Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-27 / 72. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁRCIUS 27., SZERDA Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Gyanútlan ember semmiképpen se vállaljon űrutazást, mert könnyen elveszítheti a talajt a lába alól. A megál­lapítás többszörösen igaz azon hölgyekre, akik a napok­ban a földi irányítóközpont utasítására űrsétára készültek - gyanútlanul -, ám a jeges űrbe nyíló zsilipkamra ajtajánál ki­derült: nincs számukra megfelelő méretű ruha a Nemzetközi Űrállomáson. A baj persze csőstül jön: már az is kellően ideg­tépő, hogy ilyen zárt helyen nem lehet ablakot nyitni szellőzte­tés végett, ezt tetézendő nincs egy rongy, amit a hölgy asztro­nauta a maga és a világ(mindenség) örömére felvehetne! A hí­rek szerint mindegyik szerelés megtermett férfiaknak készült, a pofonegyszerű megoldás pe-Mindegyik szerelés megtermett férfi­aknak készült dig senkinek sem jutott eszé­be: mosás forró vízben, amitől az anyag összeugrik. Egy látványos amerikai film pár éve azt a bátor nőt mutat­ta be, aki nemcsak űrsétát tett, hanem fogóval és csavarhúzó­val javítgatta is a megsérült űrállomást. Később egy kataszt­rófa miatt kénytelen volt „átúszni” egy másik, közeli és magá­nyos űrállomásra. Az ott talált újabb öltözék, csodák csodájára, azonnal passzolt rá és meg is védte a külvilág pusztító hatásai­val szemben. Szemmel láthatóan kényelmesnek bizonyult és fa­zonját, színét tekintve egyaránt megfelelt a legújabb űrdivatnak is. Még a varrása is jól eldolgozott módon simult az anyagba. Talán mondanunk sem kell, a menedéket adó új állomás és a lényeg - tehát a saját trendi stílust teremtő szkafander is - kínai gyártmány volt. Tanácsot adott a pályakezdőknek SZEKSZÁRD Szőlő- és borágaza­ti pályakezdés címmel tartott előadást tegnap az Illyés Gyu­la Szakkollégium szervezésé­ben Szabó Zoltán, a pécsi bor­vidék egyik ismert borásza. El­árulta, már a gimnáziumban érdeklődni kezdett a borászat iránt, ma pedig már kizárólag ebből él, és ez egyben a hobbija is. A kollégium társalgójában összegyűlt hallgatóságnak el­mondta, gyakorlati fogódzókat szeretne adni azoknak, akik a későbbiek során szőlőbirtokot szeretnének, és a szakmai is­mereteiket is elmélyítenék. El­mesélte, hogy kezdetben vé­gigkóstolt sok külföldi és min­den hazai borvidéken fellelhe­tő nedűt. A leszűrt tapasztala­tokból igyekezett kialakítani a saját stílusát.- Mindenhol érdeklődtem, hogy mit kell tudni az adott szőlőről, a termőhelyről, a pin­cetechnológiáról, és végül ösz­­szeállt, hogy nekem melyik irány, stílus, technológia tet­szik - mondta Szabó Zoltán. 2004-ben egy egyhektáros, Pécs határában található sző­lőterülettel kezdte, amelyet 1,2 millió forintért vásárolt meg. Akkor még csak értékesítette a szőlőt, egy évvel később azon­ban már maga dolgozta fel a gyümölcsöt. Jelenleg három és fél hektáros területet birtokol. Ahogy fogalmazott, kis lépé­sekben, de folyamatosan halad előre. B. M. Szabó Zoltán pécsi borász a kezdetekről mesélt Fotó: M. D. Egyenlő esélyt kínál az információs társadalomban A teleház segíthet a felzárkózásban is Vajda Árpád, a Közháló Alapítvány elnöke szerint a teleházak a vidéki mindennapok szerves részei Fotó: Mártonfai Dénes A teleházak küldetése, hogy lakóhelyétől, életkörülmé­nyeitől függetlenül minden­ki hozzáférjen az informáci­ós társadalom által nyújtott lehetőségekhez. Ennek szel­lemében tartottak Közös­ségek a digitális mindenna­pokért címmel tegnap szak­mai műhelynappal egybekö­tött konferenciát a kajdacsi Teleházban. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu KAJOACS A teleház mozgalom még a kilencvenes évek ele­jén indult azzal a céllal, hogy a településeken létrehozza­nak egy olyan közösségi köz­pontot, ahol megvan az összes korszerű információs eszköz, technika ahhoz, hogy a helyi lakosság be tudjon kapcsolód­ni az információs társadalom által nyújtott szolgáltatásokba.- A rendszerváltás óta el­telt több mint húsz évben egy­re meghatározóbb szerepe van a teleházaknak. Az tény, hogy volt olyan időszak, amikor öt­százötven teleház volt az or­szágban, most pedig csak százötven van, de a szelle­miség nem változott. Az pe­dig, hogy most ennyien itt va­gyunk, együtt gondolkodunk, azt mutatja, hogy egy jó szak­mai közösséggel dolgozunk együtt - mondta az esemény megnyitóján Vajda Árpád, a Közháló Alapítvány elnöke. Dr. Baracsi Katalin internet­jogász pedig arról beszélt, el-Tóth Renáta, a Dél-Dunántúli Digitális Jólét Pont (DJP) Háló­zat Regionális vezetője elmond­ta, hogy 1296 településen 1575 DJP pontjuk van, 1796 mentorral. A központjuk híd az állampolgárok között. Dr. Gaskóné Nagy Erika divízi­óvezető a digitális gyermekvé­delmi stratégiáról, Gáspár Má­tyás közigazgatás-szervezé­si tanácsadó pedig a teleházak kifürkészhetetlen jövőjéről be­engedhetetlen a tudatosság az internet használata során, ezzel ugyanis csökkenthető a kockázat. Hozzátette, ez a kon­ferencia kiváló alkalom arra, hogy a teleházak, DJP-pontok, civil szervezetet képviselő ta­pasztalatot cserélhessenek, jó gyakorlatokat ismerhessenek meg. Ilyen például a szülők­nek szervezett akadémia, az idősek képzése, illetve minden olyan kezdeményezés, amely­­lyel a fiatalokat szólítják meg. szélt. Damsa Andrei pszicho­lógus, a Játékoslét Kutatóköz­pont vezető kutatója a Gamifi­­káció és motiváció - játékos megoldások a mindennapi élet­ben címmel tartott előadást. A rendezvényen megjelentek a hazai és a külföldi teleházak, Digitális Jólét Program Pontok, digitális kompetencia közpon­tok és az információs társada­lom szereplőinek képviselői, va­lamint pedagógusok is. A kérdésre, hogy mit jelent egy zsáktelepülés életében a teleház, Balogh Anikó, az alsó­­mocsoládi teleház vezetője el­mondta, községükben példá­ul háromszáztizennégyen lak­nak, és körülbelül háromszá­zan látogatják a teleházukat, vagyis csaknem mindenki. - Élünk azokkal a lehetőségek­kel, amelyeket a támogatott tanfolyamok nyújtanak, inter­netklubokat, személyre szabott felzárkózásokat tartunk, az el­múlt időszakban éppen az idő­seket oktattuk az internet hasz­nálatára - tette hozzá. A kajdacsi rendezvény cél­ja a teleházak, Digitális Jó­lét Program Pontok, digitá­lis kompetencia központok jö­vőjének újragondolása, szol­gáltatási köreinek fejlesztése a lakossági igények alapján. Igyekeznek minden korosz­tályt megszólítani. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Változatos témájú előadások Szorosan együttműködik az egyetemi kar és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság A biztonságot, tájékoztatást tartják szem előtt SZEKSZÁRD Együttműködé­si megállapodást kötött a Pé­csi Tudományegyetem Kultú­ratudományi, Pedagóguskép­ző és Vidékfejlesztési Kara, valamint a Tolna Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság. A szerződést prof. dr. Szécsi Gábor dékán és dr. Balázs Gá­bor tűzoltó ezredes, igazgató írta alá kedden.- A tájékoztatás összehango­lása az együttműködés egyik alapja. A képzési, oktatási prog­ramjainkba szeretnénk bevon­ni az igazgatóság munkatársa­it, akik előadásokat, tréninge­ket tartanak majd a hallgatók­nak. A tervek szerint emellett az egyetem nyitott programja­in is találkozhatnak az érdek­lődők a szakemberekkel, illet­ve a katasztrófavédelmi igaz­gatóság szakmai gyakorlati helyet is biztosít, és a diploma­­munka elkészítésében is segít­séget nyújt azoknak a diákok­nak, akik mélyebben szeretné­nek foglalkozni ezzel a terület­tel. Prof. dr. Szécsi Gábor hoz­zátette, a paksi atomerőmű kö­zelsége miatt is fontos a pontos információk átadása, hogy a karon végzett szakemberek, a jövő pedagógusai megfelelő is­meretekkel rendelkezzenek a biztonsági feladatokról. Ebben fontos az egyetemi kar és ka-Dr. Balázs Gábor és prof. dr. Szécsi Gábor a bemutatón Fotó: G. K. tasztrófavédelmi igazgatóság összehangolt együttműködése. Dr. Balázs Gábor azt hang­súlyozta, hogy szeretnék tarta­lommal megtölteni a megálla­podást annak érdekében, hogy a hallgatók olyan veszélyhely­zetkezelési ismeretekkel ke­rüljenek ki az egyetemről, amelyeket hasznosítani tud­nak a választott területükön, legyen szó akár tanítókról, óvó­nőkről, szociális munkásokról vagy a kar más szakjain tanuló hallgatókról, akik így később, a munkájuk során megfele­lő empátiával és hozzáértés­sel tudnak segíteni azoknak, akikkel kapcsolatba kerülnek. Az aláírást követően az egyetemi kar sportpályá­ján különböző bemutatókkal vártak minden érdeklődőt. A gépjárműfecskendőket, a magasból mentő szert és a katasztrófavédelmi mobil la­bort is megismerhették köze­lebbről az érkező gyerekcso­portok. A tűzoltók segítségé­vel füstsátorban is próbára te­hették magukat, illetve célba lőhettek puttonyfecskendő­vel, a tűzmegelőzési sátorban pedig tesztlapokat tölthettek ki, míg a délelőtti konyha­­tűz-bemutató és tálcatűzoltás során valódi lángokkal is ta­lálkozhattak. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents