Tolnai Népújság, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)

2019-06-04 / 128. szám

2019. JUNIUS 4., KEDD GAZDASÁG y Műhelyiskolákkal évente 1200 diákot tarthatnak a rendszerben Ösztöndíj a jó tanulóknak Támogatásokkal igyekeznek csökkenteni a szakképzésben tanulók lemorzsolódását Fotó: MTI Akár a minimálbért is elér­heti majd a szakképző is­kolákban jól tanuló diákok juttatása, a jövőben ugyan­is jobban odafigyelnek arra, hogy anyagi okok miatt semmiképp se maradjanak ki az oktatásból a fiatalok. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TÁMOGATÁS A szakképzési rendszer átalakításával a kor­mány azt szeretné elérni, hogy az oktatás a jelenleginél job­ban kiszolgálja a vállalatok igé­nyeit. A Szakképzés 4.0 című kormányzati stratégia ezért a diákok ösztönzésére is kitér. A terv szerint a jó eredményt elérő tanulók juttatása a tech­nikumban és a szakképző isko­lában is elérheti a minimálbért, amely idén nettó 99 ezer forint. Az ötéves technikumban a ha­vi 30 ezer forintos Apáczai-ösz­­töndíjat a 9. évfolyamtól ad­nák a jó tanulóknak, all. osz­tálytól szakképzési ösztöndíjat vagy vállalati munkaszerződés alapján fizetett munkabért is kaphatnak mellé. A hároméves szakképző iskolák első évében szakképzési ösztöndíjat ter­veznek adni, a 10. évfolyamtól ehelyett vállalati munkabért is kaphat, aki munkaszerződést köt valamelyik céggel. A straté­gia szerint ráadásul nemcsak a középiskolai évfolyamokon, ha­nem már a műhelyiskolákban szakirányú képzésben részt ve­vő 7. és 8. osztályos tanulóknak is fizetni fognak. Tízezer diák pedig ingyenes nyelvi képzést is kaphat a szakképzési cent­rumok szervezésében. Jelenleg csak a hiányszakmákban, illet-A szakképzési szakkollégiu­mok létrehozásával első­sorban az előadó-művészet vagy a képzőművészet terü­letén jó képességű vagy a ve a duális képzésben tanulók kaphatnak pénzt, 2020 után vi­szont mindenki. A szakképzési ösztöndíj az első félévben - a jelenlegi mi­nimálbérszint mellett - ha­vi 20 ezer forint lenne, amely a tanulmányi eredmény függ­sportban jó eredményeket elérő, valamint a tantárgyi és szakmai tanulmányokban kiemelkedő tanulókat ka­rolnák fel, várhatóan ötszáz vényében 40 ezer forintra nő­het, illetve ötezerre csökken­het. A tanév során az ösztön­díj felét kapnák meg a tanu­lók, a másik fele pályakezdé­si támogatásként a számlá­jukra kerülne. A szakképesí­tés megszerzésének ösztönzé­diákot. A szakkollégiumok helyszínéül Komlót, Nagyka­nizsát, Szerencset, Mátészal­kát és Berettyóújfalut java­solja a stratégia. se érdekében a fiatalok ezt a „zárolt” összeget csak az ered­ményes szakmai vizsga után kapnák meg, és eszközvásár­lásra, lakhatásra vagy utazás­ra használhatnák fel. Az ösz­töndíjak a tanulmányok előre­haladásával és a diákok telje­sítményével arányosan változ­nak. A tervek szerint a lema­radóknak indított műhelyisko­lában is kapnak majd juttatást a diákok. Ott azonban úgy szá­molják ki az összegeket, hogy ez a rövid idő alatt elvégezhető részszakképesítés semmiképp se legyen vonzóbb, mint a ren­des szakképző iskolai képzés. A műhelyiskolák révén évente 1200 olyan fiatalt szeretnének benn tartani a rendszerben, aki a klasszikus iskolarend­szerben nem állná meg a he­lyét, és valószínűleg bizonyít­vány nélkül maradna. A Szakképzés 4.0 stratégiá­nak az is célja, hogy a szakmai képzésben egy idegen nyel­vet is elsajátítsanak a diákok. A technikumokban a középfo­kú nyelvvizsga