Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-30 / 75. szám

fi HIRDETÉS 2019. MÁRCIUS 30., SZOMBAT PAKS II. Paks II. Atomerőmű Zrt. W www.paks2.hu FB Paks II. Atomerőmű Zrt. in Paks II. Nuclear Power Plant Ltd. X MAGYARORSZAGNAK X SZÜKSÉGÉ VAN A PAKSI ÁRAMRA Minden országnak joga van eldönteni, milyen energiakosarat alkalmaz - ez szuverenitási kérdés. Magyarországnak szüksége van az olyan stabil áramter­melő egységekre, mint az atomerőmű, amely éjjel-nappal, télen-nyáron meg­bízhatóan üzemel - mondta Kovács Pál, az új paksi blokkok tervezéséért és meg­építéséért felelős államtitkár. Február elsejétől felel államtitkárként a paksi beruházásért. Mik voltak az azóta eltelt időszak fő feladatai? Az elmúlt fél év előrehaladásáról tájékozódnom kellett, ugyanis kinevezésem előtt a Paksi Atom­erőmű üzemeltetésén dolgoztam. Áttekintettük a projektet, s ezután jöhetnek a konkrét lépések. A közeljövőben a végrehajtásból eredő felada­tok élveznek prioritást, egyre többet kell a paksi telephelyen tevékenykedni. Fontos kiemelni, hogy kulcsrakész, fix áras szerződést kötöttünk a fővállalkozóval. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a megfelelő minőségű tervezési dokumentáció rendelkezésre álljon, és a kivitelezést a nukleáris biztonságot mindenkor szem előtt tartva a legrövidebb idő alatt le tudjuk bonyolítani. A létesítési területen - eleget téve a fővállalkozói szerződés által rögzített feladatunknak - a transz­formátorállomás elkészült, tehát biztosítani tudjuk az orosz fél számára a villamos energiát az építési­szerelési munkákhoz. Három másik épület enge­délyezése megtörtént, az Országos Atomenergia Hivatal kiadta a szükséges dokumentumokat. A te­lephelyen levő összes épületnek, még egy kerék­pártárolónak is hasonlóan meg kell felelnie a szigo­rú előírásoknak, mint magának az atomerőműnek. Akadnak, akik megkérdőjelezik a Paks II. pro­jekt létjogosultságát, mondván, nincs szüksége Magyarországnak új atomerőműre. Mégis milyen érvek szólnak mellette? Komoly gazdaságstratégiai és energiapoli­tikai kérdés, hogy egy adott ország hogyan állítja elő vagy szerzi be az áramot. Olyan energiakosarat kell összeállítanunk, amellyel mindenkor le tudjuk fedni a fogyasztási igé­nyeket. A versenyképes ipar csak olcsó ener­giával tud működni, ha pedig van verseny­­képes ipar, akkor van foglalkoztatás, nőnek a bérek, van fogyasztás, van jövője Magyar­­ország polgárainak. A hazánkban termelt villamos energia felét a jelenleg működő atomerőmű biztosítja. Ennek élettartama 2032-37 között lejár. A két új paksi blokk a leálló erőmű pótlására hivatott. Az új egységekkel Magyarország villamosener­­gia-ellátásának biztonsága nő, hiszen az áram forrása az országhatáron belülről lesz biztosít­ható. Tavaly az áramfogyasztás egyharmadát külföldi erőművekben termelték meg, ez az érték Luxemburg és Litvánia után a harmadik legmagasabb az Európai Unióban. 