Tolnai Népújság, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-02 / 100. szám
2019. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK SPORT 15 Lucsánszky Tamást sokkolta, hogy nem tud segíteni az MTK-nak bír a lángokkal A tűzoltónak szerződtetett Lucsánszky Tamás (középen) szerint is ég a ház Fotó: Meder István Nem Vészhelyzet az Új Hidegkúti Nándor Stadionban: a 23-szoros bajnok MTK tizenkét tavaszi mérkőzéséből kilencet elveszített, s a paksi vereség után már a kiesés is kézzelfogható közelségbe került. Lucsánszky Tamás vezetőedző egyelőre nem találja az ellenszert imádott csapata nyavalyáira. Ch. Gáli András szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Amikor vészhelyzetbe kerül egy csapat, bevált recept a bajok orvoslására olyan edző szerződtetése, aki ezer szállal kötődik a klubhoz. így próbálták megállítani a szabadesést a Manchester Unitednél öle Gunnar Solskjaer, illetve a Real Madridnál Zinedine Zidane „hazacsábításával”. A csodaszer egy darabig működött, de aztán folytatódott a vesszőfutás. Az MTK-nál is hasonló módszerrel próbálkoztak március 10-én, amikor a Ferencvárostól elszenvedett 3-1-es vereség után menesztették Feczkó Tamást, és az „MTK-DNS-sel” rendelkező Lucsánszky Tamást szerződtették vezetőedzőnek. Az 52 éves szakember nem is titkolta, húsz éve várt a hívó szóra, és óriási elánnal vetette magát a munkába az Új Hidegkúti Nándor Stadionban. Csakhogy csodát ő sem tudott tenni, eddig vele öt vereség és csak egy győzelem a kék-fehérek mérlege, a szombaton a Pakstól elszenvedett kudarcot követően már csupán három pont választja el Kanta Józseféket a 11., kieső helyen tanyázó Diósgyőrtől. „Meg fogjuk oldani a bennmaradást, nem tudom elképzelni, hogy ne oldanánk meg, mert különben belehalok - indított magyar NB I-es futballedzőtől szokatlan hévvel és érzelmesen Lucsánszky, aki a ferencvárosi utánpótlásnál betöltött állását adta fel az MTK-vezérkar hívó szavára. - De nem lesz egyszerű. Egyesek szerint az a szerencsénk, hogy vannak még gyengébb csapatok is az MTK-nál, de pillanatnyilag a számok nem ezt mutatják: tavasszal messze leszakadva mi vagyunk az utolsók, az összesítésben tizenkettedik Haladás például 19 pontot gyűjtött, mi pedig csak hetet, két győzelemmel, egy döntetlennel és kilenc vereséggel. Ez egy olyan folyamat, amit nekem sem sikerült megállítanom, de az utolsó három fordulóban meg kell kapaszkodnunk!” Márpedig három olyan csapat lesz az ellenfél, a Mezőkövesd, a Vidi és a Honvéd, amelyek bőven megelőzik a kékfehéreket. Lucsánszkyt imádták a Ferencvárosnál, kiváló munkát végzett a Népligetben, most azonban mintha átok sújtaná az MTK-t. „Bár nem számítottam ilyen vereségsorozatra, de azt tudtam, hogy a csapat nincs jó állapotban és sorozatban. Az viszont engem is sokkolt, hogy egyelőre képtelen vagyok segíteni. Nem arról van szó, mintha nem tudnék hatni a játékosokra, az élet dob olyan körülményeket, amivel nem tudok mit kezdeni. Rengeteg a sérültünk, bizonyos posztokon már nem a B, hanem a C variáns játszik. Vékony a keret, játékvezetői tévedések is sújtanak bennünket; de nem akarok magyarázkodni. Schäfer Andrással is tudnánk mit kezdeni, aki már a Genoa játékosa, ő például tud futni, de Andris elszerződése nem magyarázat a szereplésünkre. Mindenki azt hitte, úgysem lesz probléma, majd csak megnyerjük azt az egy meccset, amivel biztosíthatjuk a bennmaradást. Hát egyelőre nem nyertük meg...” Ahogy ilyenkor lenni szokott, miközben mind közelebb sodródott a csapat a kiesőzónához, egyre idegesebbek lettek a játékosok, most meg be is görcsöltek rendesen. A legfrissebb