Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-16 / 89. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. ÁPRILIS 16., KEDD Ember a Földön Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu Á prilis 22 - a Föld napja. Értelmes lakója, az ember időnként roppant értelmetlen dolgokat művel. De jövedelmezőeket. Van kereslet fára. Évente egy németországnyi területű esőerdőt irtanak ki. Van kereslet elefántagyarra, krokodilbőrre, cetámbrára, rozmárfogra és sok minden másra, melynek eredeti tulajdonosa likvidálandó. A kultúrnövények védelme érdekében más növények, gombák, rovarok, rágcsálók eltávolítása szükséges, főként kemizálással. Ezáltal zavar támad a táplálkozási láncolatban. Rovar nélküli környezetben csökken a kétéltűek, a madarak száma, a mérgezett rágcsálókat fogyasztó kisragadozók szintén jobb létre szenderülnek. A határban vadászgató házimacska is. S miközben egyik oldalon rombol, másik oldalon épít a homo sapiens. De hogyan! Egy tévéműsorban nyilatkozott egy gazda a tökéletes paradicsomról. A célja - amihez már elég közel áll - az, hogy minden fürtön öt egyforma termés nőjön. A 95 nap alatt beérő tökéletes paradicsom ugyanis úgy szedhető géppel, tökéletesen, ha egyszerre érnek be az öt centi átmérőjű bogyók. Borzasztó! Egyszer egy német kisvárosban kinéztem egy szállodai ablakon. Ősz volt, s a közeli 4-5 fa alá hullott leveleket este elszállították egy kisteherautóval. Aztán változhatott a koncepció, mert visszahoztak minden fa alá 30-40 levelet. Nagyjából ugyanannyit, ugyanúgy elhelyezve a füves területen. Hajtsátok uralmatok alá a Földet! - mondá az Úr az első emberpárnak. Azon vagyunk... A tökéletes paradicsom minden fürtön öt bogyót növeszt Emlékeztek és imádkoztak SZEKSZÁRD Sétát szervezett virágvasárnap az újvárosi temetőbe a Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör. Mint azt Horváth Jánosné általános elnök-helyettestől megtudtuk, körülbelül húszán indultak útnak a Szent István-háztól. Első állomásuk az újvárosi templomnál volt, ahol a felújítás alatt álló keresztnél imádkoztak, illetve felolvasták a történetét. A csapat ezután kisétált a temetőbe. Itt először a szekszárdi származású tolnai apát, Lendvai István sírjánál álltak meg. Ezután több papra, társasköri tagra emlékeztek, minden nyughelynél imádkoztak a jelenlévők, koszorút és gyertyát helyeztek el, illetve akivel kapcsolatban volt valamilyen emlékük, azt elmesélték egymásnak. Megnézték az 1896-os régi keresztet, illetve a 2000- ben állított újat is. A séta végén Kirsch János sírjánál idézték fel a diakónus alakját. Horváth Jánosné azt is elmondta, rendszeresen szerveznek sétákat virágvasárnap. Korábban templomokat kerestek fel: az újvárosi-, illetve a belvárosi templomot, de a társegyházak imaházait is meglátogatták, például a baptistákét. A mostani alkalmon körülbelül két és fél órát gyalogoltak a résztvevők, és nagyon jól sikerült, így elképzelhető, hogy újra szerveznek hasonló sétát. B. K. Az újvárosi templom előtt álló feszületnél Fotó: Mártonfai D. Ötven évet vizsgálva a legextrémebb a 2017-es volt A múlt heti vihar is indokolja, hogy az eddigiekhez képest korábban kezdje el a működését a rendszer Fotó: Makovics Kornél Működésbe lépett a jégkármérséklő Idén először - május elseje helyett - április 15-ével kezdte meg működését az ország egész területére kiterjedő jégkármérséklő rendszer. Tolna megyét idén harminchét generátorral védik. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint az összes mezőgazdasági kár húsz százalékát okozza jégverés. A biztosítói adatok alapján ez azonban így is jelentős, tavaly például csaknem kilencmilliárd forintot fizettek ki ilyen jogcímen a gazdálkodóknak. A három dél-dunántúli megyében - Baranya, Somogy, Tolna - már hosszú évek óta működik egy százkilencvenhat talajgenerátorból álló hálózat, amely része lett az országos rendszernek. A Nefela Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés adatai szerint harminc év alatt hetvennégy százalékkal csökkent a mezőgazdasági jégkár a térségben. A biztosítói adatok alapján a kifizetett kártalanítások azonban még így is magasak. A rendszer elindításával tehát nem szűnik meg minden probléma, és nem szüntethető meg a jégeső. Huszár István, a dél-duntántúli - köztük a Tolna megyeit is - működtető