Tolnai Népújság, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-13 / 109. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP Hadifoglyok A Fülemülék éjszakáján a szemléletformálás is szerepet kapott _____________________________________________________________________________________________________________________2019. MÁJUS 13., HÉTFŐ táborának világát mutatják be PAKS „Orosz és osztrák-magyar hadifoglyok az első világháborúban: az élet a frontvonal ellentétes oldalain” címmel nyílt kiállítás a Csengey Dénes Kulturális Központban. A megnyitó vendégeit dr. Hanoi János turisztikai, városmarketing és kommunikációs csoportvezető köszöntötte. Elmondta, hogy a kiállítás az I. világháború 100. évfordulójára készült. Az érintett országok és a hadifoglyok számát tekintve az első világégés volt az emberiség történetének eddigi legnagyobb háborúja. Az Osztrák-Magyar Monarchia ötven hadifogolytáborában mintegy 2,2 millió, az orosz birodalom 410 hadifogolytáborában pedig mintegy 2,9 millió embert tartot-A kiállítás július végéig megtekinthető tak fogságban. Míg a Habsburg Birodalomban a hadifoglyok fő problémáját az élelmiszer hiánya és a különböző betegségek jelentették, Oroszországban főként az éghajlati viszonyok és a fertőző betegségek jelentettek gondot a viszonylag jó étkezés ellenére. A nehéz körülmények között élő emberek megpróbálták az életüket úgy alakítani, hogy az legalább egy kicsit emlékeztesse őket hazájukra: tanultak, sportoltak, zenéltek, színházi előadásokat tartottak és hitéletet éltek. A rendezvény előkészítésében részt vett a Dialóg Egyesület, a Paksi Orosz Klub Egyesület, az oroszországi és magyarországi múzeumok munkatársai, valamint önkéntesek. A kiállítást július végéig lehet megtekinteni. H. E. A szigeterdei madárvilág élőhelye egyre zsugorodik Nagy Sándor, az MME 28 szervezet vezetője a Szigeterdő természeti és kulturális emlékeiről is beszélt A szerző fotója Minden megélt évért megharcolnak A szigeterdei madárvilág élőhelye egyre zsugorodik, egyes korábban itt élő fajok már nem is találhatók meg a területen. Ez is elhangzott a Fülemülék éjszakáján. Varga Szilvia szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu DOMBÓVÁR A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) éves programsorozatának egyike volt szerdán a Fülemülék éjszakája. Az MME Dombóvári Csoportjának alapítványa, a Tolna Megye Természeti Értékeiért Alapítvány hirdette meg négy helyszínnel a programot, amely a madarak gyűrűzésével kezdődött a tüskei Madárvártánál. Ezt követően a Szigeterdőben Nagy Sándor, az MME 28 szervezet vezetője rövid ismertetőt tartott a park természeti és kultúrtörténeti értékeiről, az utóbbi 120 év változásainak fontos állomásairól a nyolcvanfős csoportnak. Céljuk a tájékoztatáson túl, a szemléletformálás, a természeti és épített értékekkel való védő és őrző együttélésre tanítás. Mint elhangzott, a Kapos árterületén lévő, egykori 11 hektáros mocsárerdő a múlt század elejétől a vasút terjeszkedésével és a város fejlődésével 3,7 hektárra csökkent. Az óvoda építésével, parkosítással, a sportpályák, sportcsarnok és vasúti étkezde kialakításával folyamatosan szűkült az ártéri erdő élőhelye. De még így is a város egyik legértékesebb területe a Szigeterdő három látványosságával. A maradványerdőnek is nevezett területen a kocsányos tölgy, a magas kőris és a mezei juhar 140-210 éves példányai jelentik a legnagyobb értéket, igazi matuzsálemek. Lenyűgöző a méretük és a látványuk. Végül az ornitológus szakember felhívta a figyelmet egy igazi kuriózumra, amelyről már csak távlatokban beszélhetünk: 1957-ig tizennégy párból álló fehérgólya-telep működött a Szigeterdő délnyugati részén, a kocsányos tölgyeken. Ha az óvoda tervezői bölcsebbek és nem a gólyatelep mellé tervezik az intézményt, valamint nem vágják ki a fákat, akkor egy ornitológiái zarándokhely lehetne a terület több tízezres látogatónak köszönhetően. A Fülemülék éjszakája a DÖPTE bázison folytatódott, majd az esti órákban a Kis-Konda völgyben tett sétával madárhang és egyéb hangélmények (unkák, varangyok, tavi és kecskebékák) gyűjtésével ért véget. Nagy Sándor ismertetőjében arról is beszélt, hogy az őshonos fákon kétszázötven-háromszázhúsz rovarfaj is megél, amely gazdag madárvilágnak jelent biztos „megélhetést”. Nagy részük minden megélt évért keményen megharcol. Túlélésük esélyét rontja, hogy a környezetében lévő házak védelme miatt a talajvíz szintjét a vízelvezető árkokkal csökkentették. A madárvilág élőhelye egyre zsugorodik, túl sok és széles út osztja meg a ma már szegényes cserjeszinttel bíró közel négy hektárt. így például olyan madárfajok állománya csökkent vagy szűnt meg a védett parkban, melyek a talajszinten illetve a bokrokban költöttek. Ilyen a vörösbegy, az ökörszem, a fülemüle, a barátka, az énekes- és fekete rigó. HIRDETÉS p1 Terrakotta Csempecentrum CSEMPEVASAR Fvah szüksége, itt megtalálja. Terrakotta Csempecentrum • www.terrakotta.hu 6500 Baja, Keleti körút 5. Tel.: 79/520-170. H-P 7:30-17, Szó. 7:30-12. HIRDETÉS .hu a megújult Tolna megyei hírportál percről percre 50 www.te Betekintést adtak a gyűjteményükbe FÁCÁNKERT A tolnai Vándorló Szépkorúak Baráti Köre, eleget téve a fácánkerti nyugdíjasklub meghívásának, a faluházban mutatta be gobelin-, csipke- és csuhékiállítását. A csütörtöki megnyitón Györkiné Benke Margit, a nyugdíjasklub elnöke mondott köszöntőt, Schmidt Árpád és Strich Istvánná szavalattal, a baráti kör kórusa énekkel járult hozzá az ünnepi eseményhez. Zsinka János, a baráti kör vezetője elmondta, hogy több száz tárgyat állítottak ki: a gobelinek és csipkék egy része gyűjteményi darab, illetve a tagok saját munkája, a csuhák pedig Pete Jánosné alkotásai. Emellett egy tisztaszobát is berendeztek. - Köszönettel tartozom mindenkinek a munkáért - tette hozzá az elnök. H. E. A kiállítás csütörtöki megnyitója Fácánkertben Fotó: Mártonfai D.