fejlemény Vass Ádám eltanácsolása a csapattól, és Ulysse Diallo is kikerült a keretből. „Nem azonos a két eset, Diailónak nem volt jó az erőnléti állapota, őt azért fogtuk különmunkára. Vass Ádámnak megpróbáltam átállítani a gondolkodását, de mivel nem kínáltunk neki űj szerződést, ez nem sikerült, elváltak útjaink. Sajnos, nem csak Vass Adámmal vannak gondok, az egész csapat kicsit kényelmes, a letámadás, a labda visszaszerzése nem igazán működik. Meg kell mondanom, nekem már szurkolóként is rossz érzésem volt az MTK játékát látva, amikor még jöttek az eredmények, akkor is. Sokáig ment a szekér kényelmes futballal, és ebbe valahogy beleragadt a társaság. Aztán hirtelen elmaradtak az eredmények, viszont a kényelmi szintről borzasztó nehéz elmozdulni. Főleg úgy, hogy a vereségsorozat ellenére sokáig a hetedik helyen álltunk, csak éppen az nem tűnt fel, hogy mögöttünk nyertek a kiesőjelöltek, és összetömörült a mezőny. És amikor a kialakult helyzetben hirtelen elő kellett volna kapni valamit, nem tudtunk. A Paks elleni mérkőzés második félidejében viszont már olyan hozzáállással játszottunk, amire lehet építeni.” A korábbi években a Sándor Károly Akadémia ontotta a tehetségeket, de most valahogy nem olyan erős az eresztés. „Vannak ügyes gyerekek most is, csak ebbén a vészhelyzetben, három fordulóval a befejezés előtt nem lehet kísérletezni. Rossz formában vagyunk, ezt nem lehet vitatni, de legalább nyolcvan százalék esélyt adok arra, hogy a Mezőkövesd, a Vidi és a Honvéd ellen megszerezzük a bennmaradáshoz szükséges pontokat. Aztán jöhet a nyár, a csapatépítés, a posztokra igazolás. Mert vannak lyukas posztjaink, de ezen most nem rágódhatunk, mert ég a ház.” Márpedig Lucsánszky Tamást tűzoltónak szerződtették... Erik ten Hag vezetőedző szerint még csak félúton tart az amszterdami klub A Tottenham csak bámulta az Ajaxot LABDARÚGÁS Klubcsapatnak ennyi holland még sohasem szurkolt egyszerre: kedden este a 17 milliós országban 4,1 millión nézték a televízióban a Tottenham-Ajax Bajnokok Ligája elődöntőt. Hozzátehetjük: az amszterdami csapat így szó szerint sok millió embert tett boldoggá ezen az estén, hiszen parádés első fél órát produkálva Donny van de Beek a 15. percben szerzett góljával 1-0-ra győzött Londonban, és így előnnyel várhatja a jövő szerdai visszavágót. Az angol csapat mentségére szólhat, hogy két kulcsjátékosát is nélkülözte, Szón Hung Min eltiltás, Harry Kane pedig sérülés miatt hiányzott, ám a dán középpályás, Christian Eriksen nem keresett kibúvót a vereség után: „Nem foghatjuk a sérült játékosokra azt, ami történt, ez egy elődöntő, aki pályára lép, annak oda is kell tennie magát. Meszsze elmaradtunk a valós tudásunktól, az első húsz percben csak bámultunk, mi történik a pályán. Az Ajax jó csapat, viszont most még mi is segítettük, egyértelműen a mi hibáink miatt tűnt ennyire jónak. A második félidőre feljavultunk, az elsőben viszont versenyben sem voltunk.” Ez tökéletes összefoglalója a mérkőzésnek, a Tottenham akkor javult fel, amikor a 39. percben a megsérült Vertonghen helyére beállt Sissoko, akivel erősebb lett a középpályája. Eriksen egyébként említést tett csapata szerencséjéről is, ugyanis egy holland ellentámadás végén a hajrában David Neres a kapufát találta el, így viszont az egygólos hátrány akár ledolgozható is lehet a visszavágón. Erik ten Hag, az Ajax vezetőedzője is említést tett erről a kapufáról, sajnálkozott miatta, de szerinte az elért eredmény is fantasztikus. Óvott azonban mindenkit a korai ünnepléstől: „Félúton vagyunk, ez a pontos kifejezés. Jó startpozíciót foglaltunk