Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-27 / 97. szám

2019. április 27. Ili. évfolyam 17. szám 4-5 Turczi István Jedlik Ányosról 7 Kertész Dávid novellája 8 IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET FF Te szerkesztetted a legszebb ingaórát a faluban. Krisztus urunk is büszke M. Kácsor Zoltán meseregényrészlete lenne rád n vezervers Dsida Jenő Út a Kálváriára Reszkető, enyhe fény sugárzik. Egy felhő lassudan megyen. A lélek fáj, a fény sugárzik. Valaki ballag a hegyen, hűs homlokáról fény sugárzik s szemét lehúnyja - úgy legyen! Elszállt szerelem illatától kövér és fűszeres a lég. Halott szerelem illatából soha, de sohasem elég. Bomló szerelem illatából sejti a szív, hogy itt a vég. A seb szép csöndesen begyógyult,- ó, angyalok, bús, kék szeme - a seb már nem sajog, begyógyult,- ó, halkan búgó, mély zene! - a seb már régesrég begyógyult és mintha mégis vérzene. Valaki lépked, felfelé tart. Bozót közt víg madársereg. Valaki lassan felfelé tart. Tövisről vérharmat csepeg. Valaki fel, a csúcs felé tart, hogy önmagát feszitse meg. interiu Száraz Miklós György: Az egyik írót az hajtja, ha kétségek közt vergődik, a másikat a magabiztossága Karmolás a leiken Kertész Dávid Nemrégiben jelent meg Száraz Miklós György Székelyek című kötete, amely az eddigi eladá­si számokat tekintve igazi sikerkönyv lehet. Januári zimankós erdélyi és székelyföldi körúlja után itthon is hívták a könyvvel több vidéki városba is. Mi most nemcsak székelyekről, Erdély­ről, határon túli magyarságról faggattuk, hanem olyasmiről is, amiről az alkotók ritkábban mesélnek: tanításról, műhelymunkáról, önteltségről és bizonytalanságról. — Tavaly óta az Előretolt Helyőrség íróakadémián pá­lyakezdő fiatalokat oktat. Ha jól tudom, most tanít elő­ször. Tanárként vagy inkább szépíróként áll a feladathoz?- íróként. Azzal a megszorítással, hogy magamat nem reklámozom, a saját műveimről nem beszélek, azokból nem idézek. Nemcsak azért, mert ízléstelen volna, ha­nem mert bármennyire gyakorlott az ember, önmagával szemben vak lehet. Viszont a munkáról íróként is beszélhetek. Az írás természe­téről, folyamatairól, buktatóiról, fogásairól. Ezek a tapasztalataim valóban fontosak lehetnek. És ere­detiek, hisz a sajátjaim. Ebből pró­bálok átadni valamit. Az elvárá­saim sem olyanok, mint egy tanáréi. Ami rögtön látszhat, az a kevésbé fontos. Mert egy prózaírónak időre van szüksége ahhoz, hogy kibon­takozzon. A tegnapi élményt nem tudja azonnal megírni, lehet, hogy ahhoz hónapok, évek kellenek. így hát bizonyos dolgokat értelmetlen lenne azonnal követelni.- Iskolai fogalmazásoknál pél­dáid az első, amit megtanu­lunk, hogy és-sel, hát-tal nem kezdünk mondatot. Vannak nyelvi szabályok, amelyek meg­­változtathatatlanok?- A szépirodalomban azt csinálsz, amit akarsz. Mondják, hogy ha le­het, ne használj felkiáltójelet, há­rom pontot. Hülyeség. Ha nem kell, nem használom, ha kell, akkor igen. De azért ideig-óráig gondolhatunk ilyesmiket. Esterházy például öt­ven évvel ezelőtt leszólta a három pontot. Harminc évvel ezelőtt meg rájött, milyen jó az - a helyén. Mi­ért ne használnék sok kérdőjelet vagy felkiáltójelet? Persze ne az írói munkát akarjuk megspórolni vele. De használjuk csak nyugodtan. El tudok képzelni egy művet csu­pa kérdő mondatból, úgy, hogy az egész mégis határozottan állít vala­mit. Biztos, hogy nem egy ilyet írtak is. És-sel nem kezdünk mondatot? Ha a tanító néni mondja az általá­nos iskola alsó tagozatában, talán igaza van.- Lehet úgy szépirodalmi szö­veget írni, hogy az iskolában tanult szabályokhoz ragasz­kodunk?- Nyilván lehet, de minek. Ha ezt valamiért feladatul kapja egy író, akkor megoldja. De nincs értelme. Ahogy szándékosan szembemenni sincs értelme. Lerágott csont ez. Hogy az alkotás szabadsága egy­szerre oldoz és kötöz.- A prózaírónak, ahogy az imént említette, idő kell. Te­­mesi Ferenc nemrégiben azt mondta nekem, hogy harminc­éves kora előtt senki ne írjon regényt...- Móricz negyvenet mondott.- Egy korábbi interjúban Gar­cía Míárquez kapcsán említet­te, hogy a fő művénék A pát­riárka alkonya című regényét tekinti, ezzel akár le is zárul­hatott volna az életműve. Ön hogyan látja ezt a saját írásai kapcsán, megírta már a meg­határozó könyvet?- Baráti beszélgetésekben többször elmondta, nyilatkozta is, hogy sze­rinte az a legerősebb írása. Ma úgy gondolom, hogy dafke mondta. Vá­laszul a Száz év magány sikerére. folytatás a 3. oldalon |

Next

/
Thumbnails
Contents