Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-20 / 92. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. ÁPRILIS 20., SZOMBAT Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Aki fölött eljárt az idő, az a mondás szerint már sok húsvéti bárányt megevett. A magyar emberek többsége viszont éppen ezért nevezheti magát - akár kortól is függetlenül - örökifjúnak: merthogy a jeles ünnepen nem a kitartóan bégető állat, hanem a sertés vajpuhára főzött, a forró víztől még remegő, szeletelt sonkája kerül a terített asztalra. Igaz, éppen a napokban tette közhírré egy - természetesen brit - kutatócsoport, hogy a sonka egyik legközelebbi rokona, a bacon, magyarul angolszalonna súlyos betegséget okozhat. Mit tehetünk ezek után? A hagyományos magyar megoldást alkalmazhatjuk, a még forró, főtt sonkaszeletek mellé a fémtálcára hosszában félbevágott lágy és kemény tojásokat helyezhetünk, az egészet színesíthetjük fehér és sárga sajttal, friss zöldhagymával, piros hónapos retekkel és ropogós héjú, ám belül foszlós házi kenyérrel. Erről az ételkompozícióról ugyanis még semmit, azaz semmi ártalmasat nem állapítottak meg azok a bizonyos tudósok. Ám az ünnep napjai nem szólhatnak csakis a táplálkozásról. A húsvét a maga napsütéses időjárásával kiváltképp alkalmas környezetünk rendezésére, egy alapos takarításra. A tisztítási folyamat kiterjedhet bensőnkre is. Legalább annyit megtehetünk, hogy átvizsgáljuk, kinek tartozunk elismerő szavakkal, avagy kit engeszteljünk ki. Fontos, hogy utóbbi - ismét egy találó magyar közmondást idézve - ne a törökök húsvétján következzen be. Azaz sohanapján. A tisztítási folyamát kiterjedhet bensőnkre is A keresztutat idézték fel az ifjak SZEKSZARD A Dienes Valéria, a Baka István, a Gyakorló és a Szekszárdi Garay lános Általános Iskola néhány diákja együtt idézte fel lézus Krisztus keresztútjának állomásait: Pilátus halálos ítéletétől kezdve a sírba helyezéséig, majd feltámadásáig. Tették mindezt a Mérey utcai idősek otthonában és az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségében. A diákok a közelgő húsvét alkalmából ezzel szerették volna szebbé tenni az idősek és a fogyatékkal élők egy napját.- Közös énekléssel kezdtünk, majd a padlóra tett eszközök, anyagok, gyertyák, szalagok, kövek segítségével jelenítettük meg a keresztutat - mondta lapunknak lanó Attiláné, hittanoktató. A negyven perces előadás alatt imádkoztak is. lézus halálakor a Miatyánk imádságot mondták el közösen, a feltámadást pedig énekkel köszöntötték. A keresztút felidézése során több információ is elhangzott, hogy még érdekesebbé tegyék az eseményt. lanó Attiláné sokat mesélt Veronika kagylóselyemből készült kendőjéről, amellyel lézus arcáról letörölte a vért. A padlóképes foglalkozások mindkét helyszínen majd háromnegyed órán át tartott. A gyerekeknek pedig sikerült átadniuk a közönségnek a keresztút valódi üzenetét. B. M. A keresztutat idézték fel az idősek otthonában Beküldött fotó A korai gondoskodás meghatározó szereppel bír Őseink lenyomatát magunkon hordjuk Dr. Komlósi Ákos elmondta, hogy más emberek, vagyis a környezetünk tesz bennünket azzá, amivé válunk Fotó: Makovics Kornél Ha elfogadjuk, hogy őseink lenyomatát magunkon hordozzuk, és felismerjük az ő gyengeségeiket, a saját problémáinkra is könnyebb megoldást találni. Ez volt az egyik tanulsága dr. Komlósi Ákos c. főiskolai docens előadásának, amelyet a Család Akadémia programsorozat részeként tartott a szekszárdi egyetemi karon. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu SZÉK SZAR A Család Akadémia programsorozat részeként dr. Komlósi Ákos c. főiskolai docens, neveléslélektani tanácsadó előadásában arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy az előző generációk bizony rajtahagyják a lenyomatukat a fiatalabb generáción. Haragudni azonban nem érdemes ezért rájuk. Célszerű inkább számba venni, melyek voltak őseink gyengeségei. Ha valamilyen problémával küzdünk, át kell gondolni, nem a tükörképei vagyunk-e édesanyánknak, vagy édesapánknak. Nem az ő megoldatlan problémáit hurcoljuk-e mi is magunkkal. Dr. Komlósi Ákos hozzátette, néhány, az életünkben meghatározó ember formál bennünket azzá, akik leszünk. Az eb ső ilyen az édesanya. Ő adja a feltétlen gondoskodás élményét. A szakember emlékeztetett, a gondoskodás minősége