Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-09 / 83. szám

2019. ÁPRILIS 9., KEDD KITEKINTŐ g Gazdaságok vállalják az állattartást, a háztáji kevesebb Oszkó Ferenc a magyar óriás nyúllal. Ma már kevesen foglalkoznak nyúltartással Fotó: Makovics K. Kényelmi okból hagynak fel vele PROGRAMOK KEDD MOZI Szekszárd: Dumbó (amerikai csa­ládi film), 17 óra. Egy fiú hazatér (amerikai dráma), 19.30. ELŐADÁS Szekszárd Babits Mihály Kultu­rális Központ: Mindennapi mace­ráink - Hétköznapi protokoll. Gö­rög Ibolya protokollszakértő előa­dása, 18 óra. SZERDA Szekszárd: Dumbó (amerikai csa­ládi film), 17 óra. Egy fiú hazatér (amerikai dráma), 19.30. KIÁLLÍTÁS Bonyhád Vörösmarty Mihály Mű­velődési Központ: Sütő György al­kotásaiból „KépMás-MásKép” címmel nyílik kiállítás, megnyitja Markovics Milán Mór százados, katolikus tábori lelkész, közremű­ködnek vonós tanszakának nö­vendékei, 17 óra. A tárlatot április 30-ig lehet megtekinteni. Szekszárd Civil Információs Centrum: Pribenszky Mária és B. Székely Sára kiállítását Lönhárd Ferenc, a Bárka Művészeti Szalon elnöke nyitja meg, közreműködik Kis Pálk István és Hucker Ferenc, 17 óra. A tárlatot május 8-ig lehet megtekinteni. MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA Bonyhád Solymár Imre Városi Könyvtár: Versek tejjel és cukorral - verses, zenés színdarab a Bony­hádi Vörösmarty Színjátszó Kör és a Hidasi Kultúrparaván Színtársu­lat előadásában, 17.30. KONCERT Szekszárd Babits Mihály Kultu­rális Központ: Hobo Hé, magyar Joe! című lemezének bemutató koncertje, 19 óra. Gépeket loptak el egy szekrényből FADD Egy faddi férfi tett fel­jelentést, mert tavaly novem­berben a háza udvarán lé­vő zárt szekrény ajtaját kife­szítve sarokcsiszolót, fúrógé­pet és hosszabbító kábelt lop­tak el tőle. Hamarosan a tolnai rendőrök látókörébe került két 18 éves helyi férfi, akik meg­alapozottan gyanúsíthatok a lopással, ezért a két fiatal el­len vádemelési javaslattal élt a rendőrség. 1.1. Kevesebb tyúkkal, sertéssel foglalkoznak a háztájikban, ez derült ki a statisztikai hi­vatal tavaly év végén készí­tett jelentéséből. A csök­kenés mögött nem annyira gazdasági, mint inkább ké­nyelmi szempontok állnak. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A támogatások el­lenére csökkent a haszonálla­tok száma a megyében. A sta­tisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint decemberben 455 ezer tyúkot tartottak szá­mon, négy évvel korábban 750 ezret. Az országos mezőnyben ezzel az utolsó helyek egyikén áll a megye. luhból 41 ezret tar­tottak nyilván decemberben, négy évvel korábban 52 ezret, ezzel a középmezőnyben va­gyunk. Sertésből tavaly 156 ezret számoltak össze, 2014- ben 175 ezer volt a számuk, ez megfelel az országos átlagnak, ahogy a szarvasmarhák száma is. Ebből tavaly 27 ezret tartot­tak nyilván, négy évvel koráb­ban 31 ezer darabot. 2018-ban a felvásárolt vá­gómarhák száma országosan 54 ezer volt, az egy évvel ko­rábbihoz képest 3,5 százalék­kal csökkent a számuk. A ki­logrammonkénti felvásárlási ár pedig megközelítette a 414 forintot, ami egy százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Tolna megyében is nőtt azok­nak a száma, akik húsmarhák­kal foglalkoztak, sokan tértek át a tejelő állományból erre a területre. A múlt év végén a te­héntej felvásárlási alapára az országban az egy évvel koráb­bihoz hasonlóan literenként átlagosan 97 forint volt. A hízósertések száma emel­kedett, míg a malacok és a süldők száma csökkent. A vá­gósertés kilónkénti felvásárlá­si ,átlagára az országban 363 forint volt, tíz százalékkal ala­csonyabb, mirjt egy évvel ko­rábban. A tyúkállomány mint­egy kétharmadát gazdasági szervezetek, közel egyharma­­dát egyéni gazdaságok tartot­ták. A gazdasági szervezetek állománya nőtt, míg az egyé­ni gazdaságoké közel tíz szá­zalékkal csökkent. Tavaly a vá­gótyúk felvásárlási átlagára ki­lónként 245 forintba került. Az étkezési tyúktojás darabon­ként 19 forintos felvásárlási ára (nem bolti ára) alacsonyabb volt mint egy évvel korábban. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Húsz évvel ezelőtt falun elkép­zelhetetlen volt, hogy egy csa­ládi ház hátsó udvarában ne le­gyenek tyúkok vagy egy-egy disznó. A bátaszéki Bánfi Fe­renc elmondta, náluk ma is vannak tyúkok az udvarban, melyek fedezik a család to­jásigényét, sőt május környé­kén egy-egy süldőt is szoktak vásárolni, amit aztán felhizlal­nak december közepére, 120- 140 kilósra, és ebből biztosítja a család a házi sonkát, füstölt kolbászt. Bánfi Ferenc úgy lát­ja, ma már azok a szomszédai is legfeljebb néhány tyúkot ne­vezetnek, akik régen sok állat­ról gondoskodnak. Szerinte en­nek elsősorban az az oka, hogy a sertés nevelése nagy kötött­ség, hiszen reggel, este etet­ni kell, tisztítani az ólját, és fő­leg nyáron, a nagy melegben még büdös is tőle a környék, így a szomszédok sem nézik jó szemmel az állattartást. A leg­többen ezért fel is hagytak vele, inkább megveszik a húst a bolt­ban. A tyúkokkal is sokan így vannak. A baromfinak kell egy elkerített terület, ahol kapirgál­­hat, különben összepiszkítja az udvart, kikaparja a virágokat. TV-AJÁNLÓ Német csizma a viking utódokon N\ / A Harmadik Bi­rodalom csa­patai 1940 áp­rilis 9-én part­ra szálltak Nor­végia több pontján és még ab­ban a hónapban elfoglalták az ország jelentős részét. A skan­dináv állam végül is június 10- én letette a fegyvert és kiszol­gáltatta magát a német hódító kénye-kedvének. Egyes szak­­tekintélyek úgy vélték, hogy ezzel az északi hadjárattal a Wehrmacht szétforgácsolta erejét, ám az idő éppenség­gel a németeket igazolta. Míg az ugyancsak 1940-ben le­vert Nyugat-Európából - né­hány területtől eltekintve - a hitlerista seregek 1944 őszé­re kiszorultak, addig Norvégi­át egészen a fegyverletételig, 1945. május 8-ig képesek vol­tak megtartani. Az elveszített franciaországi támaszpontok­ról idevezényelték tengeralatt­járóik zömét, az U-Bootok pe­dig innen kiindulva vadászhat­tak az angolszász hajókra. Mindez jelentős német ka­tonai beruházásokat, példá­ul bombabiztosnak ígérkező bázisokat, kikötőket védő be­tonerődöket igényelt. A kény­szermunkásokkal végrehajta­tott építkezések nyomai ma is jól láthatóak néhány stratégi­ai fontosságú helyszínen. Eze­ket az létesítményeket, illet­ve romjaikat mutatja be ma 20.00 órai kezdettel a Natio­nal Geographie csatorna. Egy­úttal igazolva azt is, hogy bár lassan hetvenöt év eltelt a második világháború befeje­zése óta, azért a Harmadik Bi­rodalom építményei tovább­ra is itt emelkednek, kéretlen mementókként. Sz. Á. Franciaország elvesztése után Norvégia lett a fő bázis Az igazán jó minőségű darabok az összetételük miatt több ezer forintba is kerülhetnek A jó zoknik kiválasztásához kell egy kis idő SZEKSZÁRD Zoknikörképünk­ben annak jártunk utána, ho­gyan kell jó zoknit választani. Először is, érdemes végiggon­dolni a minőséget, az anyagot és hogy mennyi pénzt szeret­nénk költeni.- A vásárlók leginkább a láb­méret alapján válogatnak. El­sősorban a gumi nélküli és a százszázalékos pamut zokni­kat keresik - mondta lapunk­nak Somogyi Daniella zokni­­bolt-tulajdonos. A gumi nélküli vagy lazább gumírozású zoknikat többnyi­re azok keresik, akiknek vize­­sedik a lábuk, és nem szeret­nék, hogy a vérkeringésüket elszorítsa egy-egy erősebben gumírozott zokni. A száz szá­zalékban pamut anyagú zok­nik mellett sokan választják a kilencvenkét százalékos, ol­csóbb, szintén pamut zokni­kat, leginkább, mert rugalma­sabbak és gumisabbak. A leg­kedveltebbek a bokazoknik és a titokzoknik. Kevésbé választ­ják a sportosabbakat. A színek tekintetében a fekete még min­dig sláger, de a nőknek és a férfiaknak is kedvence a min­tás, pöttyös, csíkos, virágos. A hölgyek kedvelik a nejlon, csipkés zoknikat is, amelyeket nadrághoz, körömcipővel hor­danak, és egy-egy megfelelő Gyerekeknek természetesen színes zokni dukál Fotó: Shutterstock pillanatban bokát villantanak. A férfiak a pamutzoknit kere­sik. A gyerekeknél pedig divat az állatfigurás zokni. Természetesen az ár sem mindegy. Átlagosan négy-hat­­száz forintért lehet egy-egy jó minőségű zoknihoz hozzájut­ni. Ám a nagyon profi darabok választásánál fel kell készül­ni arra, hogy több mint kéte­zer forintot fogunk otthagyni a pénztárnál. Van például olyan zokni, amelybe ezüstszálakat szőttek, és az összetétele mi­att antibakterális, kiváló hőve­zető, jó testhőmérsékletet biz­tosít, és lecsökkenti az izzadás lehetőségét. Brunner M. Ilyen zoknit válasszon! A jó zokni tartja a formáját, és egyik alaptulajdonsága, hogy nem izzad benne az em­ber lába. A szakemberek ta­nácsolják, hogy zárt cipőkhöz titok- vagy bokazoknit válasz­­szanak a vásárlók, mert sok­kal egészségesebb. Hidegebb napokon pedig kiegészíthe­tik lábszárvédővel is. Igaz, a lábszárvédőt az idei télen alig vitték, és most a jó idő bekö­szöntővel valószínűleg még ennyire sem lesz népszerű.

Next

/
Thumbnails
Contents