Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-10 / 84. szám
2019. ÁPRILIS 10., SZERDA BELFÖLD-KÜLFÖLD ^ Orbán Viktor: Európa civilizációs válságban van A Kelet Nyugatra jött * '■ 4* Orbán Viktor Maróth Miklóssal (balra), az Avicenna-intézet igazgatójával az avatáson Fotó: MTI Már a nyáron elindulhat a menekültek áradata FENYEGETÉS A terrorveszély és a migrációs nyomás németországi növekedésére számít a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) volt vezetője. Hans-Georg Maassen a magyar közmédiának adott interjújában arról beszélt, hogy a migráció és a terrorizmus egymással összefüggő veszélyei a német pártrendszer felbomlásához vezethetnek. Kiemelte, a Németországba érkező menedékkérők száma csökkent 2015-höz képest, de a zsilip továbbra is nyitva van. A szakértő szerint Közép-Keletről és Afrikából hatalmas méretű menekültáradat fenyeget, és akár nyáron, vagy ősszel megindulhat. „Nem látom, hogy a Frontex, az EU vagy a nemzeti határvédelem mindenhol megtette volna a megfelelő intézkedéseket, hogy Olaszországot, a görög szigeteket és Európát és közvetve Németországot megvédjék” - mondta a BfV vezetője. Már 2015-ben jelezte, hogy a menedékkérők között terroristák is vannak. Szerinte Németországban a radikális iszlamizmus ága a szalafizmus, amely elutasítja demokratikus berendezkedést és az iszlám jogrend (saría) alapján működő állam kiépítésére törekszik. Az irányzat híveinek számát 11 500-ra becsülik, 2000 főről feltételezik, hogy terrortámadást hajthat végre. MW Orbán Viktor tegnap felavatta az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete épületét. A kormányfő szerint az orientalisztika stratégiai fontosságú tudományággá vált. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PILISCSABA Az Európát érintő migrációs válság valójában civilizációs válsággá szélesedett, a Kelet Nyugatra jött - mondta tegnap a miniszterelnök az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete piliscsabai épületének avatásán. Orbán Viktor kifejtette: az iszlám kultúra űj területeket foglal magának, egyre nagyobb számban telepednek le muszlimok Nyugat- Európa városaiban, méghozzá önálló tömbökben. így mára az orientalisztika tudományának földrajzi értelemben vett kutatási területe sem határolható egyszerűen körül: ma már nemcsak azt kell kutatni, mi zajlik tőlünk keletre, hanem azt is vizsgálni kell, mi történik tőlünk nyugatra - mondta, kiemelve a Kelet-kutatás tudományának ebből fakadó stratégiai jellegét. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Európa politikai illúzióban ringatja magát, amikor azt gondolja, hogy az iszlám világából jött emberekkel együtt nem kapja meg azokat a törvényeket, szokásokat és konfliktusokat is, amelyek e kultúrán belül hosszú évszázadok óta léteznek. A kormánypártok kampánya az ajánlások leadása ellenére folytatódik, a több ezer aktivista országszerte gyűjti az aláírásokat a miniszterelnök hétpontos bevándorlásellenes programjának támogatására is. Hasonlóan nagy aktivitást tanúsítottak a kormánypárt hívei „Mi, magyarok ezer éve azt választottuk, hogy a Nyugathoz akarunk tartozni, de úgy, hogy közben nem feledkezünk az európai parlamenti (EP-) választáson való induláshoz szükséges számú ajánlás összegyűjtésénél is. Á Magyar Nemzet értesülései szerint még a tavalyi parlamenti választási kampányhoz képest is eredményesebbek ebből a szempontból az idei első napok. meg a keleti származásunkról” - fogalmazta meg, hozzáfűzve: büszkék vagyunk rá, ezért kutatjuk és ápoljuk ezeket a gyökereket. Beszéde végén Orbán Viktor hozzátette: régi igazság, hogy más kultúrák megismerése erősíti a saját kultúra iránti elkötelezettséget. Reményei szerint az Avicenna-intézet éppen ebben fogja tovább segíteni az országot és a kormányt, hogy megerősödve saját kulturális, keresztény, európai mivoltunkban jó partnerei lehessünk az arab világ országainak. HÍREK Cél az átlátható gazdálkodás BUDAPEST A megerősödő szakképzés stabil gazdasági hátterét biztosítja az újonnan bevezetett kancellári rendszer - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Közlése szerint a tárcavezető a kancellároktól a szakképzési centrumok felelős, átlátható és professzionális gazdálkodását várja el. Működésük alapvető célja, hogy menedzserszemlélettel támogassák a centrumok főigazgatóit elsődleges feladatuk ellátásában, az intézmények oktatási színvonalának hatékony felügyeletében. A kancellári rendszer bevezetése garancia a közpénzekkel való felelős, átlátható és elszámoltatható gazdálkodásra is. MW Óvodaátadó a Felvidéken FELSŐTÚR A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program a külhoni magyarság és a velük élő többségi nemzetek kapcsolatát is javíthatja - jelentette ki tegnap Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Felsőtúron, ahol átadta a program részeként felújított helyi magyar nyelvű óvodát. Az államtitkár az ünnepélyes átadón elmondta: az óvodafelújítási program is jelzi, hogy a magyar kormánynak nagyon fontos a helyi magyarság megmaradása. MW Hosszú sorok a Fidesz standjainál A határvédelem költségeinek felét követeljük Brüsszel nem fizet A fizikai határzár 270 milliárd forintba került Fotó: MTI Ötvenmillió fát ültetnek