Tolnai Népújság, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-06 / 103. szám
2019. MÁJUS 6., HÉTFŐ GAZDASÁG y Nagyjából 300 ezer őstermelő tevékenykedik Magyarországon - egy részük maga értékesíti a megtermelt élelmiszert Fotó: MTI Az őstermelői adó- és járulékfizetés korlátái Nyolcmilliós határ Évente közel 35 kiló baromfihúst eszünk meg BUDAPEST A mezőgazdaság és azon belül a baromfiágazat az egyik legfontosabb szektora a magyar gazdaságnak, ezt támasztja alá, hogy 2018-ban a baromfiágazat adta az agrárium kibocsátásának több mint 14 százalékát - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a baromfi világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián. Az államtitkár a Baromfi Terméktanács és Szakmaközi Szervezet, valamint a Baromfi- és Tojástermelők Szövetsége által szervezett rendezvényen hozzátette: a baromfiágazat külkereskedelmi mérlege 150 milliárd forinttal zárt tavaly. Arról is beszámolt, hogy a baromfi-állatjólléti támogatási programoknak köszönhetően tavaly 14,7 milliárd forintot fizettek ki az ágazat szereplőinek támogatására. Ugyanerre a célra idén összesen több mint 13 milliárd forintot irányoztak elő. A pályázati felület áprilisban nyílt meg, a baromfitartók eddig 2300 kérelmet nyújtottak be. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hozzátette: a piaci és fogyasztási kilátásokat tekintve optimistán ítéli meg a baromfiágazat jövőjét. Ezt részben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2018. évi előrejelzésével indokolta, részben pedig azzal, hogy sem kulturális, sem vallási szokások nem gátolják a baromfihús-fogyasztás növekedését. Az OECD prognózisa szerint globális szinten az egy főre jutó húsfogyasztás 2027- re elérheti 35,4 kilogrammot évente. Eszerint a fogyasztás növekedése egy emberre vetítve elérheti az évi 0,8 kilogrammot is. MW Az őstermelői adózás rendszerében jelentős adózási előnyök kapcsolódnak egyes bevételi határokhoz. Ha ezeket a gazdálkodók túllépik, komoly adózási hátrányba kerülnek. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MEZŐGAZDASÁG A magyar mezőgazdaságban több mint 300 ezer őstermelő tevékenykedett 2017-ben kiváltott őstermelői igazolvánnyal. Csak nagyjából feleennyiüknek a bevétele haladta meg a 600 ezer forintot és készített adóbevallást - írja a Magyar Mezőgazdaság az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján. A folyóirat szerint már ebből is látszik, hogy a magyarországi őstermelők jelentős részének a gazdasági teljesítménye igen csekély. Igaz ez az adóbevallást benyújtó érintettekre is, akiknek több mint a felét az éves szinten legfeljebb 4 milliós bevételt elérők tették ki, további negyedét pedig a 4 és 8 millió forint közötti bevétellel rendelkezők. A lap szerint az őstermelői adózás szabályai, a bevételi értékhatárok és az azokhoz kötött adó- és járulékfizetési kötelezettségek nagy szerepet játszanak abban, hogy a bevallott teljesítmények szétforgácsoltak. Ha a gazdálkodók túllépnek egy bizonyos bevételi határt, akár csak minimális mértékben is, komoly adózási hátrányba kerülnek. A 8 millió forintos értékhatárt meghaladó éves bevétel esetén a tételes költségelszámoló őstermelő már nem érvényesítheti a számla nélküli 40 százalékos költséghányadot, vagyis adóalapja rögtön legalább 3,2 mülió forinttal emelkedik, amenynyiben arról nem tud számlát felmutatni. A 3,2 millió forint adóvonzata 15 százalékos adókulcs mellett 480 ezer forint, ami jelentős többletbefizetés. Ez az összeg támogatások függvényében ennél magasabb is lehet, közös őstermelői igazolvány alkalmazásakor pedig valamennyi családtagnál, vagyis többszörösen jelentkezik. A 8 millió forint a járulékfizetésben is sarkalatos értékhatár. Annál kevesebb bevétel esetén a tételes költségelszámoló őstermelő a bevétel 5 százaléka után fizeti meg a 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) és a bevétel 20 százaléka után a 14 százalék természetbeni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot. Nyolcmillió feletti bevétel esetén a minimálbér a járulékalap, ami után 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót és 17 százalék természetbeni, illetve pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot kell leróni. A 2019. évi körülmények között mindez azt jelenti, hogy 8 millió alatt alacsonyabb bevételi szint esetén alacsonyabb járulékalap után kevesebb százalékot és összegben is kevesebbet kell fizetni. De torzítást vihetnek a rendszerbe a támogatások, amelyeket a bevételi határoknál nem kell figyelembe venni, de a járulékalapnál igen. Vagyis könnyen előfordulhat, hogy a 8 millió forint alatti bevétel mellett magasabb a járulékalap, mint/ afelett, amikor a minimálbér a járulékalap. A 8 millió forintos bevételi értékhatár átlépése után eszerint a költségvetési terhek ugrásszerűen megemelkednek, majd azt követően, a bevételek további emelkedésével a terhek relatíve csökkennek - állapította meg a Magyar Mezőgazdaság. Túl sok ólom lehet a magyar csapvízben EGÉSZSÉG A háztartások csaknem ötödénél a határértéket meghaladó a víz ólomkoncentrációja - derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vizsgálataiból, ahova eddig 2700 vízminta érkezett be. Az ivóvíz ólomtartalma a hatályos jogszabályok szerint literenként legfeljebb 10 mikrogramm lehet. Az ólom mérgező nehézfém, egészségkárosító hatása régóta közismert, többek között számos idegrendszeri problémát okozhat. A csapvizek ólomtartalma főleg a várandósok és a három év alatti kisgyermekek esetén okozhat súlyos problémát. Az eddigi vizsgálatok szerint jobbára a régi épületekben mutatható ki határérték feletti ólomkoncentráció, amiről a vízhálózat régi ólomcsövei tehetnek. A csapvíz kifolyatása jelentősen csökkentheti az ólomtartalmat, hatására a határérték feletti minták több mint kétharmadában a határérték alá csökkent a fém koncentrációja. A megfelelő minőségű ivóvíz eléréséhez átmeneti megoldást nyújthat az otthoni víztisztító berendezések, vagy az ásványvízfogyasztás - ajánlja az NNK az érintetteknek. Az egészségügyi ellátórendszer szakmai fejlesztési projektjén belül az ivóvíz ólomvizsgálatára 500 millió forint áll rendelkezésre. A Nyitott laboratórium program keretében 2020. március 31-éig ingyenes vizsgálati lehetősége nyílik a lakosságnak. Elsősorban 1945 előtt épült házakból várják a vízmintákat. Szintén ebben a projektben valósul meg a feltáró monitoring program, amelynek célja az ivóvíz ólomtartalmának országos szintű becslése. MW Uj, furfangos módszerekre figyelmeztet a NAV Volt év, amikor 27 telitalálatot jegyeztek Trükkös adathalászok ÁTVERÉS „Tölts fel öngyilkosságot!” - ez a mondat is szerepel egy kéretlen linkről megnyíló, „2018 évre szóló adóbevallás elkészítése” című adathalász oldalon, amellyel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevében próbálkoznak személyes adatok megszerzésével kiberbűnözők. Egyre gyakoribbak a viszonylag jó minőségű adathalász-kísérletek. Tavaly követtek el ilyen bűncselekményt a Magyar Posta, az E.on, valamint több telekommunikációs szolgáltató, illetve a NAV nevében is, a mostani viszont egy teljesen új formátumú próbálkozás.- A csalók tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon az emberek általában az utolsó pillanatban adják fel az adóbevallásukat - hívta fel a figyelmet Sólymos Ákos kibervédelmi szakértő. - Ezt a helyzetet próbálja meg kihasználni ez az adathalászási kampány. Maga az adathalász levél eléggé zavaros és magyartalan mondatokat tartalmaz. Az is gyanús, hogy a NAV nem a Hirlevel.hu webcímről levelezik az adózókkal - mondja Sólymos.- Az adathalász oldalon a szinte már hagyományos, a bankkártyánkhoz kapcsolódó adatokon túl egyéb személyes adatokat, például lakcímet is bekérnek. Sőt, és ez teszi különösen veszélyessé, fel kell tölteni a személyazonosító okmányunk, valamint a lakcímkártyánk és valamilyen közüzemi számlánk képét. Valószínűleg nem magyar elkövetőkről van szó, hiszen a szövegben több hanyag megfogalmazás is olvasható, mint: „Tölts fel öngyilkosságot az azonosító dokumentumának megtartása közben.” A feltöltött okmányokról készült fotókkal és a többi személyes adattal együtt már számos csalást el lehet követni, meg lehet próbálkozni hitelfelvétellel, nagy értékű elektronikai eszközök vásárlásával és természetesen a megadott bankkártyaadatokkal internetes vásárlásokkal is - tette hozzá a szakértő. MW A csalók egyre rafináltabb módszerekkel próbálkoznak Fotó: MW A vagyon bűvöletében Hatvankét éve ígér mesés nyereményeket az ötös lottó Fotó: MTI SZERENCSE Április közepén óriási nyereményt kínált az ötös lottó, öt helyesen megadott számért 4,2 milliárd forintot ajánlott a számsorsjáték. Ez az ötös lottó történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Az ötös lottó nagyjából 62 éves múltra tekint viszsza, ez idő alatt 482 telitalálatot jegyeztek fel. A rekordot jelentő év a rendszerváltozás időszakára esett: 1990- ben 27-szer találták telibe a játékosok mind az öt számot. Az állami cég felmérése szerint az ötös lottózók száma az elmúlt hét évben nem változott jelentősen: a legalább 2-3 havonta játszó, vagyis rendszeres játékosok körülbelül 4,2-4,3 millióan vannak. Az ennél ritkábban próbálkozók - az alkalmi játékosok - száma 790-800 ezerre tehető. Az ötös lottó rendszeres játékosai között egyébként a 60 év felettiek és a nyugdíjasok aránya kiemelkedő, a 18- 29 év közöttiek aránya kisebb. A nyerőszámokat kezdetekben kizárólag kézzel sorsolták. Az első ötöslottó-sorsoló gépet a 90-es évek elején vásárolta a Szerencsejáték Zrt., s azt követően évekig csak géppel sorsolták ki az öt nyerőszámot. A jelenleg használt sorsológép magyar gyártmányú és egyedi készítésű. MW Gyakorlatilag lehetetlen manipulálni a számsorsolást Az ötös lottó eddigi történetében 3242 sorsolást tartottak, manipuláló beavatkozási kísérlet egyetlen esetben sem történt. A cég összes gépi eszközét - beleértve a sorsológépeket és a hozzájuk tartozó golyókészleteket is - a főváros kormányhivatalának mérési osztálya hitelesítette, a hitelesítést pedig kétévente felülvizsgálják. A sorsolások szabályos menetét közjegyző felügyeli és hitelesíti, a sorsolásokat a nyilvánosság, azaz kamerák és közönség előtt rendezik.