolát és fafaragó stúdiót vezettem. Még Makóról is jöttek, de az is csak rövid ideig tartott. Pedig nagy szükség lenne a tanításra, sőt, az intézményesített oktatásra! A népi fafaragás ügyét néhány lelkes ember igyekszik előbbre vinni; nem sok sikerrel. Holott elfogadott tény, hogy a népi kultúra és a magas művészet oda-vissza átjárható. Ezt én elkezdtem tárgyakkal igazolni. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Hazai közönség előtt bizonyíthatnak a paksi táncosok Mennek az Európa-bajnokságra PAKS Kijutottak az Európa-bajnokságra a paksi Pódium Táncstúdió növendékei. Trungel Vivien, az iskola vezetője elmondta, hogy tanítványai a Magyar Látványtánc Szövetség által szervezett magyar bajnokságon mutatták be tehetségüket a pestszentimrei Sportkastélyban. Szabó Panna Gréta gyermek korcsoportban, színpadi látványtánc kategóriában magyar bajnoki címet szerzett, Tóth Csenge Luca minikorcsoportban, színpadi gimnasztikus látványtánc kategóriában második lett és különdíjas, a szintén minik között versenyző Lendvai Linda színpadi látványtánc kategóriában végzett a második helyen, míg az ugyancsak mini Kőfejü Levente street dance mix kategóriában szerzett ezüstérmet. Ahogy arról korábban már írtunk, a profi kategóriában szereplő Rohr Luca színpadi látványtáncban lett második helyezett, ami számára is Eb-szereplést ér. A kontinensbajnokságot idén nyáron Balatonfüreden rendezik. A Pódium Táncstúdió öt éve működik, a háromévestől a junior korosztályig tanulnak itt táncolni a gyerekek. H. E. Kőfejü Levente, Lendvai Linda, Tóth Csenge Luca és Szabó Panna PROGRAMOK SZERDA MOZI SZEKSZÁRD: Aladdin (amerikai családi kalandfilm), 17 óra. Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány (amerikai krimi), 19.30. CSÜTÖRTÖK MOZI SZEKSZÁRDI Godzilla II - A szörnyek királya (amerikai akciófilm), 17 óra. Mami (amerikai horror), 19.30. PÜNKÖSDI HAL- ÉS VADÜNNEP SZEKSZÁRD Béla király tér: az Alisca Brass Band koncertje, 18 óra. Margaret Island koncert, 20 óra. Hősök koncertje, 22.30. Vármegyeháza udvara: Tóth Viktor - Árura Trio koncertje, 18.30. ELŐADÁS SZEKSZÁRD Tolna Megyei llylyés Gyula Könyvtár: A szekszárdi apátság és vár - dr. Vizi Márta régész főmuzeológus előadása, 17 óra. HARC Alkotmány utca 19.: Antalné Biró Jolán amatőr festő Egyházi képek című kiállítását László Lászlóné nyugalmazott tanár nyitja meg, közreműködnek a harci óvodások, Biró Vilmos és Biró Vilmosné, valamint Orsós György, 10 óra. KONCERT SZEKSZÁRD Babits Mihály Kulturális Központ: Másképp - Miklósa Erika és Fekete-Kovács Kornél a Modern Art Orchestrával, 19 óra.
