Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-27 / 97. szám
2019. ÁPRILIS 27., SZOMBAT KULTÚRA 11 Ramis időutazás norvég módra Kitüntetést is átadtak a budapesti könyves rendezvényen Politika a fesztiválon KRITIKA Valószínűleg túl sokat nyalogatta bélyeggyűjteménye darabjait Bjorn Berge - ezt a szórakozását maga sem tagadja könyvének címe ugyanis finoman szólva is hibás. Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál norvég vendége ugyanis olyan magabiztossággal titulál szuverén országnak hajdani gyarmatokat, szigeteket, tartományokat, tengeri hídfőállásokat Eltűnt országok nyomában 1840-1970 című, antik bélyegekre felfűzött művében, ahogy Budapestet keverik Bukaresttel a világ butái. Ha úgy működne a világpolitika, mint ahogy a skandináv építész-író kötetében zajlik, akkor országgá válna minden olyan terület, amely valamikor bélyegkiadásra adta a fejét. Ilyen olvasatban városállam kellene legyen Nagyvárad is, hiszen kényszerűségből külön postabélyege lett, amikor megszállták a románok. Berge nem is ír Nagyváradról, Fiuméről viszont hosszasan értekezik. Ez persze más státuszú magyar terület volt. A norvég író ennek ellenére olyan bájosan keni el a híres kikötőváros magyar múltját, mintha a minket övező államok történelemkönyveit olvasnánk. Berge számára nagyságrendekkel fontosabb a Fiúmét minden felhatalmazás nélkül elfoglaló költő, Gabriele D’Annunzio magánélete, mint az Adria-parti város magyar története, amely épp akkor ért véget, amikor az első fiumei bélyeg megjelent. Pedig ez is csak egy magyar királyi postabélyeg volt, amire nem túl kreatív módon egyszerűen rányomtatták a Fiume szót 1918-ban. Persze Berge könyve nem is ezt a bélyegkiadást mutatja be az olvasóknak, hanem a későbbi, „függetlenedett” város bélyegeit. Költészet fasizmussal, ez a fiumei rész címe a könyvben. Hát köszönjük... Egy „rühes teve barna hátára” emlékeztető kis albán sziget sem lesz csak attól ország, mert a húszas évek elején Saseno felülnyomással olasz bélyegeket küldözgettek róla az itt állomásozó bakák. Persze lehet, hogy Berge csak azért tért ki Sasenőra, mert az 1968-as diáklázadásokkal szimpatizáló szocialista-feminista írónő, Rina Durante is itt éldegélt egykoron. Róla hoszszan olvashatunk itt. A feminizmusról jut eszembe, Berge nem átallja azt állítani, hogy a könyvben tárgyalt 130 esztendő bélyegei masszív férfikultúrát sugá'roznak, túl sok rajtuk a királyábrázolás. Ez már csak azért is furcsa, mert nehéz elhinni, hogy ne ismerné a világ első bélyegét, amelyen Viktória királynő szerepel. Nagy-Britannia feje, akinek portréja még évtizedekig visszaköszönt a brit birodalom gyarmati bélyegein is. De említhetnénk rengeteg más királynőt is. A szerző nem történész, de ez nem mentség a sorozatos bakikra, mert aki Uyenre adja a fejét tisztában kell legyen az alapfogalmakkal. Balázs D. Attila (Bjorn Berge: Eltűnt országok nyomában 1840-1970. Cser Kiadó, 2018) Kari Öve Knausgard átveszi a kitüntetést Gál Katalintól (balra) és Szalay-Bobrovinczky Alexandrától Fotó: MTI A kultúra helyett a bevándorlást támogató politikai programbeszédek hangoztak el az ország egyik legfontosabb kulturális rendezvénye, a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitóján. Pataki Tamás szerkesztoseg@mediaworks.hu KULTÚRA A Magyarországot rágalmazó beszédek után magas rangú kitüntetésben részesítette a budapesti jobboldali városvezetés Kari Öve Knausgard norvég írót a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitóján. A Budapest Nagydíjat Szalay-Bobrovinczky Alexandra, Budapest humán területért felelős főpolgármesterhelyettese és Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke adta át a beszédek után. Előzőleg Norvégia képviseletében Frank Rossavik kemény hangnemben támadt a vendéglátó országra. Szavai szerint külföldön az látszik hazánkról, hogy „itt korrupció, nepotizmus, menekültellenesség, antiszemitizmus van”, továbbá azt is kiemelte, hogy „Magyarországon pártállam épül”, amelyben többek között „nincs helye a kritikai újságírásnak sem” - hangzott el a főváros és a magyar kormány kulturális intézményeinek támogatásából működő rendezvényen. A norvég író kitért arra is, hogy Soros Györgyből is ellenségképet csinált a kormány, a CEU egyetemet „Bécsbe űzték”, a fent említett jelenségek pedig általában az európai „liberális civilizáció gyengeségének tudhatok be”. Szerinte Európa- és világszerte „ellenségképeket kreálnak”, az igazság elvesztette az értékét, az álhíreket pedig „áltényekkel” támasztják alá, ennek egyik fő korifeusa Donald Trump amerikai elnök. A norvég író szerint Magyarország is ezen az úton jár. Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész beszédének nagy része a finn és a magyar emlékezetpolitika összehasonlításáról szólt. Az a különbség közöttük, hogy a finnek békülékenyen, míg a magyarok ellenségeket keresve értelmezik a múltjukat. A történész kiemelte: a finnek az első világháborút követő időszakban megbékéltek a szocialistákkal, demokratikus államot építettek ki, ezzel szemben Horthy Miklós autoriter országot hozott létre. Romsics beszélt a vörösterror áldozatainak szentelt Vértanúk emlékművének helyreállításáról is, mintegy illusztrálván az állításait, kiemelve, hogy a fehérterror áldozatairól ezáltal nem esik szó. Tavaly ugyanitt hasonló módon támadta Magyarországot Daniel Kehlmann író, aki szintén vendégként hívtak meg hazánkba. Kehlmann a - szerinte - a Fidesz által megteremtett diktatúrát bírálta, a magyar miniszterelnököt a Fülöp-szigetek diktátorához hasonlította. Daniel Kehlmannt ugyancsak kitüntetésben részesítették. HIRDETÉS Hétfői magazinunk % & > INTERJÚ: SCHMIED ZOLTÁN * METABOLIKUS SZINDRÓMA Családi . egészség- magazin ■■ Minden páros héten hétfőn • Gyógyító természet Teák a jó emésztésért • Anyja lánya Szülő-gyermek kapcsolat a pszichológus szerint • Az egészség a táplálkozással kezdődik tippek mindenkinek HIRDETÉS MEGJELENT! évkönyv 2019 Történelmi mélyponton a kihasznalaflümág Ment mozdulnak tii árak az újlak A.', - ptaron? Fogynak az értékes fejlesztési területek Keresse az újságárusoknál! iadvanyok
