Tolnai Népújság, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)
2019-06-21 / 142. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2019. JÚNIUS 21., PÉNTEK Itt van a kovászos uborka szezonja TOLNA MEGYE Már elérhető áron kínálják a piacokon, üzletekben a kovászolni való uborkát. A szekszárdi piacon például szerdán már 390 forintért is árulták kilóját, és hozzá 150 forintért egy csokor friss kaprot. A kovászos uborka a nyár egyik legfinomabb eledele, ami kiválóan passzol sült húsokhoz, de akár vajaskenyérhez is. Savanykás íze jól oltja a szomjat. Összeállítása nem igényel különösebb hozzáértést, a kezdők is el tudják készíteni. Válasszunk ki nyolc-tíz darab egyformának látszó uborkát, mossuk meg, vágjuk le a két végét és irdaljuk be az oldalát (vagdaljuk be centinként). Válasszunk egy megfelelő méretű edényt - nem szükséges, hogy átlátszó legyen - rakjuk bele az uborkáinkat, majd tegyünk hozzá 2-3 nagyobb gerezd foghagymát, amit nagyobb darabokra összevágtunk. Sózzuk meg alaposan, tegyük a tetejére a csokor kaprot szétterítve, majd öntsük fel hideg vízzel. Végül a tetejére tegyünk két nagy szelet kenyeret, amivel beborítjuk az edény tetejét. Az edényünket tegyük olyan helyre, ahol éri a nap: erkély, ablak, szoba. Egy tányérral borítsuk le az edényt, hogy ne porosodjon. Általában - attól függően, milyen nagy a meleg - 3-4 nap alatt elkészül a kovászos uborkánk. Ezt onnan látjuk, hogy a kenyér alatt a színe sárgászöld, kapros, kellemes illatú, így jelzi, hogy megérett. Ezt követően szűrjük le, öntsük föl a saját levével, tegyük a hűtőbe, és ha lehűlt, fogyaszthatjuk. M. I. Itt az ideje beszerezni Fotó: MW Tolna megyében rendezték meg az Év Erdésze versenyt Az Év Erdésze verseny országos döntőjét rendezték meg szerdán és csütörtökön Tolna megyében. Egyes versenyszámoknak Tamási adott otthont, de a munka dandárját csütörtökön Lengyel-Annafürdőn kellett elvégezniük az indulóknak. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu LENGYEL A verseny mindig élmény, de nem egyszerű, mondja egy fiatalember, aki tavaly versenyzőként, most pedig segítőként vesz részt az Év Erdésze megmérettetésen. Az első, akivel találkozunk Lengyel-Annafürdőn, Hegyi Péter, aki Petőházáról érkezett. Mint megtudjuk, túl van már a teszten, a felismerésen, amelyen sok más mellett téli hajtást, fakockát, kártevőt is be kellett azonosítaniuk a versenyzőknek, és épp a következő állomás felé tart. Itt úgynevezett sarangot, illetve rönköt kell mérni, azaz ki kell számolni egymásra rakott, valamint két további tönk köbtartalmát, és a fafajt is meg kell határozni. Molnár András, aki ennél az állomásnál versenybíró, elmondja, hogy nagyjából a verseny felénél tartanak, és eddig ha nem is feltétlenül tökéletesen, de jó eredménnyel oldották meg az indulók ezt a feladatot. Mint kiderül, az erdészek életében ez napi rutin. Duska József, aki szintén a versenyzőket felügyeli, megerősíti ezt, és egy viccel teszi még érthetőbbé az erdészek erdőben betöltött szerepét és felelősségüket. Eszerint a háborúban jöttek az oroszok, és kizavarták a németeket az erdőből, majd jöttek a németek, és kizavarták az oroszokat az erdőből, végül pedig jött az erdész, aki mindenkit kizavart az erdőből. Félretéve a tréfát, Duska József azt is Hegyi Péter Petőházáról érkezett a rangos szakmai megmérettetésre Fotó: Mártonfai Dénes elmondja, hogy az erdész nem ritkán milliós tételért felel. Az állomástól nem meszsze szintén elkél a számtantudás, és a jó szemmérték. Becsléssel kell meghatározni egy szép szál vörösfenyő magasságát, és ez alapján itt is köbtartalmat kell számolni. Az Év Erdésze versenyt a Gyulaj Zrt. rendezte, és mint azt Horváth Csaba szervezőtől, a Hőgyészi Erdészet műszaki vezetőjétől megtudjuk, a huszonkét állami erdőgazdaság, néhány magáncég versenyzői és három erdélyi induló mérkőzik a címért. Tavaly Gyulán volt, jövőre várhatóan Kecskeméten tartják a versenyt. Országos vándorgyűlést is tartanak Gyakorlati feladatból összesen tízet kellett megoldaniuk a versenyzőknek. A megmérettetés már szerdán elkezdődött Tamásiban a lövészverseny-számokkal. Az eredményhirdetést csütörtökön este, lapzártánk után tartották, így eredményeket most nem tudunk közölni. Horváth Csaba elmondta, hogy az utóbbi években a verseny helyszíne megegyezik az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlésének helyével, amely rendezvényt idén a Gyulaj Zrt.