Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-23 / 69. szám

2 ALMANACH 2019 - HARC 2019. MÁRCIUS 23., SZOMBAT Fejlesztések a közvilágítástól a kikötőn át a mini bölcsődéig Fogyó népességű, kis falu Harc. A pályázati támoga­tásokból megvalósuló be­ruházásoknak köszönhető­en mégis haladnak, egye­bek között turisztikai fej­lesztéseket is végrehajta­nak. Megtartják az alsó ta­gozatos általános iskoláju­kat, mini bölcsődét létesí­tettek, és sokakat megmoz­gató közösségi programo­kat szerveznek: falunapot, szüreti bált. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu HARC Számos előkészítés alatt álló, illetve folyamatban lévő beruházásról számol be Tóth Gábor polgármester. Főleg a kerékpáros illetve a vízi tu­rizmus terén történő fejleszté­seknek örülnek. A Szekszárd­­tól Simontornyáig létesítendő kerékpárút Harcnál jön majd le a Sió-töltésről, és a kölesdi út mentén folytatódik tovább. A falu főutcáját érintő nyolc­száz méteres szakasz 116 milli­óból épül meg. A közbeszerzési eljárás most van folyamatban. A Sió-parton, egy másik pro­jekt keretében, kikötő és pihe­nő épület létesül. Ez is több települést érintő beruházás lesz. A 340 milliós összkölt­ségből huszonötmillió a Harc­ra eső rész. Küszöbön áll, bírálati stádi­umban van egy nyolcvanmil­liós szennyvízberuházás. Ha megvalósul, teljes lesz a csa­tornázottság a településen. Je­lenleg az ingatlanok háromne­gyede kész, a mostani projekt alapvetően a Kossuth utcát érinti; negyven-ötven házat. Az ivóvízminőség-javító program már ennél előrébb tart. A közbeszerzés meg­történt, a szerződéseket alá­írták. De, mivel hosszú volt az átfutási idő, tíz százalé­kos költségnövekmény jelent­kezett a 170 milliós beruhá­zásnál, amihez még várják a kormány jóváhagyását. Épül majd egy víztorony, kicseré­lik a főutca alatti nyomóveze­tékeket, valamint egy vas- és mangántalanító létesítése is a fejlesztés része. A harci óvodába jelenleg harmincán járnak, s mivel egyre több gyermek születik, biztosan emelkedik a létszám Tavaly megújult nyolcszáz négyzetméter járda, és nape­lemek kerültek a polgármes­teri hivatal tetejére. Mindez mintegy huszonkét millióból készült el. Nemrég pályáztak a közvi­lágítás korszerűsítésére. Meg­szüntetik az úgynevezett vak foltokat is, tehát, ahol eddig nem volt lámpa, ezután lesz. Ami azt jelenti, hogy a jelenle­gi kilencvennégy helyett száz­harminc alkotja majd a helyi közvilágítási rendszert. A pro­jekt tervezett költsége 18,5 millió forint. Hasonló nagyságrendű, 19,6 milliós a temető rendbetételét célzó beruházás. Ebbe kerítés­­építés, ravatalozókorszerűsítés és térburkolat-építés férne bele. A Harc környéki földek jók. Gazdálkodásból három-négy nagyobb és nyolc-tíz kisebb agrárvállalkozó él. Jelentős ipari üzem nincs. A falu hovatartozása megle­hetősen bonyolult. Közigazga­tásilag Kölesdhez társult, Kö­­lesd pedig a Szekszárdi járás része. Az iskola anyaintézmé­nye Zombán van, ami a tamási tankerülethez tartozik. A ka­tolikus pap is Zombáról jár ki misézni, orvos viszont Szek­­szárdról jön, hetente kétszer. Előny és hátrány is a me­gyeszékhely közelsége a pol­gármester szerint. Helyben kevés a munka, s a munkavál­lalók könnyen elhelyezked­hetnek Szekszárdon, jó a köz­lekedés. Viszont közmunkás Tóth Gábor polgármester mutatja az új padkakaszát Lejtős közterületek karbantartása Tóth Gábor 2014-től a falu pol­gármestere. Korábban alpol­gármester volt. Menedzser al­katú, fejlesztéscentrikus em­ber. Jól ismeri a helyi viszonyo­kat, a lakosság összetételé­től, a gazdálkodási lehetősé­geken át, a terepi adottságo­kig. A domborzatról azt mond­ja, hogy turista szemmel néz­ve szép, de gondokat is okoz. Például az ivóvízellátó rend­szer korszerűsítésére azért van szükség, mert a nagy szintkü­lönbség miatt, az alacsonyab­ban fekvő részeken 4-5 bárral is megemelkedhet a nyomás, és eldurranhatnak a csövek. A lejtős közterületek karban­tartása is nehézkes. Itt nem al­kalmazhatók az egyszerű fű­nyírók. Tavaly, pályázati pénz­ből szerencsére tudtak vá­sárolni olyan dolgokat, me­lyek megkönnyítik a közmun­kások dolgát. Traktor, gréder (földgyalu), ágaprító és padka­kasza. Ezek használatával sok­kal tempósabb lesz majd a fa­luszépítés. alig marad a településszépíté­­si és egyéb helyi feladatok el­látására. Jelenlegi létszámuk hat fő. Mindemellett elég so­kan, a 880 lakosú falu tíz szá­zaléka külföldön, főként Né­metországban dolgozik. A kisgyermekeket nem kell utaztatni, ellátásuk oktatásuk helyben megoldott. Nemrég lé­tesítettek mini bölcsődét, van óvoda és alsó tagozatos isko­la. A felsősök Zombára vagy Szekszárdra járnak. A helyi konyha a szociális és a vendég étkeztetést is ellátja. Az óvodavezető, Szakálos­­né Marosi Ildikó elégedett a jelenlegi helyzettel. A bölcső­débe hét, az óvodába harminc gyerek jár, de emelkedő a lét­szám. Míg 2012-ben és 2013- ban mindössze három-három gyerek született a faluban, ta­valy már nyolc. Az óvoda fenn­tartója az önkormányzat. Az iskolában is bíznak a felfutó létszámban. Moi­­zesné Nagy Kinga a zombai székhelyintézmény igazgató­­helyettese szerint egyébként, kifejezetten jót tesz a tanulók­­' nak a több odafigyelés, a kis­csoportos, az egyénre szabott foglalkozás. Két osztályt mű­ködtetnek, az egyikbe az első­sök és a harmadikosok, a má­sikba a másodikosok és a ne­gyedikesek járnak. Összesen tizennégyen vannak. Jól fel­szereltek: az interaktív táblától a laptopig mindenük megvan. A kulturális étet centruma a faluház. Rendszeres össze­jöveteleket tart ott a kézimun­ka szakkör, vannak kézműves foglalkozások, a májusi falu­nap és a szeptemberi szüreti bál megszervezése is rájuk há­rul. Aktívan tevékenykedik a Falunk Értékőrző Közhasznú Egyesület. Sok a Fácánkerttel közös lebonyolítású program, mert a két kistelepülés együtt pályázott és nyert. Három éven keresztül - 2020 márci­usáig - szervezhetnek támo­gatott kulturális rendezvénye­ket, kicsiknek és nagyoknak. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Vetélkedő volt nemrég a faluházban A település legpatinásabb épü­lete az 1824-ben elkészült ka­tolikus templom. A megyei ér­téktárban is szerepel. Fontos­nak tartják Harcon az érték­mentést, a hagyományok ápo­lását. Ennek is köszönhető, hogy nemrég a falu adhatott otthont a Kincses Tolna Me­gye Értékvetélkedőnek. Több településről érkező általános- és középiskolás csapatok mér­ték össze tudásukat a faluház­ban. A kérdések jelentős része a népi hagyományokkal volt kapcsolatos. Az általános is­kolások mezőnyében a köles­­diek, a középiskolások között a bonyhádiak nyertek. A szőlőnemesítőnek is ízlett a nyertes Jázmin pálinka A szörptől az alkoholos italig A minőségi pálinkakészítés­ről ismert településsé vált Harc, az elmúlt két évtized so­rán. A Brill Pálinkaház tavaly, az országos pálinkaversenyt megnyerte, Jázmin szőlőpá­linkájával. Komoly eredmény ez, hiszen a megmérettetésre negyvennyolc pálinkaház, há­­romszázkilenc tétellel neve­zett. A korábbi években is érté­kes díjakat hoztak el a harciak. A vállalkozás 1990-ben in­dult, szörpök gyártásával. De - Nagy Attila cégvezetőt idéz­ve - felnőtt az érintett generá­ció, és másfajta italra vágyott. Alkoholos készítményekkel, likőrökkel, gyógynövényes Nagy Attila, a Brill Pálinkaház cégvezetője a Jázmin szőlőpálinkával specialitásokkal 1994-től kezdtek foglalkozni, a pálin­kára 1999-től álltak át. A pá­linkás szakmában 2010-ben volt egy hullámvölgy - ami­kor az otthoni főzések legális­sá váltak -, majd ismét élén­külés kezdődött. Most évi har­mincezer liter pálinka kerül ki a Brilltől, a saját és a bérfő­zések során. A jázmin szőlő a pécsi ku­tatóintézetből származik; dr Kozma Pál nemesítése. Meg­kóstolta ő is, amikor Harcon járt, és meghatódott, mert egy másik párlat alapanyaga, az édesapja által nemesített mát­rai muskotály volt. HIRDETÉS Az összeállítás megjelenését Harc Község Önkormányzata támogatta. A cikket és a fotókat Wessely Gábor készítette. V

Next

/
Thumbnails
Contents