Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-21 / 67. szám
12. MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK Vélhetően két lábon járó, filigrán felépítésű ragadozó volt a Komlosaurus A mecseki szénbányákban még a dinoszauruszcsont is fekete Ősi Attila paleontológus, kutatásvezető, egyetemi tanszékvezető az egyik ásatáson Fotó: Kollányi Péter Komlóról kapta a nevét a Komlosaurus, mely vélhetően Tolna megye kies tájain is megfordult, kétszázmillió évvel ezelőtt. Egyelőre csak a lábnyomai ismertek; ez a kövület a 2019-es év ősmaradványa. Ennek kapcsán beszélgettünk a dinoszauruszok feltűnéséről és eltűnéséről Ősi Attilával, az ELTE tanszékvezetőjével. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu- A 2019-es év ősmaradványa a Komlosaurus. Annak is a lábnyoma, mert csontja még nem került elő. Hozzánk, Tolna megyéhez közeli a leletanyag; a Mecsekben találták. Mikor?- Az első leleteket Wein György geológus, 1966-ban találta meg - mondja Ősi Attila, aki az ELTE Természettudományi Karának Őslénytani Tanszékét vezeti. - Egészen a nyolcvanas évek elejéig kellett várni, s akkor megint előkerült néhány lábnyom a komlói Zobák-akna területéről. Innen a névadás, a Komlosaurus, és ekkor írta le Kordos László paleontológus magát az állatot.- Hogyan lehet lábnyomokból kitalálni, hogy milyen volt egy őshüllő?- Viszonylag nehéz, de ezt követően a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársai és az ELTE hallgatói további lábnyomokat találtak Pécsbánya illetve Vasas-bánya térségében. Nemcsak szórványosan, hanem komplett sétaterek kerültek elő. S mindezek alapján viszonylag pontosan lehetett rekonstruálni, hogy egy két lábon járó, filigrán felépítésű ragadozóval van dolgunk. Közeli rokonaira bukkantak Európa más területein, sőt Észak-Amerika keleti részén is.- Mikor éltek a dínók, és hogy néztek ki a földrészek akkoriban? Még minden kontinens egyben volt?- Körülbelül 240 millió éve jelentek meg a Földön a dinoszauruszok, és 65 millió éve tűntek el. A Komlosaurus-lábnyomok mintegy kétszázmillió évesek. Vélhetően gyakori, csordákban portyázó állatok voltak. Akkoriban az Atlanti-óceán még nem létezett. Amerika északkeleti része egyes becslések szerint 2500 kilométerre lehetett Európától. Más volt a klíma is, trópusi, szubtrópusi, a pólusokat nem borította jég, az Antarktisz jóval északabbra helyezkedett el, úgyhogy ott is, ahogy minden kontinensen találtak már dinoszaurusz-fosszíliákat.- Mit tudunk a kihalásukról?- A legelfogadottabb elmélet ma az, hogy egy meteor-becsapódás következményei, földrengések, erdőtüzek, szökőárak, okozták a pusztulásukat, ugyanúgy, ahogy ugyanakkor, sok más növény- és állatfajét. Folyik a vita arról, hogy ezt megelőzően elindult-e már a kihalási folyamat, s ez csak a kegyelemdöfés volt, vagy sem. Jó néhány helyen vizsgálták A Bakonyban talált iharkúti lelőhelyről így ír Ősi Attila: „A ’90-es évek vége felé már komolyan foglalkoztatott, hogy a mai Magyarország területéről miért nem kerültek elő dinoszauruszok és más őshüllők csontjai.... Aztán, a csaknem 140 évig bányászott, felső-kréta korú ajkai kőszén meddő réaz adott időszak üledékes rétegsorait, figyelve a leletek számának csökkenését. S arra jutottak, hogy nem fokozatos fogyás, hanem viszonylag gyors, katasztrófaszerű eltűnés játszódhatott le.