Tolnai Népújság, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)

2019-06-27 / 147. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP - HIRDETÉS 2019. JÚNIUS 27., CSÜTÖRTÖK Farkas Lajos és családja 35 éve kapott engedélyt a szikvíz készítésére Kell a szóda, de kevés a szódás Farkas Lajos a több mint 80 éves szódagyártógéppel, amely még ma is működik Fotó: Makovics K. Évtizedekkel ezelőtt egy te­lepülés életéhez - legyen az falu, vagy város - hozzá tar­tozott, hogy volt legalább egy helybeli szódavízkészí­tő. Azóta sokat változott a világ, már a szódás sem veri a lovát, merthogy nincs is neki. Kisteherautóval hord­ják az éttermekbe, boltokba a szikvizet. Az olcsó ásvány­víz miatt sok szódás bezárta az üzemét. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu BÁTASZÉK Farkas Lajos szik­­vízkészítő júliusban ünnep­li, hogy 35 éve kapta meg az engedélyt a különböző hivata­loktól, hogy szódát készíthet. Akkor - 1984-ben - többen is megmosolyogták, hiszen négy szódás is volt Bátaszéken. Azóta sokat válto­zott a világ, divat­ba jött az ásvány­víz, amit az embe­rek többsége a bol­tokban vásárol meg. Még emlékszem rá, úgy 15 évvel ezelőtt lehetett, amikor egy osztrák üzletben vásárol­tunk és ott az ásványvíznek és az üdítőknek egy ára volt. Azon gondolkodtam, ki az a bolond, aki ilyen áron ásvány­vizet vesz és nem üdítőt. Már nálunk is ugyanez a helyzet, de vajon a mai világban van-e még létjogosultsága a szikvíz­nek? Az ásványvizekkel nem le­het versenyezni, mondta Far­kas Lajos, sőt az automata gé­pek felszerelése is sokat mó­dosított a húsz évvel ezelőtti helyzeten. De van egy réteg, a középosztály és az időseb­bek között, akik ragaszkod­nak a szódához. Az éttermek­től, nagyobb cégektől is folya­matos a megrendelés. Bár pél­dául Bátaszéken pár évtizede még több nagy létszámú cég is volt - fémipari szövetkezet, vasutasok, kádárok, vázkerá­­miások, téglagyár, építőipari szövetkezet, helyi tsz 400 fő­vel - akikhez lehetett vinni a szódát, így több család is meg­élt a szikvizezésből. Mára két nagyobb cég ma­radt csak Bátaszé­ken, akik igénylik a szódát. Farkas Lajos egyébként Bátán született, Báta­­székre nősült és három cikluson keresztül ön­­kormányzati képviselőnek is megválasztották a helyiek. Húsz évig dolgozott a fémipa­ri szövetkezetnél különböző beosztásokban, de a helyi me­zőgazdasági termelőszövetke­zet könyvelője is volt. Munka mellett 27 évvel ezelőtt a na­gyobbik fiával közösen kezd­tek el szódázni. Fia és az uno­kája azóta is sokat segítenek, annak ellenére, hogy fia önál­ló vállalkozásba kezdett, cuk­rászdája, fagyizója van, és na­gyon sikeres. Hogy milyen a jó szóda? Er­re a kérdésre Farkas Lajos azt mondta, nagyon fontos, hogy kiváló minőségű víz le­gyen az alapanyag, a bátaszé­­ki Farkas szódásnál ez mind meg van, 14 fokos víz kerül feldolgozásra. És ha a víz már adott, akkor csak egy nagyon jó gép kell hozzá mellyel a szó­da készülhet. A szikvizeseket egyébként időről időre ellenőr­zik a hatóságok. Az igazi szezon már elkez­dődött, ami szeptember vé­géig eltart. A hidegebb hóna­pokban visszaesik a forgalom a felére, mondta Farkas La­jos. A nyári időszakban napi hat órában töltik a szódásüve­geket, melyek többsége a kör­nyező éttermekbe, üzemekbe és néhány boltba kerül, ahol még foglalkoznak az értékesí­tésével. Farkas Lajos megmutatta, hogy van egy olyan szikvizes gépe - amely még ma is na­gyon jól működik -, pedig az 1937-es Párizsi Világkiállítás egyik újdonsága volt. