Tolnai Népújság, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-31 / 125. szám

2019. MÁJUS 31., PÉNTEK SPORT 15 Az El-győztes Chelsea-től csak a Mol Vidi csent el pontot Kiélvezték a lanatot Szerdán angol-angol dön­tőt rendeztek az Európa­iigában, és a Chelsea 4-1-re legyőzte az Arsenalt. Pedro rekorder lett, a meccs hőse pedig Eden Hazard, aki még mindig nem árulta el, hol folytatja a pályafutását. Pajor-Gyulai László szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Kínálja magát egy kvízkérdés: ki az a labda­rúgó, aki Bajnokok Ligája- és El-döntó'ben is gólt szerzett, és az első, aki BL-, El-, világ- és Európa-bajnoki aranyat is nyert, és kétszer is magasba emelhette az európai Szuper­kupát is? Nos, teljes nevén Ped­ro Rodriguez Ledesmának hív­ják a 31 éves spanyol csatárt, akit a világ Pedróként ismer, és szerdán a Chelsea-vel lett teljes az említett dicsőséglistá­ja. A londoni együttes 4-1-re le­győzte az Európa-liga döntőjé­ben a másik londoni csapatot, az Arsenalt úgy, hogy a gól nél­küli első félidőt követően gól­fesztivált rendezett: a 49. és a 72. perc között négy gólt szer­zett, miközben ellenfele csak 3-0-nál tudott eredményes lenni. Olivier Giroud kezdte a gólgyártást, majd következett Pedro, végül Eden Hazard is lőtt kettőt; az Ágyúsok részé­ről a csereként egy perccel ko­rábban beállt Ibowi válaszolt. Hazard (balra) a meccs legjobbja lett, Pedro pedig egy újabb trófeát zsebelt be rekorderként Fotó: AFP „Nagyon jók voltunk, gyor­san mozgott a labda a csapat­részek között, elképesztően jó érzés a győzelem, újabb euró­pai trófea, újabb gól a döntőben - lelkendezett Pedro. - A leg­fontosabb természetesen a csa­pat sikere és jó játéka. Újabb nagy kupa lett a mienk, meg­érdemelten vihetjük haza, mi voltunk a jobb csapat, a legjobb az egész sorozatban.” Utóbbi állítással lehetetlen vitatkozni, hiszen a Chelsea a tizenhárom El-meccséből tizenkettőt megnyert, csak a Mól Vidi tudott tőle pontot ra­bolni a budapesti 2-2-vel a cso­portkörben. A döntő legjobb já­tékosa az az Eden Hazard lett, aki tizenegyesből és akcióból is betalált, emellett gólpasszt is adott Pedrónak, és akiről még mindig nem tudni, ma­rad, vagy a híreknek megfe­lelően a Real Madridhoz iga­zol. Ő erről ellentmondásosan nyilatkozott: „A mai célom az volt, hogy megnyerjük a tró­feát. Két hete meghoztam egy fontos döntést... Azt hiszem, ez volt a chelsea-s búcsúmérkőzé­sem, de a futballban soha nem lehet biztosra menni.” Sajátos helyzetben lépett pá­lyára a Chelsea-ben Olivier Giroud - ő lett a sorozat gólki­rálya -, aki nem véletlenül ün­nepelt visszafogottan a veze­tő gól után: „Az Arsenal adott esélyt arra, hogy teljesüljön az álmom, azaz hogy a Premi­er League-ben futballozzak. Nagyon szeretem az Arsenalt, ahol hat éven át játszottam, de nagyon meg akartam nyerni az El-t a Chelsea-vel. Ez a két klub megváltoztatta az élete­met. Nem akartam ünnepelni a gólomat, ám nagyon büszke vagyok erre a kupasikerre.” A 60 éves Maurizio Sarri edzői pályafutásának a legna­gyobb sikerét aratta az El meg­nyerésével. Arra a kérdésre, hogy marad-e, vagy megy a Ju­­ventushoz, elkerülte a válasz­adást, arra hivatkozva, hogy most csak élvezni akarja a pil­lanatot. „Nagyon-nagyon örülök, ez a kupa fontos a klubnak, megér­demelten nyertük meg. Január­ban és februárban nagy bajban voltunk, de jól reagáltunk, és nem könnyű kijönni a gödörből a PL-ben. A végén odaértünk a BL-be, tizenkét Európa-liga­­mérkőzést nyertünk, döntőz­­tünk a ligakupában - rászol­gáltunk a sikereinkre. Az első félidő nagyon nehéz volt, de ez volt az idényben a 64. tétmérkő­zésünk, nehéz ezt