Tolnai Népújság, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-13 / 109. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP Hadifoglyok A Fülemülék éjszakáján a szemléletformálás is szerepet kapott _____________________________________________________________________________________________________________________2019. MÁJUS 13., HÉTFŐ táborának világát mutatják be PAKS „Orosz és osztrák-ma­gyar hadifoglyok az első vi­lágháborúban: az élet a front­vonal ellentétes oldalain” cím­mel nyílt kiállítás a Csengey Dénes Kulturális Központ­ban. A megnyitó vendégeit dr. Hanoi János turisztikai, vá­rosmarketing és kommuni­kációs csoportvezető köszön­tötte. Elmondta, hogy a kiállí­tás az I. világháború 100. év­fordulójára készült. Az érin­tett országok és a hadifoglyok számát tekintve az első vilá­gégés volt az emberiség tör­ténetének eddigi legnagyobb háborúja. Az Osztrák-Magyar Monarchia ötven hadifogoly­­táborában mintegy 2,2 millió, az orosz birodalom 410 hadi­­fogolytáborában pedig mint­egy 2,9 millió embert tartot-A kiállítás július vé­géig megtekinthető tak fogságban. Míg a Habs­burg Birodalomban a hadi­foglyok fő problémáját az élel­miszer hiánya és a különböző betegségek jelentették, Orosz­országban főként az éghajlati viszonyok és a fertőző beteg­ségek jelentettek gondot a vi­szonylag jó étkezés ellenére. A nehéz körülmények között élő emberek megpróbálták az éle­tüket úgy alakítani, hogy az legalább egy kicsit emlékez­tesse őket hazájukra: tanul­tak, sportoltak, zenéltek, szín­házi előadásokat tartottak és hitéletet éltek. A rendezvény előkészítésé­ben részt vett a Dialóg Egyesü­let, a Paksi Orosz Klub Egye­sület, az oroszországi és ma­gyarországi múzeumok mun­katársai, valamint önkénte­sek. A kiállítást július végéig lehet megtekinteni. H. E. A szigeterdei madárvilág élőhelye egyre zsugorodik Nagy Sándor, az MME 28 szervezet vezetője a Szigeterdő természeti és kulturális emlékeiről is beszélt A szerző fotója Minden megélt évért megharcolnak A szigeterdei madárvilág élőhelye egyre zsugorodik, egyes korábban itt élő fajok már nem is találhatók meg a területen. Ez is elhangzott a Fülemülék éjszakáján. Varga Szilvia szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu DOMBÓVÁR A Magyar Madár­tani és Természetvédelmi Egyesület (MME) éves prog­ramsorozatának egyike volt szerdán a Fülemülék éjszaká­ja. Az MME Dombóvári Cso­portjának alapítványa, a Tol­na Megye Természeti Értéke­iért Alapítvány hirdette meg négy helyszínnel a programot, amely a madarak gyűrűzésé­vel kezdődött a tüskei Madár­vártánál. Ezt követően a Szi­geterdőben Nagy Sándor, az MME 28 szervezet vezetője rö­vid ismertetőt tartott a park természeti és kultúrtörténe­ti értékeiről, az utóbbi 120 év változásainak fontos állomása­iról a nyolcvanfős csoportnak. Céljuk a tájékoztatáson túl, a szemléletformálás, a természe­ti és épített értékekkel való vé­dő és őrző együttélésre tanítás. Mint elhangzott, a Kapos árterületén lévő, egykori 11 hektáros mocsárerdő a múlt század elejétől a vasút terjesz­kedésével és a város fejlődésé­vel 3,7 hektárra csökkent. Az óvoda építésével, parkosítás­sal, a sportpályák, sportcsar­nok és vasúti étkezde kialakí­tásával folyamatosan szűkült az ártéri erdő élőhelye. De még így is a város egyik legértéke­sebb területe a Szigeterdő há­rom látványosságával. A ma­radványerdőnek is nevezett területen a kocsányos tölgy, a magas kőris és a mezei juhar 140-210 éves példányai jelen­tik a legnagyobb értéket, iga­zi matuzsálemek. Lenyűgöző a méretük és a látványuk. Végül az ornitológus szak­ember felhívta a figyelmet egy igazi kuriózumra, amely­ről már csak távlatokban be­szélhetünk: 1957-ig tizennégy párból álló fehérgólya-telep működött a Szigeterdő dél­nyugati részén, a kocsányos tölgyeken. Ha az óvoda terve­zői bölcsebbek és nem a gólya­telep mellé tervezik az intéz­ményt, valamint nem vágják ki a fákat, akkor egy ornito­lógiái zarándokhely lehetne a terület több tízezres látogató­nak köszönhetően. A Fülemülék éjszaká­ja a DÖPTE bázison folytató­dott, majd az esti órákban a Kis-Konda völgyben tett sétá­val madárhang és egyéb hang­élmények (unkák, varangyok, tavi és kecskebékák) gyűjtésé­vel ért véget. Nagy Sándor ismertetőjében arról is beszélt, hogy az ősho­nos fákon kétszázötven-há­­romszázhúsz rovarfaj is megél, amely gazdag madárvilágnak jelent biztos „megélhetést”. Nagy részük minden meg­élt évért keményen meghar­col. Túlélésük esélyét ront­ja, hogy a környezetében lévő házak védelme miatt a talaj­víz szintjét a vízelvezető ár­kokkal csökkentették. A ma­dárvilág élőhelye egyre zsu­gorodik, túl sok és széles út osztja meg a ma már szegé­nyes cserjeszinttel bíró kö­zel négy hektárt. így példá­ul olyan madárfajok állomá­nya csökkent vagy szűnt meg a védett parkban, melyek a talajszinten illetve a bokrok­ban költöttek. Ilyen a vörös­begy, az ökörszem, a fülemü­le, a barátka, az énekes- és fekete rigó. HIRDETÉS p1 Terrakotta Csempecentrum CSEMPEVASAR Fvah szüksége, itt megtalálja. Terrakotta Csempecentrum • www.terrakotta.hu 6500 Baja, Keleti körút 5. Tel.: 79/520-170. H-P 7:30-17, Szó. 7:30-12. HIRDETÉS .hu a megújult Tolna megyei hírportál percről percre 50 www.te Betekintést adtak a gyűjteményükbe FÁCÁNKERT A tolnai Vándorló Szépkorúak Baráti Köre, ele­get téve a fácánkerti nyugdí­jasklub meghívásának, a fa­luházban mutatta be gobe­lin-, csipke- és csuhékiállí­­tását. A csütörtöki megnyi­tón Györkiné Benke Margit, a nyugdíjasklub elnöke mon­dott köszöntőt, Schmidt Árpád és Strich Istvánná szavalattal, a baráti kör kórusa énekkel já­rult hozzá az ünnepi esemény­hez. Zsinka János, a baráti kör vezetője elmondta, hogy több száz tárgyat állítottak ki: a go­belinek és csipkék egy része gyűjteményi darab, illetve a tagok saját munkája, a csuhák pedig Pete Jánosné alkotásai. Emellett egy tisztaszobát is be­rendeztek. - Köszönettel tarto­zom mindenkinek a munkáért - tette hozzá az elnök. H. E. A kiállítás csütörtöki megnyitója Fácánkertben Fotó: Mártonfai D.

Next

/
Thumbnails
Contents