majd el HATÁRVÉDELEM Az Európai Bizottság a mai napig nem tett eleget Orbán Viktor határozott és többször is megismételt kérésének, hogy az Európai Bizottság térítse meg a magyar határvédelem költségeinek a felét - értesült a Magyar Nemzet. A lap emlékeztetett, nem véletlen, hogy a miniszterelnök által a bevándorlás megállítására pénteken meghirdetett hétpontos program 5. pontja így szól: Brüszszel ne adjon több pénzt Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek, ehelyett térítsék meg a határvédelem költs ségeit! A lap emlékeztetett, hogy egy viszonylag régi követelésről van szó, Orbán Viktor még 2017. szeptember 1-jén írt levelet ez ügyben Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének. Ez állt benne: „Az európai határok védelme és az európai szolidaritás ügyében fordulok Önhöz. Mint azt Ön is jól tudja, Magyarország a migrációs válság kezdetétől tartja magát a külső határok védelmét előíró schengeni szabályokhoz. A kerítés megépítésével, háromezer határvadász kiképzésével és szolgálatba állításával hazánk nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben.” A miniszerelnök így folytatta: „A magyar álláspont szerint legfőbb ideje, hogy az európai szolidaritás a határvédelem ügyében a gyakorlatban is érvényesüljön. Meggyőződésünk, hogy Olaszországhoz és Görögországhoz hasonlóan a magyar oldalon felmerült, de közös európai érdekeket szolgáló, rendkívüli költségek viseléséből az ilyenkor szokásos módon az Európai Uniónak is ki kell vennie a részét. Mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje.” A két évvel ezelőtti levél elküldését az is indokolta, hogy a bizottság addigra már jó néhány ország határvédelméhez hozzájárult anyagilag: Görögország az ígért 1 milliárd euró felét 2017-ben már megkapta, Olaszország 656 millió, Bulgária 100 millió euróbán részesül. Akkor a Miniszterelnökség jelezte, ha Brüsszel fizet, a pénz visszakerül a költségvetésbe. Egyúttal hangsúlyozták, Magyarország a migrációs válság kirobbanása óta tartja magát az unió schengeni határának védelméhez, a határkerítés megépítésével, a határvadászok kiképzésével pedig Magyarország nemcsak saját magát, hanem a kontinens minden polgárát védi az illegális bevándorlók áradatával szemben. MW Dobrev miatt távozhatott Gyurcsány BUKÁS Gyurcsány Ferenc távozása egy 2009. március 13- 14-i titkos tokaji találkozón dőlhetett el, s az utolsó szót a felesége, Dobrev Klára mondhatta ki - olvasható a Lakner Zoltán, Pungor András, Szabó Brigitta és Faragó József által írt Frontsebészet - A köztársaság utolsó kormánya című könyvben. Eszerint a megbeszélésen több változat is felvetődött a jövőt illetően, egyebek mellett az, hogy Gyurcsány maradjon a háttérben mint irányító, s egy „báb” kerüljön a miniszterelnöki posztra. Végül nem találtak olyan megoldást, hogy egyszerre lehessen elkerülni a gazdasági csődöt és az MSZP várható politikai vereségét. Addigra Gyurcsány már a BBC-nek elismerte, hogy az ország az államcsőd szélére sodródott és IMF- hitelre szorult - írta a Magyar Nemzet. Tokajból hazafelé menet a miniszterelnöki konvoj megállt, s a Gyurcsány házaspár helyet cserélt a kormányőrökkel. A kormányfő maga vezette a biztonsági autót hazáig, lassan haladtak, volt mit átbeszélni az úton - áll a könyvben, amelynek szerzői megállapították: ekkor dőlhetett el a bukott szocialista kormányfő lemondása. Gyurcsány végül március 21-én, az MSZP tisztújító kongresszusán jelentette be távozását, amit - a kötet szerint - Lendvai Ildikó, a szocialista párt akkori frakcióvezetője helyeselt. MW ERDŐFIATALÍTÁS Csaknem ötvenmillió facsemetével lehetünk gazdagabbak az idén, őszszel ugyanis folytatódik a faültetési program az állami erdőkben. Februártól az áprilisi lombosodásig 22 millió facsemetét ültettek el, lombhullás idején pedig folytatják az állomány gyarapítását - adta hírül a Magyar Nemzet. Tavasszal az állami erdőgazdaságok közül a legtöbb csemetét, mintegy négymilliót a Duna-Tisza-közi erdőket kezelő Kefag Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. ültette, de több milliót ültettek el magán-erdőgazdálkodók is. Az erdők fiatalításakor legtöbbször nemes- nyár- és akácfajokat ültetnek. Ennek főként technológiai okai vannak, hiszen az őshonos fajokat a legnagyobb arányban természetes úton fiatalítják meg, csak akkor kell ültetni, ha például az aszályos időjárás miatt elpusztulnak az erdőben maguktól növekvő csemeték. Az akác- és nemesnyárkultúrerdőket csak emberi segítséggel lehet fiatalítani, ugyanez igaz a fekete- és erdeifenyvesekre, amelyek főként talajvédelmi szerepet töltenek be a kopár, erózióveszélyes, futóhomokos területeken. Az ipari célú ültetvények egy-két évtizedes időszakra létesülnek, az őshonos erdők ültetésekor pedig százéves időtávban kell gondolkodni. A következő 50-100 évben várhatóan visszaszorulnak a hegyvidéki fafajok, például a lucfenyő, a bükk, míg nőni fog a meleg, száraz körülményeket jobban elviselő fafajok, például a csertölgy térfoglalása. A magyar erdők évente négymillió tonna szén-dioxidot kötnek meg, 7-8 fokkal is hűtik a levegő hőmérsékletét, párologtatásukkal üdébbé teszik a környezetünket. MW Idén tavasszal 22 millió facsemetét telepítettek Fotó: MTI