el, de a jövő héten még jobban kell játszanunk. A saját erősségeinkre építettünk, ezzel mindig gondot tudunk okozni az ellenfélnek, de egy idő után leálltunk a futballal, és hagytuk érvényesülni az erőszakos Tottenhamet.” Az Ajax tehát végrehajtotta azt a bravúrt, hogy a kieséses szakasz minden idegenbeli meccsét megnyerte, ezzel eddig csak 2012-2013-as Bayern München és a 2017-2018-as Real Madrid dicsekedhetett el a BL történetében. És ha már a múltnál tartunk: az 1995- 1996-os idény óta nem fordult elő, hogy az a csapat, amely hazai pályán vesztes mérkőzéssel kezdte az elődöntőt, be tudott volna jutni a fináléba. Tizenhét együttes veszített el eddig otthon első mérkőzésen BL-elődöntőt, és közülük csak egy vívta ki a döntős szereplés jogát: éppen az Ajax tudott fordítani a Panathinaikosz ellen. Most a Tottenhamen a sor, az Ajax ellen kellene ilyen bravúrt végrehajtania... Pajor-Gyulai László BL-elődöntő, 1. mérkőzés KEDD: Tottenham-Ajax Amster- A Barcelona-Liverpool találkozó dam 0-1 tegnap lapzártánk után ért véget. Nem könnyű eset Bódi Csaba jegyzet@mediaworks.hu „Dagadt disznó! Húzz innen, vagy fogyj le!” - a nem éppen hízelgő edzői utasítás a tinédzser ifjút szíven ütötte. A sokadik megszégyenítés volt ez a sorban, ezért újdonságként nem hatott, ám a gyermeki lélekben ismételten seb keletkezett. Persze, tudja ő nagyon is, hogy túlsúlyos, de mit tegyen, ilyen az alkata. Alig eszik, ám az is meglátszik rajta. Hiába a példa, hogy a testvére nem ilyen, és néhány év múlva talán ő maga is délceg daliává válik, most még nem ez a helyzet. Igen, duci. Nincs ezzel egyedül, hiszen más sportágban is előfordul hasonló, mégis bántja, mert a tinikor ettől függetlenül is kihívások tömkelegét állítja elé. A csapatbeli eredményesség sok mindent elfeledtet, azonban azzal nagyon nehéz mit kezdeni, amikor, noha ott a jó teljesítmény, a fölös kilók újra és újra terítékre kerülnek. Ennek egyenes következményeként pedig jön a kispad, a mellőzöttség, a másodrendűség korántsem szívderítő érzése. A szülő látja gyermeke vívódását, a megalázás fázisai mély nyomokat vájnak az anya és az apa leikébe. Mégsem emelik fel hangjukat, mert abban bíznak, hogy ez csak átmeneti időszak. Majd változik, erősödik és átalakul a csemete; ahogyan azt várják a trénertől is, hogy a jobbik énje kerekedik felül, és értékeli azokat a törekvéseket, amelyeket elhízott tanítványa tesz a „szálkásítás” érdekében. Amíg azonban a fogpiszkáló külső, a kockahas és az izomtömeg testet ölt, szenvedés és keserűség tölti ki a mindennapokat. Nehéz ezt megélni szülőnek, gyereknek, szakembernek egyaránt. Anyuka aggodalma azzal együtt is érthető, hogy más sportág edzőjeként ő tudja a legjobban, a dicséret és a feddés kézen fogva jár egymással a nevelés, a felnőtté válás rögös útján. Most a düh és a felháborodás kerekedik felül. Nehéz megálljt parancsolni az indulatoknak, amikor a csemetét szinte földbe döngöli a tréneri „pedagógia”. Emberek és eszközök között nagy a különbség, kinek mi tesz jót, mi a célravezető, hogyan lehet a legjobbat kihozni a tanítványból. Összetett, bonyolult kérdéshalmazról lévén szó, a megoldás nem húzható elő könnyedén az asztalfiókból. Egy azonban borítékolható. Amikor laszszóval kell fogni a gyerekeket, nem túl szerencsés a „korbács” gyakori használata. Könnyen rátekeredhet a tréner. Ettől függetlenül osztom a tételt, aki komolyan veszi a sportolást és önmagát, az figyeljen oda az étkezésre, a pihenésre és a kiegyensúlyozottságra. A „sertés” ezzel együtt nem könnyű esti sértés. Van de Beek már ünnepelni indul győztes gólja után Fotó: AFP
