Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-30 / 99. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2019. ÁPRILIS 30., KEDD Bezárás helyett a fenntartói jog átadását javasolták TOLNA Új helyzet állt elő a tolnai Szent Mór katolikus iskola bezárása miatt ősztől esedékes általános iskolai átszervezésekkel kapcsolatban. Mint azt korábban már megírtuk, az egyházi iskola fenntartója, a Pécsi Egyházmegye februárban tájékoztatta az érintetteket arról, hogy a mostani tanév végével bezárják az iskolát, az intézményt megszüntetik, ezért az odajáró diákoknak és a pedagógusoknak is új iskolát, illetve munkahelyet kell keresniük. A Szent Mórba járó nyolcvanöt diák jelentős része tolnai, és lehetőség szerint helyi iskolában szeretné folytatni a tanulmányait. Az állami fenntartású Wosinsky Mór Általános Iskolában (WMÁI) viszont már most is vannak nagy létszámú osztályok, az újonnan érkező diákokat a jelenlegi szerkezet „nem bírja el”. Lehet, hogy nem kell új iskolát keresniük A Szekszárdi Tankerületi Központ ezért márciusban azt javasolta, hogy a Wosinsky Mór Általános Iskola mözsi tagintézményében a jelenlegi 1-4. évfolyamok mellett ötödik és hatodik évfolyam is indulhatna a következő tanévtől. Időközben azonban a Pécsi Püspökség módosította korábbi döntését, és az iskola megszüntetése helyett a fenntartói jog átadását kezdeményezte a tankerületi központnál. Ez új helyzetet teremtett, hiszen - ha az állami fenntartó jóváhagyja -, lehetővé válna, hogy a szeptemberben kezdődő új tanévben a volt katolikus iskola Kossuth utcai emeletes épületében is folyhasson tanítás - immár állami iskolába járó diákoké. A tervek szerint a Széchenyi tagiskola (Szent Imre utca 7.) költözne át a Kossuth utcai emeletes épületbe. A tolnai képviselő-testület is tárgyalta a témát legutóbbi ülésén, és egyetértett ezzel a javaslattal. S. K. Az iparos, kézműves múlt emlékeit sokan őrzik. Egyesek saját kiállítóhelyet létesítenek, mások egy nagy gyűjteménynek adnának eszközöket, dokumentumokat. A főmuzeológus, dr. Balázs Kovács Sándor szerint mindkét megoldás üdvözlendő. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu Sokan őrzik a felmenőiktől származó tárgyi emlékeket, az iparosok szerszámait, a kismesterek alkotásait, korabeli bizonyítványokat, fényképeket. Gottvald Károly - aki amellett, hogy ismert fotóriporter, családja történetét is kutatja - nagy becsben tartja ükapja vándorló könyvét. Gottvald Antal 19 évesen indult útnak, és 1830-tól 1839-ig vándorolt, felkeresve a legnevesebb mestereket Ausztriában és Magyarországon. A bejegyzések szerint mézesbáb-sütő legény volt, aki a viaszgyertya-készítő szakmát is kitanulta, egy-egy évet időzve egy helyen. Fatáblás, bőrrel bevont dokumentum a vándorló könyv. A mesterek bejegyzéseit, aláírásait, pecsétjeit tartalmazza. A pecsétek némelyike még viaszba nyomott, mások már tintásak. A helységnevek nehezen olvashatók, de Gratz és Buda tisztán kibetűzhető. Másoknak is vannak ilyen kincsei. A szekszárdi Petrits család múzeumot nyitott a mézeskalácsos és gyertyaöntő múlt emlékeiből. Tolnán a Horváth család működtet látogatható kékfestő műhelyt, s pár utcával odébb a Schaller család szikvízüzemében is vannak érdekességek. A megye kisipartörténetével sokat foglalkozott dr. Balázs Kovács Sándor néprajzkutató, főmuzeológus. Arra a kérdésre, hogy érdemes-e a mesterségek tárgyi emlékeit egy közös kiállítóhelyre összehozni, vagy célszerűbb a sok kis tárlat, esetenként családi gyűjtemény bemutatása, azt feleli: is-Gottvald Károly mutatja ükapja, Gottvald Antal bábsütő legény vándorló könyvét A szerző fotói