-Mi a jelentősége annak, hogy egy fosszília az év ősmaradványa? És mit lehetne tenni tegeinek utolsó felszínre hozott darabjaiból 1999-ben számos hal- és krokodilfogat sikerült kiiszapolni, továbbá a kőszénbányák meddőhányóinak többszöri átfésülése révén egy teknőspáncél-darab és egy töredékes moszaszaurusz csigolya került elő.... Tudtam, hogy innen már nincs megállás. azért, hogy végre a csontjait is megtalálják?- A kitartó kutatómunka hozhatja meg az eredményt. Amihez kell megfelelő felszerelés, szaktudás, földtani térkép, rétegbontás, iszapolás stb. Tavaly a Balatonites, a Balatonnál talált tengeri lábasfejű, egy ammonitesz volt az év ősmaradványa. Arra irá... Az ajkai kőszén iszapolása mellett más lelőhelyeket is kerestünk, és így jutottunk el 2000. április 29-én az egykori Iharkút falu határába, ahol, a hasonlóan felső-kréta korú, csehbányái formáció rétegeiben már az első napon csontok és fogak tucatjaira bukkantunk." nyúlt a figyelem, s azon ke1 resztül a szakmát, a paleontológiát is népszerűsíthettük. A lábasfejűekből elég sok lelet áll rendelkezésre. A Komlosaurus nem leletgazdag őslény, de vonzó, mert dinoszaurusz. Lábnyomából már szerintem több ezret találtak. Sajnos nagyrészük ásványbörzéken köt ki, adják-veszik őket. Ugyanazoknál a mecseki bányáknál csontok is előkerültek, de azok alapvetően tengeri gerincesek voltak. Bizonyítottan ehhez az állathoz tartozó testfosszíliák egyelőre nem ismertek. Nehéz a dolgunk az ilyen helyeken. Egy szénbányában a csont is fekete... Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Gazdag lelőhelyre bukkantak a Bakonyban Ahol a faállomány nagyobb területen fiatal, vékony törzsű, az nem alkalmas odúkészítésre Odúk kihelyezésével segíthet a madaraknak TOLNA MEGYE Az odúlakó madarak védelme érdekében mesterséges odúkat helyeztek ki február végén a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei a Sötétvölgyi Természetvédelmi Területen, a tanösvény mentén. Miként azt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevelében írják, hogy azokon a területeken, ahol a faállomány nagyobb területen fiatal, és ezáltal vékony törzsű, nem alkalmas odúkészítésre a harkályok és odúban költő énekes madarak számára. Ezért nagyon fontos mesterséges odúkat kihelyezni a tél végén, ezzel is megkönnyíthetjük a madarak költését. Madárodúkat bárki készíthet viszonylag könnyen. Többféle odútípus létezik. Az egyik az „A” típusú odú, mely főleg a kistermetű cinege fajok, kék-, barát-, fenyvescinege számára biztosít költőhelyet. Berepülő nyílása 26-27 milliméter átmérőjű és az odú aljától legalább 18 centiméterre legyen. Belső alapterülete legalább 10-szer 10 centiméter. Célszerű 2-6 méter magasan függesztve kihelyezni. A „B” típusú madárodú a 32 milliméteres röpnyílással elsősorban széncinege, csuszka és örvös légykapó számára, 46 Fontos a megfelelő rögzítés. Többféle odú létezik, ezeket otthon is el lehet készíteni Fotók: DDNP milliméteres röpnyílással nyaktekercs és seregély számára alkalmas. Gyakran kisebb testű fajok, mint a kék cinege és a barátcinege is elfoglalják. Berepülő nyílása az odú aljától legalább 20 centiméterre legyen. Belső alapterülete legalább 12,5-szer 12,5 centiméter. Kihelyezése 2-8 méter magasan függesztve vagy akár fatörzshöz rögzítve is megoldható. A fészekodúban felhalmozódó fészekanyagban az élősködők bábjai hosszú ideig életképesek maradhatnak, emiatt célszerű minden ősszel az odvakból a felgyűlt fészekanyagot eltávolítani. H. E.
