Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-04 / 53. szám

A MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁRCIUS 4., HÉTFŐ Vidékről is lehet a világ minden részére kiterjedő, sikeres vállalkozást építeni Felelősségvállalással építik a Jövőt, nem csak Dombóváron a külföldi üzletnyitás, ma már például Afrikában is jelen va­gyunk a kukorica termeszté­sében, annak feldolgozásában, ipari alkohol előállításában. En­nek eredményeként megnyílott a magyar hibridkukorica fajták előtt egy olyan piac, ahol 200 millióan élnek és 17 millió hek­tár a kukorica vetésterülete, mi­közben itthon 1,2 millió hektár­ról beszélhetünk.- Dombóváron különösen fontos az új munkahelyek létrehozása. Ezzel hogy állnak?- Harminckét munkatárssal indultunk, ma már száznyol­­can dolgozunk, egyre több mér­nököt, szakembert foglalkozta­tunk. Nem mindenhol tud au­tógyár, vagy egyéb más nagy­­beruházás létrejönni, viszont mindenhol meg kell élni vidé­ken, így Dombóvár környékén is. Fejlesztéseinkkel új munka­helyek jönnek létre, az itt elő­állított termékek helyi munká­sok, mérnökök munkájának az eredményei, ők kapnak érte jö­vedelmet, az ő megélhetésüket könnyíti meg. A külföldi ter­mékek megvásárlásával a kin­ti munkások megélhetését tá­mogatjuk. Minden vállalkozó­nak társadalmi felelőssége van abban, hogy fejlessze cégét, ha megteheti, ezzel új munkahe­lyeket hozva létre. Vásárlóként pedig felelősségünk, hogy ha van országon belül előállított termék, akkor azt vegyük le a polcról, ne a külföldit.- Mivel tölti legszívesebben a szabadidejét?- Ha egy évvel ezelőtt kér­dezte volna bárki, azt mondtam volna, hogy horgászat, vadá­szat, kirándulás, természet, vi­lágjárás, ezek a hobbijaim. Az­tán megszülettek az első uno­káink és átalakult a fontossági sorrend. Most a két unokám a legfontosabb. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu DOMBÓVÁR - Nem magamnak dolgozom, hanem gyerme­keimnek, unokáimnak, hogy majd ők is meg tudják terem­teni a maguk boldogságát és ne egy kizsigerelt természe­ti környezetet örököljenek.- Molnár István az Agrár-Béta Kft. ügyvezetője mondta ezt, akinek munkáját az utóbbi években számos díjjal ismer­ték el. Telephelyük Dombóvár északi szélén fekszik, azon­ban a cég nevét és vezetőjét már az egész világ ismeri. Varga Szilvia szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu- Miért a mezőgazdaságé lett a főszerep az életében?- Mászlony-pusztán szület­tem, a munka és a játék együtt volt jelen a gyerekkoromban. A szüleim dolgoztak, én a nagy­szülőkkel és a rokonokkal töl­töttem az időm nagy részét. A szabad élet, a szabad gyerek­kor determinálta, hogy ezt a pályát választottam. Már álta­lános iskolában tudtam, hogy a mezőgazdaságban fogok dol­gozni. Gimnázium után a Gö­döllői Agrártudo­mányi Egyetemre jelentkeztem. Jelen­leg címzetes egyete­mi docensként órá­kat tartok a Szent István Egyetemen (SZIE). Sok diák megfordul nálunk, a cégnél, akiknek egyengetjük a sorsát, életútját. Ez egyfajta küldetés és hobbi is számomra. Azt gondolom, a tu­dást tovább kell adni, nem csak családon belül, ez társadalmi felelősségvállalás is.- Hogyan indultak el?- 2001-ben „megadatott” az a lehetőség, hogy nulláról kezd­jük a vállalkozásunkat. Ez ki­hívás és hatalmas lehetőség is volt egyben. 2003-ban a SZIE tangazdasága lettünk, amely által olyan tudásbázis került mögénk, amit használni lehe­tett és kellett. Az egyetemen felhalmozott tudással együtt próbáltunk meg egy koncep­ciót felépíteni. A mezőgazda­ság előtt több olyan probléma is van, amelyre megoldást kell keresnünk. Megfelelő mennyi­ségű és jó minőségű élelmi­szerrel kell ellátni a föld egyre növekvő lakosságát és ezt úgy, hogy fenntartható és ellenőriz­hető módon történjen. A másik a globális felmelegedés problé­maköre. Úgy gondoltuk, hogy a felépítendő „Bioenergia Farm” elképzelésünkben valahogy össze kell hangolni a környe­zetvédelmet az élelmiszerek előállításával. Mi a zöld energia mellett döntöttünk, a fosszilis energiahordozók használatát mellőzzük. A folyamat megter­vezésekor nagy hangsúlyt fek­tettünk az összes energetikai szál elvarrására, ezért igyekez­tünk mindent továbbhasznosí­tani. így az etanol üzem összes melléktermékét hasznosítjuk a biogáz üzemben, melynek hul­ladékhőjét felhasználjuk az etanol-előállításban. A mara­dék hőmennyiségre pedig egy kertészetet hoztunk létre, ahol egy magas hőigényű növényt, egy orchidea fajtát termesztünk.