-vel közösen szervezték. A gyűlés és a verseny egymástól egyébként elkülönülő rendezvények. A szervezés, mint megtudtuk, nagy és szép feladat. A gyűlés a szervezet legnagyobb éves összejövetele, a Kárpát-medencei erdészek legfontosabb találkozója. Szakmai terepi programokból és ünnepi közgyűlésből áll, amely egyben az egyesületi kitüntetések átadásának színtere. Most pénteken és szombaton a százötvenedik Vándorgyűlést szervezi az Egyesület Tolna megyében, a lengyeli Apponyi kastélyparkban. Tanévzárás után Tolna megye nyolc népfőiskolája TOLNA MEGYE Nyolc helyen működik jelenleg népfőiskola a megyében. A tanévet már mindenütt lezárták. A kölesdiek a huszadik évfolyamon vannak túl, a mözsiek a tizediken, s nem kerek évfordulós a pusztahencsei, a paksi, a németkéri, a bogyiszlói, a tengelici, valamint a némileg eltérő küldetést vállaló, elsősorban cigánymisszióval foglalkozó sárszentlőrinci Zsivora György Népfőiskolái Alapítvány. Persze mindenütt „némileg eltérő”, más és más a program. Van, ahol csak évi 6-8 rendezvényt tartanak, meghívott előadókkal, míg például Pusztahencsén 20-22 is van, úgy, hogy a helyi kereskedő, a helyi tanár is felkészül bizonyos témákból. Minderről Hefner Erika, a Tolna Megyei Szabadművelődési és Népfőiskolái Társaság elnöke adott tájékoztatást. A cél az ismeretterjesztés és a közösségformálás A hálózat létrehozásáról 1998-ban döntött a megyei közgyűlés. A felfutó periódusban volt, hogy 17 településen is működött népfőiskola Tolnában. Aztán beállt a jelenlegi, nyolc helyszínes állapot.- Ez nem egy projekt szemléletű dolog - hangsúlyozza az elnök. - Nem rövid távú, gyorsan kifizetődő szervezőmunkáról van szó. Ezt önzetlenül, elkötelezetten, hosszú távon kell csinálni. S akkor váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor lesz eredményes az ismeretterjesztés, a közízlés- és közösségformálás. A népfőiskolái mozgalom külföldön is működik. A kapcsolatoknak köszönhetően járt kinn két táncos - Bor Andrea és Tóth Gergely - Portugáliában, mások pedig Dániában, ahol egy hónapon keresztül ötféle művészeti ágban próbálhatták ki magukat. De volt olyan program is, melynek során - pályázati támogatással - itt dolgozó mongoloknak adtak magyar nyelvórákat. Az őszi előadásokat már kezdik szervezni. Az új tanév szeptemberben indul. W. G. Szántó hárommillió, szőlőültetvény pedig négymillióért is cserélt már gazdát a megyében Tovább nőtt a termőföldek hektáronkénti ára TOLNA MEGYE - MAGYARORSZÁG Tovább nőtt - újabb tíz százalékkal - hazánkban a termőföldek hektáronkénti átlagára az előző évhez képest. Az emelkedés a következő években is folytatódhat a Takarék Termőföld index számításai szerint. A legnagyobb drágulás Közép-Magyarországon volt, átlagosan 31 százalékkal magasabb fajlagos összegeket fizettek a gazdát cserélt területek esetében a vásárlók, mint egy évvel korábban. A hektáronkénti átlagár 1,4 millió forint körül alakult, az összes értékesített terület pedig 280 ezer hektárt tett ki országosan. Ugyanakkor a haszonbérleti díjak, amelyek mintegy 50 ezer forintra rúgtak, a földáraknál kisebb mértékben emelkedtek. Tolna megyében az országos átlagnál is magasabbak a földárak, egy hektár szántót szinte lehetetlen megvenni 1,6 millió forint alatt, de közel 3 millió forintos adásvételre is akadt példa. A magas árak ellenére Tolna megyében alig volt értékesítés, mert nem nagyon van kínálat. Országosan az összes értékesített terület 280 ezer hektár körülire tehető, amelyből csaknem 131 ezer hektár szántó, a többi pedig vegyes művelésű, illetve erdőterület volt. Tavaly legkisebb menynyiségben szőlőültetvényeket adtak el, mindössze 1116 hektárt. Tolna megyében a szőlő-gyümölcsös ára hektáronként a 2,5-3 millió forinthoz áll közelebb, de volt példa hektáronkénti 4 milliós szőlőterület adásvételére is Bátaszéken. Az Agrotax Kft. számításai szerint a szőlők 2018-as hektáronkénti országos átlagára 1,86 millió forint körül alakult, a dunántúli régióban voltak a legdrágábbak, kétmillió feletti-, míg a legolcsóbbak Nógrád megyében, egymillió forint alatti átlagárral. A haszonbérleti díjak kevésbé emelkedtek 2018-ban, mint a termőföldárak, Tolna megyében hektáronként átlagban 51 ezer forintot kértek a földhasználóktól a tulajdonosok. Megyén belül is van eltérés, Tamási, Dombóvár és Szekszárd térségében 70 ezer forintot, de van, ahol csak 40 ezer forintol kértek bérleti díjként hektáron ként, évente. M. I Látogasson el hírportálunkra TEOL.hi