egyáltalán nem elhanyagolható. A hetvenes évek végén például az édesanyák kilencven százaléka nem énekelt a kisgyermeknek, nem cirógatta, nem játszottak ölbéli játékokat. Mostanra azonban felismerték ennek jelentőségét a korai fejlesztésben. Minden gyermekben benne vannak az alapvető motívumok - mozgásigény, komfort-, élmény-, szabadság-, önállósulás szükséglete, önbizalom, ambíció, identitásvédés, én-tudat, motiváció - csakhogy különböző intenzitással. Az, hogy felnőtt korára melyik motívum, milyen mértékben bontakozik ki, jelentősen függ a környezettől. Első lépésben tehát az édesanya1 tói, de fontos szereplő az apa, a testvér, a nagyszülő, a tágabb rokonság, a nevelő, majd idővel egyre jelentősebb hatással bírnak a kortársak és a házastárs. Dr. Komlósi Ákos arra emlékeztetett, saját gyermekeink, illetve unokáink is formálnak bennünket. A neveléslélektani tanácsadó arra is figyelmeztetett, egy házasság sikere szempontjából egyáltalán nem mellékes, milyen mintákat hordozunk. Mint mondta, közhely, de a hasonló a hasonlóval működik jól. Példaként hozta fel, hogyha az egyik fél otthonülős, a másik viszont inkább pörgős, az számtalan konfliktus forrása lehet. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A kultúravesztés áldozatai az anyák Dr. Komlósi Ákos tanulságos esetként említette, amikor egy édesanyát küldtek hozzá azzal, hogy nem bír a kétéves kislányával, és emiatt „kivan idegileg". A gyerek mindenben ellent mondott neki, és minden kérésének az ellenkezőjét csinálta. Az anya pedig hiába fordult gyerekorvoshoz, védőnőhöz, a szomszédjaihoz, senki nem tudott neki jó tanácsot adni. Amikor dr. Komlósi Ákos elkezdett építőkockázni a gyerekkel, hogy felmérje a kapcsolatfelvételi képességét, azt, hogy hogyan fogadja el az irányítást, az édesanya egyszer csak közbeszólt: „Nem is tudtam, hogy így is lehet játszani a gyerekkel". Dr. Komlósi Ákos szerint a minta öröklés, avagy a kultúravesztés áldozatai az édesanyák, akik elveszítik anyai kompetenciáikat, ha annak idején velük sem játszottak a szüleik. A Város Hetén több napon át minden korosztály számára kínálnak szórakozási lehetőséget Különleges programsorozattal ünnepel Paks PAKS Várossá avatása negyvenedik évfordulóját ünnepli idén Paks. Ebből az alkalomból különleges eseménysorozattal készülnek, és a már hagyományosnak számító Város Napja program Város Hetévé nőtte ki magát. Szabó Péter polgármester a témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy új helyszínként a Csengey Dénes Kulturális Központ is várja az érdeklődőket, akik a május 15-i nyitónapon várostörténeti előadást hallgathatnak meg, fotókiállítás nyílik a település elmúlt negyven évéről, és az évforduló kapcsán meghirdetett alkotói pályázat eredményhirdetését is ekkor tartják. A Város Hetén adják át a KRESZ-parkot díszítő új graffitit, május 17-én, pénteken pedig a Duna-korzó, a víziszínpad lesz a fő helyszín, ahol helyi zenekarok koncertjei kínálnak szórakozási lehetőséget. A szombati zárónap programja az előző években kialakított menetrend szerint alakul. A város civil szervezeteinek, alapítványainak, intézményeinek csoportjai a Szent István térről indulva felvonulnak a Táncsics parkba, ahol mindenki találhat kedvére valót. Csapó Ágnes, Szabó Péter és Tell Edit a tájékoztatón Fotó: M. Gy. Ennek részleteiről Csapó Ágnes külkapcsolati referens beszélt. Elmondta, hogy tematikus programokkal készülnek, így például lesz egészségügyi témakör, múzeum és kultúra, sport és persze a halászléfőző verseny sem marad el, amelyre továbbra is várják a csapatok jelentkezését. Teli Edit, a Csengey Dénes Kulturális Központ igazgatója kiemelte, hogy a zárónap fellépői között szerepel a Szabó Balázs és bandája, valamint a Charlie Band is. A többnapos program résztvevői kulturális menetlevelet kapnak, és közöttük nyereményt sorsolnak ki. H. E. Kettős évforduló A Város Hete programsorozatának felvezetéseként május 14-én, kedden a Paks és Dunakömlőd közötti kerékpárútszakaszon bringás reggelivel várják az arra kerekezőket, ezzel is népszerűsítve az azt követő napok kínálatát. Szintén az eseménysorozat részeként Paks és német testvértelepülése, Reichertshofen megújítja kapcsolatát, a két helység ugyanis harminc éve kötött testvérvárosi szerződést. A két kerek évforduló így összekapcsolódik az ünnepségen.