rendszer vezetője elmondta, a múlt év-A technológia fontos elemét képezik a pontos előrejelzések, mivel a hatékony működéshez a tényleges vihar előtt két-három órával már működtetni kell a berendezéseket. Országosan a több mint ezer eszközből kétszáz működik majd automatikusan, amelyekhez nem kell kezelő. Szakértők szerint a rendszer elsősorban azokban az esetekben bizonyul hasznosnak, amikor a viharokat már jóben a Nefela segítségével, az éveken keresztül összegyűjtött tapasztalatokat is felhasználva építették ki az országos hálózatot, mely ezer generátor működtetésével a teljes területet lefedi. A gazdálkodóknak, önkormányzatoknak, hegyközségeknek a rendszer működtetéséért nem kell fizetniük, a fenntartási költségeket az agrárkamara a kárenyhítési alapból finanszírozza. Már a múlt évben is, és így val az érkezésük előtt be lehet mérni. Ám továbbra is gondokat okozhatnak a helyi záporok és zivatarok, ezek ugyanis sokszor olyan hirtelen alakulnak ki, hogy sokáig még felhő sem jelzi az érkezésüket. Az elmúlt ötven évet vizsgálva a legextrémebb év a 2017-es volt, amikor a villámlások száma májustól szeptemberig átlépte a 2,9 milliót. Ez majdnem kétszerese volt az elmúlt négy év átlagának. lesz ez az idén is, az időjárással kapcsolatos adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adja. Az ügyeletes meteorológus ezt továbbítja az agrárkamarának, ők pedig küldik az adatokat tovább a generátorok kezelőinek, akik mobiltelefonnal vannak ellátva. Emellett, hogy melyik nap milyen idő várható, azt heti bontásban minden gazdálkodó e-mailben megkapja. Korábban a Nefela meteorológusa küldte az adatokat, és a saját radarukra támaszkodva döntöttek a generátorok működtetéséről. Most egy központi diszpécserszolgálaton keresztül jut el az értesítés a generátorok kezelőihez. Huszár István, a Nefela vezetője elmondta, a dolgozói létszámuk az átalakítást követően sem csökkent, sőt, két fővel nőtt. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Kiszámíthatatlanok a helyi zivatarok Színekkel teli kiállítás nyílt, és már elkezdődött a tojásírás Javában várják az ünnepet Nyugdíjasok mondtak verset VÁRALJA Húsvétváró kiállítással emlékeztetett a Váraljai Hagyományőrző Egyesület arra, hogy közeleg a jeles ünnep. A csapat a múlt hét végén immár 19. alkalommal tartotta meg rendezvényét a település közösségi házában. Az érdeklődők ismét megcsodálhatják Hoffmann Jánosné csuhéból készült munkáit, valamint azokat a színpompás hímes tojásokat és ritkaságot jelentő gyöngyékszereket, melyek több váraljai alkotó nevét dicsérik. A helyi kézművesek alkotásai mellett megtekinthető a Rácz Ágnes vezette Kreatív hétfő elnevezésű csoport modern dísztárgyakból álló kollekciója is. Különlegességet jelent, hogy baráti kapcsolatnak köszönhetően Károly Éva fővárosi festőművész vendégkiállítóként mutatkozik be tájképeivel. A Sziebert Éva polgármester megnyitotta tárlattal meg is kezdődött Váralján a húsvéti programsorozat. Ennek keretében az érdeklődők április 18-ig tojásíráson készíthetnek eredeti motívumokkal díszített hímes tojást. Április 21-én, vasárnap délután négy órától pedig mindenkit vár a hagyományos tojásvásár a Magyardombon, a falu közepén. Sz. Á. Sok érdeklődőt vonzott a kiállítás Fotó: Bayer Klára DECS Verses találkozót szervezett a decsi nyugdíjasklub. Mint azt Leimszider Lajosné vezetőtől megtudtuk, a faluházban tartott rendezvény az „Életet az Éveknek” Szövetség Tolna megyei szervezete éves nagy eseményeinek egyike. Ezt minden évben más klub rendezi, most rajtuk volt a sor, és igen jól sikerült. Korábban ez a találkozó verseny volt, tavaly azonban nem szervezett az országos szövetség központi megmérettetést. Idén lehet, hogy lesz, ebben az esetben értesítik a pénteki alkalmon szerepelt huszonhat nyugdíjast, és aki kedvet érez hozzá, elutazhat Budapestre. Decsen pénteken tizennégy Tolna megyei szervezet képviseltette magát. A Magyar Költészet Napjához közeli időpont is indokolta, hogy a versmondók döntő többsége magyar költők, így Petőfi Sándor, József Attila, Szabó Lőrinc és Dsida Jenő verseit adták elő. A decsi nyugdíjasok a műsor elején és végén egy-egy megzenésített Petőfi verset énekeltek. A vendéglátók ebéddel is készültek, a szavalókat és körülbelül száz kísérőjüket ültették asztalhoz. B. K.
