Tolnai Népújság, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-25 / 120. szám
2018. MÁJUS 25., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD ^ Az uniós tanulmány csupán erőforrásként tekint az őslakosokra Elfér nyolcvanhárommillió migráns Magyarországon? Az előkerült tanulmány szerint Magyarországra szükség esetén a lakosság létszámának bő nyolcszorosa is „áthelyezhető” Fotó: MTI Már 2009-ben eldöntötték, hogy elárasztják Európát „menekültekkel”, az Európai Bizottságnak készített tanulmány szerint hazánkban még elfér 83 millió ember. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MIGRÁCIÓ Megtervezett, tudatos akció áll az Európai Unió menekültpolitikája mögött, egy tanulmány szerint ugyanis már 2010-ben kvóta alapján akarták elosztani a migránsokat az európai tagállamok között - olvasható a PestiSrácok. hu-n. Az idézett tanulmány készítői Magyarország befogadóképességét 83 millió főben állapították meg, vagyis ennyi afrikai, illetve arab országokból érkező embert tudnának hazánkba betelepíteni. A tanulmány A lakosság áthelyezési mechanizmusának lehetőségei a nemzetközi védelmet élvezők számára címmel jelent meg, a készítők névsorában Jeney Petra nemzetközi jogász, a CEU oktatója is felbukkan. Az idézett tanulmány bevándorlásbarát készítői valószínűleg tudatosan feledkeztek meg arról, hogy Magyarország már húszmillió embert is csak a jelenlegi életszínvonal töredékén tudna eltartani. Az Európai Bizottság számára készített 144 oldalas dokumentumban arra a következtetésre jutnak, hogy az Európai Unióban még legalább 3,8 milliárd ember számára van hely. Az itt élő eredeti lakosságra csupán „erőforrásként” gondolnak, akik majd biztosítják a migránsok számára az európai színvonalú élet feltételeit. Ha a dokumentumba foglaltak akár tizede valaha is megvalósulna, a mai Európából szó szerint semmi sem maradna. Az Európai Bizottságnak készített tanulmányhoz az NGO-k véleményét vették alapul. Az érintett országok lakosságát senki sem kérdezte meg arról, hogy szeretnének-e bevándorlókat. Tavaly a marokkói Marrákesben megrendezett kétnapos ENSZ- konferencia keretében fogadták el az úgynevezett migrációs egyezményt, amely nem kisebb célokat tűzött ki maga elé, mint hogy totálisan átrajzolja a világnak a migrációhoz való viszonyát. A 2016- ban ENSZ-főtitkárrá választott António Guterres nemegyszer nyilvánvalóvá tette: Európának kell a migráció. Magyarország az elsők között jelezte, hogy nem vesz részt az ENSZ menekültügyi paktumának előkészítésében, és azt nem is fogadjuk el. Magyarországhoz csatlakozott az Egyesült Államok és Ausztrália, később pedig Ausztria, Dánia, Svájc, Csehország, Horvátország és Lengyelország, Izrael, Olaszország, Szlovákia, Bulgária és Lettország is. Szabad a Himnusz Szlovákiában BUDAPEST Rendeződött Szlovákiában a himnusztörvénynyel kapcsolatos helyzet - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Kiemelte: a pénteken hatályba lépett jogszabály egyértelművé teszi, hogy a magyarok - és más nemzetiségek is - szabadon énekelhetik a himnuszukat. Szijjártó hangsúlyozta: készek vagyunk a kölcsönös tisztelet alapján fejleszteni a kapcsolatainkat Szlovákiával. A himnuszéneklést korábban korlátozó jogszabályt a Szlovák Nemzeti Párt terjesztette be, de a széles körű tiltakozás hatására megegyezés született a szlovák kormánykoalícióban arról, hogy törvénymódosítással megoldják a problémát. MW Családbarátság autómatricákkal BUDAPEST „Családbarát Magyarország” feliratú matricákkal látják el a nagycsaládosok autóvásárlási programja keretében vásárolt autókat - közölte tegnap Novák Katalin család-és ifjúságügyért felelős államtitkár. Azt kérik azoktól, akik élnek a 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás lehetőségével, hogy helyezzék el a programot népszerűsítő matricát az új, legalább hétszemélyes autójuk hátsó szélvédőjén. Az előzetes becslések szerint mintegy 10 ezer nagycsaládnak nyújt segítséget a tá mogatás. MW Műveleti központ az EP-választásra Könnyezve mondott le Theresa May Jobban kedveljük egymást a szomszédokkal Erősödik a rokonszenv BUDAPEST Nincs realitása annak, hogy bárki is befolyásolni tudná a szavazás informatikai rendszerét - jelentette ki Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. Elmondta: a védelmi-biztonsági rendszert tesztelték, és a biztonsági műveleti központ már működik, alkalmas arra, hogy megakadályozza az illetéktelen beavatkozást az informatikai rendszerbe, elhárítsa a manipulációs kísérleteket. A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás