Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-06 / 55. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁRCIUS 6., SZERDA A művészet segít megérteni és feldolgozni az élet drámai történéseit A lélek mélyére hatol a terápia és elősegítheti a gyógyulást Szalay Andrea szerint a csoporttagok erői, képességei összeadódnak Fotó: Makovics Kornél Már évezredekkel ezelőtt felismerték és alkalmazták A művészetterápiás fog­lalkozások segítenek a lé­lek mély rétegeiből előhív­ni azokat a lelki tartalma­kat, melyeket verbálisán nem vagyunk képesek ki­fejezni, ezáltal elősegítik a gyógyulást. A lélekben rej­lő „titkokra”, rejtett sérülé­sekre derülhet fény az alko­tás során. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Mély és elgon­dolkodtató drámák, amelye­ket segítség nélkül talán egy életen át nem tudnának fel­dolgozni azok, akikkel meg­történt. A művészetterápia interakció a páciens és a te­rapeuta között, a kommuni­káció alapja egy művészeti alkotás, mely a művészet bár­mely ágára épülhet, elfogadó, biztonságot nyújtó, ítélkezés­től mentes, empatikus és bi­zalomra épülő' terápiás közeg­ben zajlik.- A művészette­rápiás folyamatban a csoporttagok át­élhetik az önfeledt alkotás örömét, majd a terápiás be­szélgetés során az élményfeldolgo­zás, átbeszélés, je­­lentéstulajdonítás következik. Fény derül a lé­lek mélyén rejtőző érzésekre, amellyel szembenézve, megta­lálhatják problémáikra a meg­oldást a csoport tagjai. Ugyan­akkor a képzőművészeti terá­pia, zeneterápia, biblioterápia, vagy a mozgással történő ön­kifejezés a lelki állapotot tük­rözi vissza, és képes fejlesztő, gyógyító erővé válni - mondta lapunknak Szalay Andrea, aki több évig dolgozott a szekszár­di kórház pszichiátriai osztá­lyának palánki részlegén, va­lamint rehabilitációs intézmé­nyekben vezetett csoportokat, jelenleg szociális munkás a Szekszárdi Humánszolgáltató Központban. Pályakezdő kora óta szociá­lis területen dolgozik, eleinte szociális munkásként kezdett csoportokat vezetni, jelenleg már képzett művészetterape­utaként tevékenykedik mun­kája mellett, és a lakosság szá­mára kínálja fel a művészette­rápiás lehetőséget. A terápiás csoportülések általában há­rom órásak, és az első alka­lommal szóbeli szerződés szü­letik a keretek, szabályok, cso­portülések számát illetően. A megbeszéléskor a résztve­vők titoktartási kötelezettsé­get vállalnak. Az alkotásokról mindannyian elmondhatják az érzéseiket, véleményüket, benyomásaikat, segítő kérdé­seikkel, hozzászólásokkal tá­mogathatják a csoporttársu­kat az önismeretben, gyógyu­lásban, fejlődésben, miközben a terapeuta irányítja a beszél­getést, és alkalmazza a cso­portvezetés, kérdezés módsze­reit, eszközeit. Bárki számára nyitott a lehetőség, bármilyen motivációval jelentkezhetnek, részt vehetnek a csoportfoglalkozá­sokon az érdeklő­dők. Minden részt­vevő egyenrangú ebben a terápiás közegben, bármit „behozhat” a cso­portba, bármilyen minőségben része­se lehet, ezért nem szükséges és nem is szabad különbsé­get tenni a résztvevők között a problémájuk, motivációjuk alapján. Szalay Andrea szerint a csoporttagok erői, képessé­gei összeadódnak a folyamat­ban, az egyén a saját alkotá­sán keresztül jobban megis­meri belső világát, ugyanak­kor egymás alkotásai, a fel­merülő kérdések, érzések lel­ki rezdüléseket váltnak ki a tagokban is, melyek reflexió­ra késztetik őket, kommuni­kációs lehetőséget biztosítva számukra. így a művészette­rápia bármely korosztálynak hasznos lehet, ha másért nem, Szalay Andrea tanulmányai alapján elmondta, hogy a tör­ténelmi hatások kikerülhe­­tetlenek, amikor művészet­ről beszélünk: az ókortól fogva vallják, hogy a művészet ne­mesít, gyógyít, az ókori orvo­sok kedélybetegség ellen ja­vasolták. A dráma a katarzis­ra épült. Tudták, hogy a színjá­tékkal levezetett indulatoknak tisztító hatása van, hiszen ké­pes olyan érzelmeket előhívni, amely feltárja a legrejtettebb benső tartalmakat. A szentek és bibliai jelenetek látványa erősíti a hitet, és az embereket az erkölcsi érté­kek felé vezeti. A német filo­zófusok az empátia fogalmá­nak alkotásakor már jelezték, hogy a műalkotást csodáló ember beleéli magát az ábrá­zolt helyzetbe, és képes meg­élni az ott ábrázolt érzelme­ket. A felvilágosodás korában a francia elmegyógyintézetek­ben például színdarabokat ját­szottak. Szélesebb körben a második világháborút követő­en került be a művészet a gyó­gyításba, a pszichiátria esz­köztárába. az önismeret fejlesztéséért, vagy pusztán kíváncsiságból. Azon kívül, hogy gyógyít, fej­leszt, lehetőséget ad a kreati­vitás megélésére, közel hozza a művészetet az emberekhez. A nyitott, toleráns közösségi csoportban együtt gondolkoz­nak az emberek. A művészet­terápiás szemlélet által pedig egy sokkal elfogadóbb, em­­patikusabb, befogadóbb kö­zösség és társadalom alakul­hat ki, hiszen ezt a szemléle­tet viszik tovább a résztvevők a családba, munkahelyre, tár­sadalomba. Ugyan az ismert művészek között sok a pszichiátriai be­tegségektől szenvedő, tragi­kus sorsú személy, ám egy­­egy alkotásból nem lehet azt a következtetést levonni, hogy készítője beteg lenne. Az, hogy valaki elképesztő műveket hoz létre, természe­­tésen nem jelenti, hogy elme­beteg lenne. A másik oldalról nézve pedig bár pszichiátriai betegségben szenvedett az is­mert művész, egyben tehetsé­ges alkotó is volt. Vagyis nem kell éles határvonalat húzni a pszichiátriai problémák és az alkotások között. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy létrehozott mű alap­ján a művészetterápiás felfo­gás szerint nem helyénvaló azt mondani valakire, hogy beteg. A művészetterápiában nem megengedett az ítéletal-, kotás és a minősítés. A mű­vészet hozzásegít, hogy bete­kinthessünk belső világunk­ba. Fontos lenne, hogy min­den ember találja meg azt a művészeti ágat, amelyben a leginkább kifejezésre tudja hozni az érzéseit, mert ha szo­rongásainkat, félelmeinket az alkotásba integráljuk, akkor sokkal teljesebb, egészsége­sebb, harmonikusabb életet élhetünk. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A művészet hozzásegít, hogy belelás­sunk belső világunkba A tervek szerint november végéig mintegy 75 ezer ember szűrését végzik el Küzdelem a vastagbéldaganatok ellen Felmérik a lakosság fogyasztását MAGYARORSZÁG Megkezdődött a vastagbélszűrés országszer­te. A háziorvosoknál vehető át a csomag, mely a székletből való mintavételhez szüksé­ges. Az erről szóló értesítést, a vonalkód miatt mindenki vigye magával! A művelet ott­hon elvégezhető, aztán postá­ra kell adni a mintát a mellé­kelt - megcímzett és védőré­teggel ellátott - tasakban. Dr. Handl Mária tolnai há­ziorvos szerint kiemelt fontos­ságú ez a szűrés, ugyanis az EU-ban Magyarország vezeti a vastagbélrák okozta halálese­tek listáját. Világviszonylatban pedig a negyedik helyen áll.- Ha időben ismerjük fel a vastagbéldaganatot - mondja a doktornő -, akkor a beavat­kozást követően a betegek ki­lencven százaléka még több mint öt évet élhet. Ha nem, ak­kor ez az arány öt százalékra mérséklődik. A daganat kialakulásának pontos oka még nem ismert. Több tényező játszhat közre: a genetika, a táplálkozás, az életmód, a környezeti hatások. A mostani vizsgálatba az 50- 70 év közöttieket vonták be. Persze fokozatosan, hogy ne legyenek nagyon leterhelve se a székletmintákat vizsgá­lók, se azok, akik a visszaren-Dr. Handl Mária tolnai háziorvos A szerző felvétele delieknél majd a tükrözéseket végzik. Az eredményről a há­ziorvosok kapnak értesítést, az érintettek náluk érdeklőd­hetnek, nagyjából két hét el­teltével.- Attól sem kell megijedni - hangsúlyozza a doktornő -, ha valakiről nem negatív, nem problémamentes visszajelzés érkezik. Tovább kell külde­nünk gasztroenterologiai ki­vizsgálásra, de ez még nem je­lent rosszindulatú megbetege­dést. Az EU által támogatott népegészségügyi program el­ső szakaszában, ez év novem­ber 30-ig hetvenötezer ember szűrését végzik el. Wessely G. TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Megkezdődött a héten a Köz­ponti Statisztikai Hivatal fel­mérése, mely a háztartási-, költségvetési- és életkörül­ményekre vonatkozó adato­kat érinti. A kérdések internetes ön­kitöltéssel és kérdezőbizto­sok segítségével egyaránt megválaszolhatók. A KSH munkatársai mintegy tízezer háztartást keresnek fel. A felmérés célja, hogy uni­ós szinten összehasonlítható adatok álljanak rendelkezés­re a háztartások gazdasági helyzetéről, a lakosság élet­­körülményeiről. M. I.

Next

/
Thumbnails
Contents