Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-06 / 55. szám
2019. MÁRCIUS 6., SZERDA GAZDASÁG Y Csökkenő fizetéskülönbségek, növekvő munkaerő-kereslet Két számjegyű béremelés Januártól kapják meg márciusban az emelt bért a kormánytisztviselők Az idén is átlagosan tíz százalék felett nőnek a keresetek a versenyszférában a munkáltatói és munkavállalói szervezetek eddigi adatai alapján. Az erős szakszervezeti fellépés mellett továbbra is a munkaerő megtartása hajtja felfelé a kereseteket. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu VERSENYSZFÉRA Várhatóan az idén is átlagosan 10 százalék feletti mértékben nőnek a fizetések a versenyszférában, de a legrosszabb esetben is 8-9 százalékos lehet a további felzárkózás 2018-hoz képest - nyilatkozták a Magyar Nemzet által megkérdezett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: ágazatonként még nem összesítették az eddig beérkező adatokat, ám a bértárgyalások azt a tendenciát mutatják, hogy az elmúlt két évhez hasonlóan két számjegyű lesz az átlagos keresetfelzárkózás. Az idei egyeztetések alapján nagyon nagy szórás mutatkozik a különböző cégeknél - részletezte a Liga vezetője. A legtöbb helyen 10 és 15 százalék között nőnek jellemzően az új üzleti évtől a keresetek, ám olyan cégekkel is A márciusi fizetéssel érkezik a kormánytisztviselők megemelt bére. A közszféra béremelési programjának következő lépéseként most átlagosan 30 százalékkal emelkedik a központi közigazgatásban - a minisztériumokban és a háttérintézményeknél - dolgozó kormánytisztviselők bére. A törvény szerinti új besorolás alapján a kormánytisztviselőjanuár elsejétől vált jogosulttá a megemelt illetményre. A kormánytisztviselők a februári fizetésükkel egy összegben megkapják a fel nem használt szabadságuk megváltását is. Átlagosan 30 százalékos béremelés történik, de ez - a munkáltató döntése alapján - egyénenként eltérő lehet. Idén összesen 40 milliárd forintot fordít a kormány a közigazgatási bérek rendezésére - írta közleményében a Miniszterelnökség. találkoztak az egyeztetések során, ahol mindössze 3-5 százalékos, de akár 20-22 százalékos fizetésfelzárkóztatást is bevetnek a vállalatok. Mészáros Melinda elmondta, továbbra sem tudnak olyan cégről, amelyik a kollektív szerződés módosítását kezdeményezte volna akár a korábbi egy évnél hosszabb munkaidőkeret bevezetése, akár a túlórakeret megemelése érdekében. A Ligához nem érkeztek jelzések az önkéntes, munkaadó és munkavállaló között létrejött, kötelezően elrendelhető túlórake-Átlagos béremelés egyes nagy foglalkoztatóknál 201 MW-grafika, forrás: Magyar Nemzet fotó: MTI rétén felüli rendkívüli munkavégzés bevezetéséről sem. A munkáltatói oldal szerint is meglehet a két számjegyű emelés. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára reálisnak tartja a 10 százaléknál magasabb keresetemelést, ám az adatokat még nem összesítették. Emlékeztetett: több nagy cégnél, ahol erős volt a szakszervezeti követelés, akár 18 százalékos felzárkóztatást kaptak a dolgozók. A béremelés azért is fontos eszköz, mert nehéz ma már új munkaerőt bevonni.,Szerinte a cégek 2019-ben még nagyobb hangsúlyt fektetnek a termelékenységet növelő beruházásokra. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint ugyan nagy a szórás a munkaadók között, de Ö-9 százalékos átlagos béremelést a versenyszférában ő is reálisnak tart. Kiemelte: az alacsonyabb keresetű munkakörökben továbbra is nagyobb a felzárkóztatás, ezzel záródnak a jövedelmi különbségek, amelyek hazánkban az uniós áüagnál magasabbak. A nagyobb keresetek célja elsősorban a munkaerő megtartása, ám a felzárkózó bérek lehetőséget adnak a ma külföldön élőknek a hazatérésre, és kevesebben gondolkodhatnak külföldi munkavállaláson is. HÍREK Ismét virágosokra figyel a NAV ELLENŐRZÉS A nőnap apropóján több megyére kiterjedő ellenőrzés-sorozatot hirdetett az adóhivatal. A revizorok rövid időn belül másodszor ellenőrzik a virágüzleteket és az ajándékárusokat. Legutóbb február közepén a Valentinnap miatt vizsgálódtak ugyancsak ezeknél a gazdasági szereplőknél. Elsősorban arra figyelnek, hogy a vállalkozók átadják-e vásárlóiknak a számlát, a nyugtát, megfelelően használják-e online pénztárgépüket és bejelentették-e alkalmazottjaikat. MW Jól teljesített a kiskereskedelem BUDAPEST Januárban 5,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest - közölte a KSH. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedésekben 3,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 6,4 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, azaz utóbbi alig változott. Az iparcikk jellegű vegyesboltokban szintén 6,4 százalékkal nőttek az eladások. A gyógyszer-, gyógyászati termékek üzleteiben 12,5, az illatszerboltokban 4,0 százalékkal nőtt a forgalom. A textil-, ruházati és lábbelieladások 3,9 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikküzletekben 2,9 százalékkal volt több a forgalom. MW Felújítások indulhatnak a csókból LAKÁSÉPÍTÉS Kiemelt figyelmet kell kapniuk a csők keretében is a felújításoknak, mert nem épül elég lakás, s a megépülőket főként befektetők veszik meg. Tavaly is csupán 180 ezer lakást korszerűsítettek a legalább szükséges 400 ezer helyett, emiatt gyorsan romlik a lakásvagyon állaga - szögezi le az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségétől (ÉVOSZ) a Világgazdasághoz került, az építési ágazat súlyponti problémáit taglaló tanulmány. Bár a kormány intézkedései már lendületet adtak az építésnek, lehetővé kell tenni felújítások esetében az áfa 50 százalékának visszaigénylését. Az elmúlt években egymülió lakás felújítása maradt el, ezért e munkákat támogatni kell. Uniós forrásból is segíteni lehetne egy országos lakóingatlan-felújítási program részeként indítandó, 800 ezer lakást érintő panelprogramban az energetikai korszerűsítéseket. Az ÉVOSZ javaslatai, mint az ötszázalékos lakásáfa meghoszszabbítása, kedvező fogadtatásra találnak. A szövetség most azt kéri, hogy mielőbb dolgozzák ki a 2020 utáni évek építési-beruházási közép- és hoszszú távú kormányprogramjait, amelyek növekedési pályán tartják az ágazatot. Az idén folytatódik az ágazat két számjegyű növekedése, de a lakásfelújítások mellett bérlakási programra, a modern falvak programjára és infrastruktúrafejlesztésre van szükség. MW Emelkedett a korhatár, év elején kevesebb volt a nyugdíjas Nőtt a nyugdíjak átlagösszege Ft Rokkantsági MW-grafíka, forrás: 2019-es költségvetés, Magyar Államkincstár, fotó: Shutterstock BUDAPEST Némileg csökkent januárban a nyugdíjasok száma: idén 2 156 622 nyugdíjellátást folyósítottak, így 6443 fővel kevesebben kaptak nyugdíjat vagy valamilyen nyugdíjszerű ellátást, mint egy évvel korábban - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. A jelenség mögött nem a demográfiai adatok, hanem inkább a nyugdíjkorhatár emelkedése húzódik meg. Ez évtől már 64 évre nőtt a nyugdíjkorhatár, és 2022-ig két lépcsőben éri el a megcélzott 65 évet - adta hírül a Világgazdaság. A statisztika szerint a 2,15 millió nyugdíjas közül öregségi ellátást 2 031 674 -en kaptak, az átlagos összeg januárban 134,9 ezer forint volt, ami 4,3 százalékkal több tavalyinál. A lap emlékeztet arra, hogy most januárban a nyugdíjak 2,7 százalékkal emelkedtek, az áüagnyugdíj gyorsabb növekedése a nyugdíjak állományának cserélődéséből fakad: az elhunytak nyugdíjai ugyanis jellemzően átlag alattiak, a nyugdíjrendszerbe belépők ellátásai viszont meghaladják azt, így az