előkészületei a program szerint haladnak, így nem lehet akadálya annak, hogy a választási apparátus az ország 10 277 szavazókörében megfelelően fogadja a szavazókat. A nyolcmiUió hazai választópolgár most csak a pártlistákra adhatja le a voksát, 6 és 19 óra között. Az NVI elnöke arra számít, hogy az átjelentkezőket fogadó szavazóköröknél most nem lesz hosszú sorban állás. A jogszabály módosítása alapján ugyanis az érintett helyeken a névjegyzéket akár az ábécé egyes betűi szerint is szétbonthatják, a szavazatszámláló bizottságba több póttagot is behívhatnak, és sokkal több szavazófülkét is felállíthatnak. Az elnök ugyanakkor a Magyar Nemzetnek nyilatkozva megjegyezte: az elmúlt napokban elképesztő mértékben növekedett az átjelentkezők száma, tehát azoké, akik nem az állandó lakóhelyükön, hanem más körzetben kívánnak szavazni. A határidő végéig, szerda estig összesen 98 ezer átjelentkezőt regisztráltak. A választás előzetes eredményéről az adatok várhatóan 90 százalékos feldolgozottsága mellett, 23 órakor értesülhet a közönség, mert - az uniós tagállamok közül utolsóként - Olaszországban akkor zárják le az urnákat, és addig sehol sem lehet nyilvánosságra hozni. MW Felkészülten várja a választási rendszer a szavazókat Fotó: MTI Elsírta magát May Fotó: AFP LONDON Theresa May brit miniszterelnök tegnap bejelentette: június 7-én távozik a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről, miután sokadszorra sem tudta elfogadtatni a brit uniós kilépésről szóló megállapodást a londoni parlamentben. „Megtettem mindent, hogy meggyőzzem a képviselőket a kilépési egyezmény támogatásáról, de sajnos nem voltam képes erre. Mélységesen sajnálom, hogy nem voltam képes levezetni a brexitet. Az utódomnak konszenzust kell találnia. Ez csak akkor lehetséges, ha mindkét fél megegyezik” - mondta Theresa May. Kiemelte: büszke arra a haladásra, ami az utóbbi években történt, a korábbinál több embernek segítettek állást találni. Elismerte, hogy a Konzervatív Pártnak meg kell újulnia, de tudja, képes levezényelni a brexitet. Beszédét könnyek között így fejezte be May: „Hamarosan elhagyom a posztot, amit életem megtiszteltetése volt viselni.” MW A szomszédos országok véleménye Magyarországról (2017. februártól, százalék) 100 összesen (százalék) ^ ^ Bl Osztrákok Szlovének Horvátol? Szerbek Románok Szlovákok Inkább jé Inkább rossz Nem tudja/ ÚB ( I iüM nem válaszol MW-grafika, forrás: Nézőpont Intézet, grafika: Shutterstock KÁRPÁT-MEDENCE A magyarok többségének kedvező a véleménye a szomszédos országokról, és ezt a rokonszenvet nagyrészt viszonozza is térségünk államainak a lakossága - derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből. „Reményt kelt, hogy bármi történik is Nyugat-Európában, a mi térségünkben van egy sziget, amely azt mondja, képesek vagyunk megállni a magunk lábán, ha összefogunk” - jelentette ki Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt egykori elnöke a Nézőpont Intézet és a Charta XXI. Megbékélési Mozgalom közös, A patriotizmus sikere: baráti kapcsolatok a Kárpát-medencei nemzetek között elnevezésű rendezvényén. Surján elmondta: a tíz éve indított mozgalom kitűzött célja a civil szférával összefogva, az emberi jogok érvényesítése mentén együttműködni a szomszédos országokkal, hogy az elszakított területeken élő magyarok is meg tudják tartani magyar nemzetiségüket. Ezt az együttműködést megalapozó társadalmi támogatottságot mutatja a Nézőpont Intézet felmérése. Nagy Dániel, a közvélemény-kutató vezető elemzője ismertetése szerint az utóbbi három évben számottevően javult a szomszédos országok megítélése magyar részről, pusztán a tradicionálisan konfliktusos román-magyar és az utóbbi időben elmérgesedett ukrán-magyar kapcsolatokban nem következett ez be. Ausztria kivételével az a tendencia érvényesül, hogy jobb véleménnyel vannak rólunk a szomszédaink, mint mi őróluk, de tavaly még a nyugati szomszédunkban is 42 százaléknyian kedvelték hazánkat. Ez a tendencia Romániára is érvényes, hiszen míg honfitársaink egyharmada vélekedett kedvezően Romániáról, a románok 52 százalékának volt jó véleménye hazánkról. Legkedvezőbben a szerbek - 80 százalékuk - gondolkodtak rólunk 2018-ban, őket pedig a szlovákok követték 76 százalékkal. Nekünk Ausztriáról és Horvátországról van a legjobb véleményünk, a magyarok 73, illetve 70 százaléka gondolkodik így. Összességében kétszer annyian ítélnek kedvezően hazánkról a Kárpát-medencében, mint amennyien negatívan gondolkodnak Magyarországról. MW