lesz az elvárt szint, a szakképző iskolában elegendő lenne a munkakör elvárásaihoz igazodó szakmai kommunikációs szint elérése. Mindehhez úgy segítenék hoz­zá a fiatalokat, hogy a szakkép­zési centrumok szervezésében tízezer diák ingyenes idegen nyelvi képzésen vehetne részt a tanítási időn kívül. HÍREK Rekordsebességű növekedés FELLENDÜLÉS 3,5-ről 4 szá­zalékra emelte hazánk idei várható GDP növekedését a GKI gazdaságkutató. Az első negyedévben 5,3 százalék­kal, rekordsebességgel nőtt a magyar gazdaság, az év hátralevő részében lassulás várható. Az EU-ban Magyar­­ország, Málta és Románia messze a leggyorsabb ütem­ben növekedett, a többi tagál­lam még a 4 százalékot sem érte el. Az elemzés szerint tel­jesülni fognak a nyugdíjpré­mium kifizetésének feltételei, emellett ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli nyugdíjeme­lésre kerülhet sor. MW Lehetőségek az építőiparban PÁLYÁZAT Az év második felé­ben 3 milliárd forinttal bővül az építőipari kis- és középvál­lalkozások technológiai újítá­sát támogató, idén megnyi­tott 6 milliárd forintos keret - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Újdonság, hogy a támoga­tást nemcsak eszközbeszer­zésre, hanem szoftvervásár­lásra is lehet majd kérni. A kormány célja a támogatás kibővítésével az ágazat ha­tékonyságának ösztönzése. Az építőipar 2018-ban az el­múlt 15 év legjobb eredmé­nyét produkálta, az idei első negyedévben termelési érté­ke az előző év azonos idősza­kához képest 48,2 százalék­kal nőtt. MW Szakképzési kollégiumok alakulnak a tehetségeknek Kajsziból várhatóan több terem, mint tavaly Fotó: Shutterstock Jónak ígérkezik a baracktermés Egyre nagyobb a versenyszféra elszívó hatása Kevesebb közmunkás SZÜRET Az idén az átlagosan 25 ezer tonnás kajszibarack­termésnél valamivel több­re, míg az őszibaracknál a fa­gyok mtatt közepes, 30-35 ezer tonnás termésre számít a FruitVeb Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szer­vezet és Terméktanács. Alel­­nöke, Apáti Ferenc elmondta, hogy tavaly a rekordgyenge termés miatt mindkét barack ára magas volt, így azok idén jelentősebben csökkenhetnek. A kajszibarack szezonja június közepén-végén indul és július a főszezon, míg az őszibarac­ké július közepén kezdődik és szeptember közepéig tart. Az aszály mérsékelten sújtotta a baracktermést. Emellett a hűvös, csapadé­kos időjáráskor terjedő gomba­­fertőzésektől eddig még sike­resen megóvták az állományt. Az alelnök közölte azt is, hogy a kajszibaracktermés évjárat­tól függően 10 és 40 ezer ton­na között, míg az őszibaracké 15 és 60 ezer között ingadozik. Az ágazat termelési értéke az évjárattól és a piaci viszonyok­tól függően 12-14 milliárd fo­rint, amelyben a két fajta fele­fele arányt képvisel. Kitért arra is, hogy a legje­lentősebb kajszibarack-termő­­táj Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében helyezkedik el, ahol körülbelül 1700 hektár kaj­szibarack-ültetvény találha­tó, amelynek mintegy harma­dán a gönci magyar kajszifaj­tát termesztik. Őszibarackot 3000 hektáron termesztenek az országban, ezer hektáron Szeged-Szatymaz környékén, a kétezer hektár pedig elszór­tan Pest, Somogy és Bács-Kis­­kun megyében található. MW Rövid távra terveznek a fiatalok TUDATOSSÁG Az Y generáció (az 1980-1994 között szüle­tettek) fiatalabb és a Z generá­ció (az 1995-2010 között szü­letettek) idősebb tagjainak pénzügyi alapműveltsége a legjobb a lakosságban az OTP Bank Öngondoskodási In­dex 2018 nevű felmérésének adatai szerint. Ezeknek a fia­taloknak a 66 százaléka ott­hon, 36 százaléka a felsőok­tatásban tanult a pénzügyek­ről. A teljes lakosságban ezek az adatok 54 és 27 százalék. A költési szokásaikat firta­tó kérdésre válaszoló 19-30 évesek nem tekintik magu­kat pazarlónak a többi kor­osztályhoz képest. 58 száza­lékuk úgy ítéli meg, ugyan­annyit tesz azért, hogy le­gyen megtakarítása, mint az átlag, sőt 13 százalékuk úgy érzi, pénzügyileg sokkal tu­datosabb másoknál. Ám el­sősorban nem hosszú távra terveznek. Az elmúlt évek­ben olyan célok megvalósí­tására sikerült félretenniük, mint a ruhatáruk bővíté­se, felújítása (34 százalék), okostelefon, táblagép, számí­tógép, laptop vásárlása (31 százalék), nyaralás, belföldi vagy külföldi utazás (20 szá­zalék). A következő egy-két évben is hasonló termékek­re, szolgáltatásokra tenné­nek félre, ugyanakkor lakás­­vásárlásra csak a megkérde­zettek 12 százaléka, váratlan helyzetekre 6 százaléka, csa­ládalapításra 3 százaléka ter­vez gyűjteni. MW MUNKAERŐPIAC Az első ne­gyedév végére 102,7 ezerre csökkent az állami közmun­kában foglalkoztatottak szá­ma, februárhoz képest 15,1, 2018 márciusához mérten pe­dig 35,9 ezerrel voltak keve­sebben. A friss adat hatéves mélypont, utoljára 2013 áp­rilisában volt hasonlóan ala­csony, amikortól a kormány a közmunkához kötötte a szoci­ális ellátásokat. A gyors létszámapadás nem meglepő: a versenyszféra el­szívó hatása egyre nagyobb, és a cégek ma már valós mun­kaerő-tartalékként tekinte­nek a közmunkában dolgo­zó vagy a tartósan munka­­nélküli tízezrekre. A megfele­lő felkészültséggel, a munká­ba állást segítő programokkal a közmunkából és a munka­­nélküliségből érkezőket is si­keresen tudják alkalmazni a termelésben. A Belügyminisz­térium tájékoztatása szerint idén márciusban is tömege­sen indultak új, általában egy­éves közmunkaprogramok, de a korábbi 116,1 ezer közfoglal­koztatottból „csak” 100,1 ez­ren maradtak a rendszerben, és 2600 új belépő volt. Továbbra is hatalmas terüle­ti különbségek vannak, a köz­munka értelemszerűen az or­szág fejletlenebb régióiban tö­meges, a fejlett megyékben ke­vésbé jellemző. A közmunká­sok csaknem fele három me­gyéből - Borsod-Abaúj-Zemp­­lén (21 ezer fő), Szabolcs-Szat­­már-Bereg (20,1 ezer) és né­mileg lemaradva Hajdú-Bihar (9,7 ezer) - verbuválódott. Egy év alatt az országos átlagnál (25,9 százalék) jóval nagyobb mértékben csökkent a köz­foglalkoztatottak száma Fejér (49,5 százalék), Komárom-Esz­­tergom (44,6 százalék), Győr- Moson-Sopron (41,8 száza­lék) és Veszprém (37,3 száza­lék) megyében, máshol 19,2 és 33,3 százalék között szóródott a csökkenés mértéke. A legkevesebb közmunkás Győr-Moson-Sopronban volt, alig ezer, de Komárom és Vas megyében is 1500 alatt maradt a közfoglalkoztatottak száma. Komáromban az elmúlt hóna­pokban több új gyárban kez­dődött meg a termelés, illet­ve a munkaerő-toborzás, mi­közben már ott is tartós mun­kaerőhiány van a magasabb szlovákiai bérek miatt. Győr- Moson-Sopronban és Vasban sincs kereslet a közmunkára, mivel sokan Ausztriában dol­goznak. Már az önkormányza­toknak is gondot okoz a köz­munkások hiánya, hiányzik a közfeladatok ellátásához az ol­csó munkaerő. Míg a közmun­kában elérhető nettó bér ha­vi 54,2 ezer forint, a szakkép­zett közmunkásoké pedig net­tó 70,8 ezer forint, a verseny­­szférában a minimálbér nettó 99 ezer forint. MW

Next

/
Thumbnails
Contents