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A szóda jobb fröccshöz Mi a különbség az ottho­ni szóda és a szikvíz között? Az otthon gyártott szóda, a szikvíztöltő szakember szerint nem más, mint buborékos csapvíz. A szikvíz viszont több tíz méteres kútból felszívott vízből készül, amely kap egy ülepítést, hogy az apró homo­kot és egyéb szennyeződése­ket kiszűrjék belőle. Ezután aktív szénnel szűrik, így meg­tisztítják a klórtól is. A víz mi­nősége persze helyi adottság, egy alföldi víz más, mint a he­gyekből jövő karsztvíz. Természetesen más a szén­dioxid vízbe történő bedolgo­zása is, mert a szikvizes ezt szaturálóval belepréseli a víz­molekulák közé, míg otthon rázogatással kell a vízben el­keverni. Az otthoni szódát azonnal fogyasztjuk, a szik­vizet hagyjuk állni, hiszen a szénsav a víz és a szén-dioxid elegyéből egy nap alatt alakul ki. A szénsav miatt érződik a szikvíz csípősebbnek, erő­sebbnek, mint a szóda. Fröcs­­cshöz, szörphöz sokkal jobb, mint az ásványvíz. Sajnos az olcsó ásványvizek megjelené­se nagyban hozzájárult a szik­­vízüzemek eltűnéséhez. Fontos, hogy kiváló minőségű legyen a víz UTLEVEL HIRDETÉS A SIKERHEZ e x i m f*IMW *.*♦** MürfWtó HIRDETÉS Cél az exportösztönzés INTERJÚ Sashalmi Gáborral, az EXIM Kelet- Dunántúl régió képvise­letvezetőjével Most ünnepük az EXIM 25 éves évfordulóját, kérem, mutassa be az EXIM-et! Az EXIM (bank és biz­tosító) teljes körű pénzügyi szolgáltatást képes nyújtani az exportáló cégek, illetve beszállítóik, valamint az ex­portálni szándékozó vállala­tok részére. Kedvezményes exportfinanszírozási termé­keink a hitelektől kezdve, a garanciákon át, az export­­biztosításig terjednek, és minden típusú finanszírozá­si igényt lefednek. Elsődle­ges célunk a magyar áruk és szolgáltatások külpiaci érté­kesítésének elősegítése és a vállalatfinanszírozási piac hiányosságainak megoldá­sa a lehető legkedvezőbb konstrukciók kialakításával. Melyek azok a termékek, amelyeket elsősorban aján­lana az ügyfeleik részére? A vállalkozások ma már két program keretében is igényelhetnek versenyké­pességüket javítandó fej­lesztésekhez finanszírozást. A Jövő Exportőrei Prog­ram célja hogy minél több vállalkozást érjünk el a le­endő kkv-exportőrök köré­ből. Ebből a forrásból azon cégek részesülhetnek, akik még csak most készülnek a külpiaci nyitásra. Export­élénkítő Programunk cél­ja pedig, hogy hatékonyan finanszírozza az exportpia­cokra történő kijutást, vala­mint segítse a külföldön már otthonosan mozgó vállalko­zásokat, hogy minél ver­senyképesebb termékeket tudjanak előállítani, illetve szolgáltatásokat nyújtani. Milyen típusú hitelt lehet igényelni az Exportélénkí­tő Programon belül? A vállalkozások export­­árbevételük előfinanszíro­zásához forgóeszközhiteit, jövőbeni export-árbevételük realizálását elősegítő beru­házásokhoz pedig beruhá­zási hitelt, illetve lízinget igényelhetnek. Az exportőr részére árut, alkatrészt, alap­anyagot, az előállítási lánc­hoz kapcsolódó szolgáltatást beszállító vállalkozások az ebből származó árbevételük előfinanszírozásához be­szállítói forgóeszközhiteit, fejlesztéseik elvégzéséhez pedig beszállítói beruházási hitelt, illetve lízinget igé­nyelhetnek. Hol vehető fel a hitel? Azt tanácsoljuk, hogy az érdeklődők a számlavezető vagy finanszírozó bankjuk­hoz forduljanak. Az EXIM honlapján feltüntetett pénz­intézeti partnereink bárme­lyikénél elérhetők a konst­rukcióink. Indokolt esetben kérhető a finanszírozás köz­vetlenül az EXIM-től is. Hol található az EXIM helyi irodája? Regionális irodánk Szé­kesfehérváron a Panorá­ma Office-ban található, a Rákóczi u. 1. szám alatt, a Romkert és a Skála áruház között. Előzetes időpont egyeztetése a megadott elér­hetőségeinken lehetséges. Sashalmi Gábor elérhetősége: Tel.: +36 30 693 5362 Email: sashalmi.gabor@exlm.hu www.exlm.hu

Next

/
Thumbnails
Contents