Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-27 / 72. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁRCIUS 27., SZERDA Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Gyanútlan ember semmiképpen se vállaljon űrutazást, mert könnyen elveszítheti a talajt a lába alól. A megállapítás többszörösen igaz azon hölgyekre, akik a napokban a földi irányítóközpont utasítására űrsétára készültek - gyanútlanul -, ám a jeges űrbe nyíló zsilipkamra ajtajánál kiderült: nincs számukra megfelelő méretű ruha a Nemzetközi Űrállomáson. A baj persze csőstül jön: már az is kellően idegtépő, hogy ilyen zárt helyen nem lehet ablakot nyitni szellőztetés végett, ezt tetézendő nincs egy rongy, amit a hölgy asztronauta a maga és a világ(mindenség) örömére felvehetne! A hírek szerint mindegyik szerelés megtermett férfiaknak készült, a pofonegyszerű megoldás pe-Mindegyik szerelés megtermett férfiaknak készült dig senkinek sem jutott eszébe: mosás forró vízben, amitől az anyag összeugrik. Egy látványos amerikai film pár éve azt a bátor nőt mutatta be, aki nemcsak űrsétát tett, hanem fogóval és csavarhúzóval javítgatta is a megsérült űrállomást. Később egy katasztrófa miatt kénytelen volt „átúszni” egy másik, közeli és magányos űrállomásra. Az ott talált újabb öltözék, csodák csodájára, azonnal passzolt rá és meg is védte a külvilág pusztító hatásaival szemben. Szemmel láthatóan kényelmesnek bizonyult és fazonját, színét tekintve egyaránt megfelelt a legújabb űrdivatnak is. Még a varrása is jól eldolgozott módon simult az anyagba. Talán mondanunk sem kell, a menedéket adó új állomás és a lényeg - tehát a saját trendi stílust teremtő szkafander is - kínai gyártmány volt. Tanácsot adott a pályakezdőknek SZEKSZÁRD Szőlő- és borágazati pályakezdés címmel tartott előadást tegnap az Illyés Gyula Szakkollégium szervezésében Szabó Zoltán, a pécsi borvidék egyik ismert borásza. Elárulta, már a gimnáziumban érdeklődni kezdett a borászat iránt, ma pedig már kizárólag ebből él, és ez egyben a hobbija is. A kollégium társalgójában összegyűlt hallgatóságnak elmondta, gyakorlati fogódzókat szeretne adni azoknak, akik a későbbiek során szőlőbirtokot szeretnének, és a szakmai ismereteiket is elmélyítenék. Elmesélte, hogy kezdetben végigkóstolt sok külföldi és minden hazai borvidéken fellelhető nedűt. A leszűrt tapasztalatokból igyekezett kialakítani a saját stílusát.- Mindenhol érdeklődtem, hogy mit kell tudni az adott szőlőről, a termőhelyről, a pincetechnológiáról, és végül öszszeállt, hogy nekem melyik irány, stílus, technológia tetszik - mondta Szabó Zoltán. 2004-ben egy egyhektáros, Pécs határában található szőlőterülettel kezdte, amelyet 1,2 millió forintért vásárolt meg. Akkor még csak értékesítette a szőlőt, egy évvel később azonban már maga dolgozta fel a gyümölcsöt. Jelenleg három és fél hektáros területet birtokol. Ahogy fogalmazott, kis lépésekben, de folyamatosan halad előre. B. M. Szabó Zoltán pécsi borász a kezdetekről mesélt Fotó: M. D. Egyenlő esélyt kínál az információs társadalomban A teleház segíthet a felzárkózásban is Vajda Árpád, a Közháló Alapítvány elnöke szerint a teleházak a vidéki mindennapok szerves részei Fotó: Mártonfai Dénes A teleházak küldetése, hogy lakóhelyétől, életkörülményeitől függetlenül mindenki hozzáférjen az információs társadalom által nyújtott lehetőségekhez. Ennek szellemében tartottak Közösségek a digitális mindennapokért címmel tegnap szakmai műhelynappal egybekötött konferenciát a kajdacsi Teleházban. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu KAJOACS A teleház mozgalom még a kilencvenes évek elején indult azzal a céllal, hogy a településeken létrehozzanak egy olyan közösségi központot, ahol megvan az összes korszerű információs eszköz, technika ahhoz, hogy a helyi lakosság be tudjon kapcsolódni az információs társadalom által nyújtott szolgáltatásokba.- A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz évben egyre meghatározóbb szerepe van a teleházaknak. Az tény, hogy volt olyan időszak, amikor ötszázötven teleház volt az országban, most pedig csak százötven van, de a szellemiség nem változott. Az pedig, hogy most ennyien itt vagyunk, együtt gondolkodunk, azt mutatja, hogy egy jó szakmai közösséggel dolgozunk együtt - mondta az esemény megnyitóján Vajda Árpád, a Közháló Alapítvány elnöke. Dr. Baracsi Katalin internetjogász pedig arról beszélt, el-Tóth Renáta, a Dél-Dunántúli Digitális Jólét Pont (DJP) Hálózat Regionális vezetője elmondta, hogy 1296 településen 1575 DJP pontjuk van, 1796 mentorral. A központjuk híd az állampolgárok között. Dr. Gaskóné Nagy Erika divízióvezető a digitális gyermekvédelmi stratégiáról, Gáspár Mátyás közigazgatás-szervezési tanácsadó pedig a teleházak kifürkészhetetlen jövőjéről beengedhetetlen a tudatosság az internet használata során, ezzel ugyanis csökkenthető a kockázat. Hozzátette, ez a konferencia kiváló alkalom arra, hogy a teleházak, DJP-pontok, civil szervezetet képviselő tapasztalatot cserélhessenek, jó gyakorlatokat ismerhessenek meg. Ilyen például a szülőknek szervezett akadémia, az idősek képzése, illetve minden olyan kezdeményezés, amelylyel a fiatalokat szólítják meg. szélt. Damsa Andrei pszichológus, a Játékoslét Kutatóközpont vezető kutatója a Gamifikáció és motiváció - játékos megoldások a mindennapi életben címmel tartott előadást. A rendezvényen megjelentek a hazai és a külföldi teleházak, Digitális Jólét Program Pontok, digitális kompetencia központok és az információs társadalom szereplőinek képviselői, valamint pedagógusok is. A kérdésre, hogy mit jelent egy zsáktelepülés életében a teleház, Balogh Anikó, az alsómocsoládi teleház vezetője elmondta, községükben például háromszáztizennégyen laknak, és körülbelül háromszázan látogatják a teleházukat, vagyis csaknem mindenki. - Élünk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a támogatott tanfolyamok nyújtanak, internetklubokat, személyre szabott felzárkózásokat tartunk, az elmúlt időszakban éppen az időseket oktattuk az internet használatára - tette hozzá. A kajdacsi rendezvény célja a teleházak, Digitális Jólét Program Pontok, digitális kompetencia központok jövőjének újragondolása, szolgáltatási köreinek fejlesztése a lakossági igények alapján. Igyekeznek minden korosztályt megszólítani. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Változatos témájú előadások Szorosan együttműködik az egyetemi kar és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság A biztonságot, tájékoztatást tartják szem előtt SZEKSZÁRD Együttműködési megállapodást kötött a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara, valamint a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A szerződést prof. dr. Szécsi Gábor dékán és dr. Balázs Gábor tűzoltó ezredes, igazgató írta alá kedden.- A tájékoztatás összehangolása az együttműködés egyik alapja. A képzési, oktatási programjainkba szeretnénk bevonni az igazgatóság munkatársait, akik előadásokat, tréningeket tartanak majd a hallgatóknak. A tervek szerint emellett az egyetem nyitott programjain is találkozhatnak az érdeklődők a szakemberekkel, illetve a katasztrófavédelmi igazgatóság szakmai gyakorlati helyet is biztosít, és a diplomamunka elkészítésében is segítséget nyújt azoknak a diákoknak, akik mélyebben szeretnének foglalkozni ezzel a területtel. Prof. dr. Szécsi Gábor hozzátette, a paksi atomerőmű közelsége miatt is fontos a pontos információk átadása, hogy a karon végzett szakemberek, a jövő pedagógusai megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a biztonsági feladatokról. Ebben fontos az egyetemi kar és ka-Dr. Balázs Gábor és prof. dr. Szécsi Gábor a bemutatón Fotó: G. K. tasztrófavédelmi igazgatóság összehangolt együttműködése. Dr. Balázs Gábor azt hangsúlyozta, hogy szeretnék tartalommal megtölteni a megállapodást annak érdekében, hogy a hallgatók olyan veszélyhelyzetkezelési ismeretekkel kerüljenek ki az egyetemről, amelyeket hasznosítani tudnak a választott területükön, legyen szó akár tanítókról, óvónőkről, szociális munkásokról vagy a kar más szakjain tanuló hallgatókról, akik így később, a munkájuk során megfelelő empátiával és hozzáértéssel tudnak segíteni azoknak, akikkel kapcsolatba kerülnek. Az aláírást követően az egyetemi kar sportpályáján különböző bemutatókkal vártak minden érdeklődőt. A gépjárműfecskendőket, a magasból mentő szert és a katasztrófavédelmi mobil labort is megismerhették közelebbről az érkező gyerekcsoportok. A tűzoltók segítségével füstsátorban is próbára tehették magukat, illetve célba lőhettek puttonyfecskendővel, a tűzmegelőzési sátorban pedig tesztlapokat tölthettek ki, míg a délelőtti konyhatűz-bemutató és tálcatűzoltás során valódi lángokkal is találkozhattak. H. E.