bírni erővel.” Az olasz újságírók tudják, hogy Sarri igazi láncdohányos, és a győzelem után a sajtótájé­koztatón megajándékozták egy pakli cigarettával. Be is járta a világot egy fotó: Sarri nyaká­ban az aranyéremmel dohány­zik a kispadon. Tényleg kiél­vezte a pillanatot. Hűvös Viktor szerint fontos a bizalom és a közös munka iránti alázat Álomszerűén jók voltak a válogatón KAJAK-KENU Az első kajak-kenu világbajnoki válogatót uraló Kicsi Team edzője, Hűvös Vik­tor szerint a csapathajós siker­hez technikailag és emberileg is passzolniuk kell a verseny­zőknek.- Tanítványai a múlt heti válo­gatón hangsúlyozták, azáltal, hogy a K-4 500 méter beke­rült az olimpiai programba, jó­val gyorsabb szám lett, amely­ben úgy lehet eredményt elér­ni, ha kizárólag erre a számra készülnek. Ez volt a siker tit­ka?- Ennél összetettebb a kér­dés, de valóban nagy szere­pet játszott az eredményes­ségben, hogy célirányosan ké­szültünk - válaszolta Hűvös Viktor edző, akinek a csoport­jából négy versenyző is kima­gaslóan teljesített a négyes összeállítása szempontjából kulcsfontosságú K-l 400, 200 és K-2 500 méteres számban.- De a sikernek az is feltétele, hogy szezonról szezonra érik be az a munka, amelyet egy szakmai csapattal végzünk: teljesítménydiagnosztikával és az orvosi háttér megte­remtésével foglalkozó, továb­bá táplálékkiegészítők össze­állításáért felelős szakember és műszerfejlesztő mérnök is dolgozik velünk, és jelentős segítséget kapunk egy-egy edzőtáborhoz és versenyhez kapcsolódóan a napi operatív teendők elvégzésében és a csapatmenedzselésben is. Ez­által edző és versenyző száz-Hűvös Viktor tanítványaival - célirányosan készültek, félretették az egojukat százalékosán arra koncent­rálhat, hogy a szakmai mun­kát a legmagasabb szinten vé­gezze el.- A három szám közül tulajdon­képpen melyikre készítette fel kajakosait?- A négyszáz egyesre. Ezen a távon szinte másodpercre pontosan olyan időeredményt teljesítenek a versenyzők, mint a négyesben ötszáz mé­teren, ezért is került be a vá­logató programjába. Én sprint­számként tekintek erre a számra - így azáltal, hogy er­re készültünk, a fiúk kétszáz méteren is eredményesek tud­tak lenni -, amelyhez elenged­hetetlen a gyorsaság, ugyan­akkor végig is kell bírni.- Tótka Sándor úgy fogalma­zott: valamennyien félretették az egojukat azért, hogy együtt szerezhessenek kvótát a sze­gedi világbajnokságon. Nehéz volt elfogadtatni a korábban egyéniben is sikeres verseny­zőkkel, hogy a csapatérdek miatt háttérbe kell szorítaniuk egyéni ambícióikat?- Ehhez ugyancsak kaptam segítséget. Év elején a mentá­lis felkészítésbe szakembert vontunk be, akinek a munká­ja hamar tetten érhető volt az edzéseken: a fiúk jobban ke­zelték a helyzetet, a nem min­dig egészséges rivalizálást tá­mogató jellegű vetélkedéssé sikerült átalakítani, így a foly­tatásban már ez sem vonta el a munkáról a figyelmet.- A válogatási elvek szerint nem elég az egyéni jó teljesít­mény a négyesbe kerüléshez, a csapathajósi alkalmasság is feltétel. Ez mit takar?- Egyfelől technikai kérdés: a vezérevezős által diktált rit­musnak olyannak kell lennie, amiben mindenki ki tudja ma­gát evezni, azaz úgy ér a célba a hajó, hogy egyik versenyző­ben sem marad több, mindent kiad magából. Eközben fon­tos a bizalom és a közös mun­ka iránti alázat is. Egy csapat­hajó akkor lesz sikeres, ha a négy embernek jó érzés együtt evezni, és ha tagjai kölcsönö­sen tisztelik egymást.- Hangsúlyosabbak lesznek majd a négyes edzések?- Az elmúlt két hónapban mindössze háromszor csúsz­tunk ki négyesben, mégpe­dig azért, hogy kicsit előre dolgozzunk. Bár nem lehetett biztosra venni, hogy a csopor­tunkból kerül ki valamennyi versenyző, szerettünk vol­na képet kapni arról, mi­lyen konstrukcióban működ­het hatékonyan - egyébként pont azzal a négy versenyző­vel teszteltünk, aki a váloga­tón az első négy helyen vég­zett. A folytatásban nagyobb hangsúlyt helyezünk a né­gyes edzésre, de ezt nem a „régi iskola’” mintájára kép­zelem, biztosan nem lesz heti három-négy alkalommal csa­pathajós tréning. Technikai­lag egyébiránt összepasszol­nak a versenyzők, csak egy kis csiszolásra van szükség. Fogunk dolgozni csapatban, ezzel párhuzamosan teret ha­gyunk annak, hogy egyesben is tovább tudjanak fejlődni a srácok.- Miben tudnak még előrelép­ni?- A kétszáz és négyszáz egyesben maradt még tarta­lék, a második válogatóra a legrövidebb távra is külön ké­szülünk majd. De nem szeret­nék szőrszálhasogató lenni és mindenáron javítanivalót ke­resni, kicsit még én is hatá­sa alatt vagyok versenyzőim múlt heti teljesítményének, mivel álomszerűén jók vol­tak. Pircs Anikó/Nemzeti Sport JEGYZET Szabályok közt Takács Zoltán jegyzet@mediaworks.hu A játék hagyományának tisz­telete ide vagy oda, azért idő­ről időre változnak a labda­rúgás szabályai. Legköze­lebb például szombaton jön be néhány módosítás. Ilyenkor sokan kikelnek magukból, hogy miért vari­álnak mindig a döntéshozók, hogyha eddig sem ezen múlt a látványos játék. Nekik nem árt felidézni a daliás időket, amikor például hazaadáskor simán megfoghatta még a kapus a labdát, így bizonyos meccseken ezt a taktikai ele­met használva perceket csal­tak el a játékosok. Vagy a vét­len leshelyzet haszna is egy­értelmű, hiszen a támadó csapatot, a több gól elérését segíti. A módosítások tehát több vagy kevesebb sikerrel azt próbálják elérni, hogy élve­zetesebb, sportszerűbb és egyételműbb legyen mindaz, ami a játéktéren történik. Az idén nyáron bevezetett módosítások közül az egyik legérdekesebb az, hogy ez­után a lecserélt játékosnak az oldal- vagy az alapvonal legközelebbi pontján kell el­hagynia a játékteret. Eddig, ugye, egy időhúzó cserénél azt láttuk, hogy a lecserélni kívánt spíler szépen átsprin­­telt a pálya átellenes szeg­letébe. Aztán a szemfüle­­sebbje felszerelésigazításra hivatkozva észre sem vette elsőre, hogy az ő számát mu­tatja a spori. Majd amikor er­re felhívták a figyelmét (álta­lában a bíró és az ellenfél já­tékosai), akkor először értet­lenkedett egy sort, majd gö­rög tragédiába ülő drámai je­lenetek között levánszorgott, lehetőleg az összes csapat­társsal és a játékvezetővel is parolázva. Kíváncsi leszek, hogy ez a szabálymódosítás miként gyorsítja a cserét, de élek a gyanúperrel, hogy most a pá­lya közepére húzódnak a ra­fináltabbak. Egy másik említésre érde­mes módosítás, hogy június elsejétől a támadó játékosok­nak legalább egy méter távol­ságot kell tartaniuk a sorfal­tól. Eddig, ugye, az volt a me­netrend, hogy a sorfalba be­ékelődni kívánó vagy közvet­lenül mellé álló támadókat a védekező játékosok meg­próbálták teljes verbális és fizikai eszköztárukkal eltá­volítani. Ebből némely eset­ben egészen különleges Lao­­koón-csoport tudott kialakul­ni, amit a spori színes kár­tyákkal díjazott. Most talán kevesebb lesz a rögbiből is­mert tolongás az Uyen szituá­ciókban. Van még jó pár módosítás, ami kicsit változtathat a já­tékon, de nekem még ezen­kívül is lennének ötleteim. Például azonnal szabadrú­gást ítélnék kifelé, ha egy játékos időhúzás gyanánt a szögletzászlóhoz viszi a lab­dát, és minden szimulálást legalább sárga lappal „dí­jaznék”. Persze utóbbi miatt könnyen lehet, hogy kevés meccs végződne 22 játékos­sal a pályán... f

Next

/
Thumbnails
Contents