2018 júniu­sában az átlagos villamosenergia-import közel 43% volt, 2017-ben pedig volt olyan időszak, amikor a behozatal mértéke az 54%-ot is elérte. Ez komoly kockázatokat hordoz már önmagá­ban. Magyarország biztonságos áramellátása érdekében szükség van hazai erőművekre, szükség van Paks ll-re. A nukleáris energia a globális felmelegedés elleni küzdelem fontos eszköze is. Az atom­erőmű működése nem jár szén-dioxid-kibo­­csátással. Ha nem épülne meg Paks II., akkor a Paksi Atom­erőmű jelenlegi négy blokkjának kifutása után fosszilis energia­­hordozó használatára kellene áttérni, ami hozzávetőleg 36%-kal növelné meg Magyarország szén-dioxid­­kibocsátását. Sok ország választja a szintén klímabarát meg­­újulókat. Magyarország milyen álláspontot képvisel ebben a kérdésben? Mi Magyarországon abban hiszünk, hogy az atomenergia és a megújulok egymást kiegészítő felhasználása teheti olcsóvá és környezetkí­mélővé az áramtermelést. Míg az atomerőmű a folyamatosan rendelkezésre álló, ún. zsinór­áramot biztosítja, a megújulok elégíthetik ki a további igényeket. Ezt az együttműködést jól példázza Paks, amelynek határában nemcsak az új atomerőműhöz kapcsolódó építési mun­kálatok indultak meg, hanem az ország egyik legnagyobb naperőműve is megépült. Az OECD Atomenergia Ügynökségének közelmúltban közzétett jelentése is azt támasztja alá, az atom­energia és megújulok használata segítheti elő a szén-dioxid-kibocsátásmentes energiaterme­lést. Úgy gondolom, hogy hazánkban az elmúlt 37 év alatt az atomenergia bizonyította a létjo­gosultságát, hiszen blokkjaink jelen pillanatban is a világ legjobbjai között vannak. A klímavédelmi célok mellett az ellátásbiztonság is fontos szempont: olyan hazai forrásokra kell támaszkodnunk, amelyek az időjárástól függet­lenül, éjjel-nappal képesek nagy mennyiségben villamos energiát előállítani. Hadd hívjam fel a figyelmet a MAVIR közelmúltban megjelent kapa­citáselemzésében két fontos tényre. Az egyik az, hogy az előrejelzések szerint 2033-ra a hazai energiakapacitás megfeleződik. Tehát nem az a kérdés, hogy szükség van-e Paks ll-re, hanem az, hogy még milyen további arőművek épülnek. A másik, hogy a hazai erőműpark legjobban tel­jesítő egysége, Paks „kihasználtsága” évek óta 90% körül vagy afelett van, míg a többi hazai erőmű átlaga ennek fele. Tehát Paks II. ellátás­biztonsági, klímapolitikai és szuverenitási kérdés is egyben. LAKOSSÁGI ÁRAMÁRAK EGYES EURÓPAI ORSZÁGOKBAN Olaszország = 71 Ft/kWh ATOMENERGIÁT ELUTASÍTÓ ORSZÁGOK Finnország ~ 51 Ft/kWh ~ 40 Ft/kWh ~ 37 Ft/kWh Adatok forrása: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2019. január ATOMENERGI S, hogy még egy mindenkit érintő érvet említ­sek: azokban az országokban, ahol meghatározó az atomenergia részaránya, ott olcsó, megfi­zethető árú villamos energia áll rendelkezésre. Ezt támasztja alá a Magyar Energetikai és Köz­mű-szabályozási Hivatal február elején publikált elemzése is. Az év első hónapjának energia­árait összevető felmérésből kiderül, hogy amíg az atomenergiát használó Magyarországon 37 forintot fizettek a lakossági fogyasztók egy kilowattóra áramért, addig az atomenergiát el­utasító Németországban 98 forintot, azaz közel háromszor annyit. Az is egyértelmű a jelentés alapján, hogy az Európai Unióban a második legkedvezőbb áramárat hazánkban rögzítették. A villamos energia árának szinten tartását első­sorban a Paksi Atomerőmű kedvező termelési költsége teszi lehetővé. Mindezekből egyre élesebben kirajzolódik, hogy a jövő energiakosarában atomenergia és meg­újuló energiaforrás egymás mellett foglalnak helyet a globális felmelegedés megállítása és ellátásbiztonságunk érdekében. v-

Next

/
Thumbnails
Contents