átlagnyugdíj növekedése minden évben némileg magasabb a nyugdíjemelés mértékénél. Az öregségi nyugdíjasok harmada, azaz 675 ezer ember a saját ellátása mellett átlagosan 37,4 ezer forintos kiegészítő ellátást is kapott, így ebben a csoportban 172,4 ezer forint volt az egy főre jutó ellátás átlaga. Tavaly decemberben a nettó átlagkereset 239 400 forint volt, amely a 131 276 forintos átlagos öregségi nyugdíjnál 54,8 százalékkal több. Az öregségi nyugdíjasok között januárban 159,2 ezer olyan nőt tartottak nyilván, aki még a nyugdíjkorhatár elérése előtt, 40 évnyi szolgálat után vonult nyugdíjba, a kedvezményt egy év alatt csaknem tízezren vették igénybe. Az ő ellátásuk havi 134,5 ezer forint volt, mint az öregségi nyugdíjasok átlaga. Az átlagnál jóval magasabb nyugdíjat kapnak a speciális korhatár előtti szolgálati nyugdíjasok: a volt fegyveres testületi dolgozók szolgálati járandósága havi 208,8 ezer forint volt januárban, ez 154 százaléka az átlagos öregségi nyugdíj-, nak. Kifejezetten magas volt az átmeneti bányászjáradék havi összege is (194,4 ezer forint), és a táncművészeti életjáradék is, ami 176 ezer forint volt. Januárban 314,5 ezer embernek folyósítottak rokkantellátást, ez 24,3 ezer fős csökkenést jelent egy év alatt. Az ok egyszerű: amikor a rokkantsági nyugdíjasok elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, az ellátásuk statisztikai szempontból öregségi ellátássá válik. Az átlagos rokkantsági nyugdíj az idei emelés után 75 049 forint volt, ez az átlagos öregségi ellátás összegének 55 százaléka. Demográfiai számítások szerint a korhatáremelés miatt idén 2 millióra csökkenhet a nyugdíjasok száma, de 2040-re már 2 millió 228 nyugdíjassal számolnak. Jelenleg a a népesség 21,3 százalékát teszik ki. A születések csökkenése, stagnálása miatt azonban 2040-re a lakosság 26,1 százaléka nyugdíjas lesz. MW A NYUGDÍJRENDSi-ER ÖTVENÉVES DEMOGRÁFIAI ELŐREJELZÉSE EZER FÖ A 9 wepesseg Nyugdíjasok száma "‘■N CM cm m cn 5 2 Rokkantsági tOregsegi 2014.111. 2015.111. 2016,111. 2017.111. 2018.1. 2019.1 ÖREGSÉGI NYUGDÍJASOK ÉS ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLÖK SZÁMA (FÖ) • 2014.111. 2015.111. 2016.111. 2017.111. 2018.1. 2019.1. ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ÉS ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS HAVI ÁTLAGOS ÖSSZEGE (FORINT) Milliárdokat adnának a kkv-knak TŐKEKIHELYEZÉS A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 2019- 2022 között az általa kezelt öt tőkealapon keresztül közel hetvenmilliárd forintot helyez ki a hazai kis- és középvállalkozásokhoz - közölték a társaság tegnapi sajtótájékoztatóján. A tőkealap-kezelő tavalyi évéről és idei terveiről Csuhaj V. Imre, a társaság elnök-vezérigazgatója és Török József üzletfejlesztési igazgató beszélt. Kiemelték, hogy a kezelt kockázatitőke-alapok száma háromról ötre bővült: áprilisban bejegyezték a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot, decemberben pedig az Irinyi I. Kockázati Tőkealapot, előbbit 13, utóbbit 7,4 müliárd forinttal. Az akvizíciós tevékenység a tavalyi második félévben gyorsult fel, az év során 118 ügylet került a befektetési zsűri elé, az igazgatóság által tárgyalt új tranzakciók száma 35 volt, több mint 8 milliárd forint teljes kihelyezési értékkel. Tavaly decembertől idén március 1-jéig öt ügyletet zártak le, több mint egymilliárd forint értékkel. 2012 és 2018 között a tőkealap-kezelő 111 tranzakciót hajtott végre, ezek közül 41-nél már megtörtént az exit. Az idén 11,2 milliárd forint új kihelyezést szeretnének realizálni 8-10 exit megvalósítása mellett, 1,6 milüárd forint befektetési értéket illetően. A kö► vetkező 3 évben pedig nagyjából 70 milliárd forintot terveznek kihelyezni. MW