Schaller József szódás- és krachedlisüveggel Még a krachedlitöltő gép is megvan Közel száz éve, 1922-ben kezdte a Schaller család a szikvízgyártást Tolnán. Készítettek krachedlit is, narancs és málna ízben, amit közösségi eseményeken, például a vízipóló meccseken árusítottak. Ezt az üdítőitalt, a bambi elődjét speciális üvegekbe töltötték, amelyeket belülről zárt le egy, a szóda nyomásának hatására felemelkedő dugó. Az üvegből is akad még mutatóban Schalleréknél, valamint a gép is megvan a padláson. Mindkettőt felajánlaná a család kiállításra. Nagy becsben tartja mézesbáb-sütő ükapja vándorló könyvét A régi népi mesterségek bemutatása fontos dolog A Petrits testvérek a mézeskalácsos múzeumban is. Ha az utódok vállalják kiállítóhely létesítését, működtetését, az nagyon jó dolog. Ha inkább felajánlják az eszközöket, alkotásokat, hogy egy nagyobb gyűjtemény részét képezzék, az is járható út. A céhrendszer, a sokszor tipikusan magyar, illetve kárpát-medencei mesterségek bemutatása fontos ügy. A népi mesterségek művelői sajnos korosodnak, a fiatalokat pedig nem vonzza a bíbelődős kézimunka, ami nem sok jövedelemmel kecsegtet. Ezért is dicséretes mindazok törekvése, akik folytatják elődeik munkáját, kiállításokon mutatkoznak be, oktatják a mesterségeket. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Volt olyan kép, mely egy év fotósmunka árán született meg Természetféltő exkatona tárlata Német hallgatókkal közösen kutatnak TOLNA Sokszor a természetközeli emberek sem természetféltők. Barangolásai során ezt tapasztalja Hanoi Gábor. Traktorgumi az erdő közepén, amit már benőtt a moha, horgászok szanaszét hagyott csalisdobozai a vízpartokon. Lehangoló látvány. A fácánkerti természetfotós első önálló kiállításának megnyitóján beszélt erről, pénteken, a tolnai Mag házban. S arra is kitért, hogy az erdészetek nem várják tárt karokkal a hozzá hasonló fotós turistákat. Ettől függetlenül kiváló képei születtek, sok munka és sok idő ráfordításával. Fácánkert közelében és a Gemencben is van itató leshelye. Előfordult, hogy az első próbálkozás után egy évvel sikerült csak az igazán jó fotót elkészíteni, ugyanazon a helyen, ugyanarról a madárról. A harminchetedik évében jár, de a természetfotózást csak nyolc éve kezdte. Szerződéses katonaként szolgált 2015-ig, akkoriban, honvédségi kiadványokban is jelentek meg - más típusú - fényképei. Jelenleg egy benzinkúton dolgozik. A Taplóstól-Keselyűsig című tárlat május 17-ig tekinthető meg. W. G. Hanoi Gábor a megnyitón. Képgaléria: Teol.hu Fotó: Makovics K. SZEKSZAlíD Nemzetközi kulturális terepgyakorlat kezdődött el hétfőn a szekszárdi egyetemi karon. A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógiai és Vidékfejlesztési Kara és a német görlitzi egyetem kétévente rendezi meg a már hagyományos - évtizedekre visszatekintő - terepgyakorlatát. Karácsonyi Dóra, a szekszárdi kar sajtóreferense kérdésünkre elmondta, a német és magyar hallgatókból álló csoportok egy héten keresztül egy-egy kiválasztott téma mentén végeznek kutatásokat, melyek eredményét a hét végén, egy záróeseményen ismertetik majd. Az idei program több helyszínen zajlik, a szekszárdi megnyitót követően Pécsre mennek a hallgatók, valamint a hét során meglátogatják a bonyhádi, az ófalui és a mecseknádasdi tájházat, helyi kulturális helyszíneket, illetve Szekszárdon a Német Színházat is. A terepgyakorlaton részt vesz Zádori István, a szekszárdi egyetemi kar dékánhelyettese is. A görlitzi és a szekszárdi egyetemi kar között nagyon régi a kapcsolat, volt idő, amikor egy adott szakon közös diplomát is adtak ki. M. I.