- Milyen célokat tűztek ki a követke­ző évekre?- A békés együtt­élés politikát foly­tatjuk a növekedés tekintetében a tér­ségben, nem a földterületek növelésére helyezzük a hang­súlyt, hanem nagyon sok ter­melőt integrálunk a környéken. Egyik fő profilunk a waxy ku­korica előállítása, amit gyógyá­szati, bébi tápszer, magas minő­ségű osztályú élelmiszer alap­anyagnak szállítunk ki kül­földre. Az évek alatt egy olyan minőségbiztosítási rendszert sikerült kialakítanunk, amivel a legkényesebb piaci igényeket is ki tudjuk szolgálni. A fejlődé­sünk másik lehetősége a feldol­gozottsági szint emelése. Fon­tos mérföldkő volt életünkben Harminckét munkatárs­sal indultunk, ma már száz­­nyolcan dol­gozunk Számos díjjal ismerték el tevékenységét Molnár István munkáját az utóbbi években számos díjjal ismertek a teljes cég működé­sének példaértékű iránymuta­tása okán. 2011-ben társadal­mi szerepvállalásért részesült különdíjban, 2014-ben bioe­nergetikai kutatómunkáját Ko­csis Károly-díjjal jutalmazták, 2016-ban az év agrárszakem­bere lett a fenntartható gazdál­kodás kategóriájában és 2018- ban a Magyarország legszebb birtoka díjat hozták el szántó­földi növénytermesztés kate­góriában, valamint a zsűri ne­kik ítélte oda a „Magyarország legszebb birtoka 2018" fődíjat is. Az egész cég egy teljesen új szemlélettel dolgozik; a környe­zettudatosság, a komplex, po­zitív gondolkodás és az innova­tív megközelítés jellemzi mun­kájukat. Telephelyük Dombóvár észa­ki szélén fekszik, azonban a cég nevét és vezetőjét már az egész világ ismeri, így példá­ul Nigériában a kukoricater­mesztésben, ipari alkohol elő­állításban, Ghánában pedig egy mangófeldolgozó üzemben érdekeltek. Molnár István: a szabadidőmben most a két unokám a legfontosabb Beküldött fotó Termékenységre, születésre, halálra utaló szimbólumok A hímestojás-minták jelentése Erős mezőny volt a borversenyen TOLNA Barabás György sze­rint ugyanaz a jelkészlet, a rovásírásokkal is rokonítha­tó mintarendszer fedezhető fel, térben és időben egymás­tól távoli helyeken, Törökor­szágtól Skóciáig, Egyiptomtól Magyarországig, a tízezer év­vel ezelőtti újkőkortól napjain­kig, sőt egyes elemek már ott vannak a 22 ezer éves mamut­­csont-faragványokon is. A Sal­gótarjánban élő kutató konkré­tan a hímes tojásokkal foglal­kozik. Most jelent meg A Föld­anya tojása című kötete, me­lyet pénteken mutatott be a tol­nai könyvtárban. A hímesto­jás-minták őskori szimboliká­ját elemzi a gazdagon illuszt­rált kiadványban. Mint a cím­ből sejthető, a minták jelentős része az istenanyára, a termé­kenységre utal, de a születés­nek, a halálnak és az újjászü­letésnek is megvan a tojáshéja­kon ábrázolt jelrendszere. Ősi írástörténettel viszony­lag sokan foglalkoznak. A szer­zőre a litván származású ame­rikai régész, Marija Gimbu­­tas munkássága volt nagy ha­tással. Ám a tojásszimboli­kát illetően Makoldi Sándorné 2013-as, A misztériumok tojá­sa című művén kívül más ösz­­szefoglaló munka eddig nem létezett. W. G. Barabás György könyvbemutató előadása A szerző felvétele BÖLCSKE - Alapvetően jó min­ták érkeztek, így rendkívül erős verseny alakult ki - tol­mácsolta az 51. Bölcskei Bor­bírálaton elhangzottakat Ba­ranya István polgármester. Elmondta, hogy összesen 214 mintát neveztek a gazdák, hét kategóriában: ófehér és óvö­rös, újfehér és újvörös, rozé, siller, illetve otelló. A faluve­zető hozzátette, örültek an­nak, hogy csak kevés mintát kellett kizárni, és a nevezett borok több mint hatvan száza­léka arany vagy ezüst minősí­tésben részesült. Minden kategóriának van egy abszolút első helyezettje. Az ófehér boroknál ez dr. Tóth Mihály 2017-es hárslevelű­je lett, ám ebben a kategóriá­ban díjazzák Hanák Leó 2017- es aszúját is. Az óvörösek kö­zött dr. Sürü János 2016-os ca­bernet sauvigponja lett az ab­szolút első, az újfehérek kö­zött a Molnár Borpince char­­donnay-ja, az újvörösek között Molnár József shiraza. A rozék között Kern János cabernet sa­­uvignon rozéját, a sillereknél dr. Tóth Mihály borát, az otel­lók kategóriájában pedig Kiin­ger Szabolcsét találták a leg­jobbnak. A díjkiosztó március 22-én lesz. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents