Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-21 / 67. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK Életet elvenni Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu E gy szobor vándorol most, templomról templomra. Mar­tin Hudácek fiatal szlovák művész Meg nem született gyermekek című alkotása. Szekszárdra kedden érke­zik Győrből, és húsvét után viszik tovább Paksra. A megren­dítő mű két alak képzeletbeli - vagy túlvilági - találkozását jeleníti meg. Egy márványból készült térdelő nő, aki az arcát a kezeibe temeti, és az üvegből megformázott, abortuszban elvesztett gyermeke, aki vigasztalóan nyújtja felé a karjait. A bűn és a megbocsátás. Azok közé tartozom, akik azt vallják, hogy az élet a foganta­tástól kezdve élet, s nem csak a terhesség valahányadik hetétől számít embernek az emberke. Mégsem tudom az abortáló orvost potenciális gyilkosnak, és a nőt tettestársnak tekinte­ni. Egyszer majd tükörbe néz­nek, és nem lesznek boldogok. Könnyen csak az a kívülálló ítélkezik, aki még sosem ke­rült iszonyatosan nehéz döntési helyzetbe. Aki helyett mindig megtették mások azt, ami nem elegáns. A múlt héten, a hatéves kislányt megölő, 19 éves gyilkos esetével foglalkozott a média. A rádióban, egy betelefonálós műsorban, többen követelték a halálbüntetés visszaállítását. Pedig életet elvenni, még ilyen esetben sem szabad. Egy táj­­szólásos, vidéki asszonyság volt a leghangosabb. Ha azt mon­danák neki, hogy „Mari néni! Itt a nagykés, lekötözzük ma­gának, ölje meg!”, vajon megtenné? Aligha. Másoktól várná ennek a nem éppen elegáns műveletnek a végrehajtását. Többen követelték a halálbüntetés visszaállítását A vad macskákat élve fogják be TOLNA MEGYE Európai vad­­macska-megfigyelés kezdődött a Gemencben. Mint azt a Du­­na-Dráva Nemzeti Park Igaz­gatóság közleményében írják, a terület vadmacska-populáci­­ója eltűnőben van, elterjedése az elmúlt évtizedekben kelet­re tolódott. Az ártéri terület vonzáskör­zetében megnőtt az épített kör­nyezet nagysága, és az ott élő házi macskák egyre nagyobb számban fordulnak elő a Ge­mencben. Sőt, egyre több a há­zi macskával való összepárzás is, és félő, hogy már tiszta vo­nalú európai vadmacska nem fordul elő Gemencben. A vad­macskák számának drasztikus csökkenéséhez hozzájárultak a gemenci ártéri területet átszelő 55-ös főúton, valamint a vasút mentén történt elütések is. A 2018 őszén indult felmérés célja, hogy a szakemberek in­formációt kapjanak a Gemenc­ben élő macskafélék jellegé­ről, számáról, a tényleges tisz­ta vonalú európai vadmacs­ka pontos élőhely-viszonyairól és a populációjának létszámá­ról. Január óta élve fogó csap­dákkal is próbálkoznak. Erre a genetikai vizsgálatok miatt van szükség, hogy szőrmintá­kat és esetlegesen ürülékmin­tákat tudjanak gyűjteni. Az él­ve befogott példányokról mére­teket vesznek: testtömeg, test­hossz, farokhossz. Ez meglehe­tősen nehéz feladat az állatok vadsága miatt. Ezért, és a fellé­pő stressz miatt a fogva tartá­suk legfeljebb fél óra. Eddig két alkalommal sike­rült ismert előfordulási helye­iken vadmacskát befogni, és mintát venni. A tényleges ge­netikailag tiszta faj jelenlétét csak a vizsgálatok után tudják biztosan megállapítani. A ge­netikai vizsgálatokat a Kapos­vári Egyetemen végzik majd. A szakemberek remélik, hogy közel húsz év után újra sikerül erről a kisragadozóról és ge­menci előfordulási helyeikről egy megbízható adatbázist ké­szíteni. H. E. A súlykorlátozás csak elkendőzi a pincehelyi híd valódi problémáit Fekete Gábor polgármester szerint látszatintézkedés a közútkezelő súlykorlátozása Fotó: Makovics K. Március 15-től határozatlan ideig súlykorlátozást vezet­tek be a 61-es főút pincehe­lyi Kapos-hídján. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu PINCEHELY Leromlott állapot­ban van a két településrészt összekapcsoló Kapos-híd. Ok­tóberben a fél útpályát lezár­ták, a forgalmat jelzőlám­pa szabályozza. A múlt hé­ten életbe lépett tiltás szerint a 16 tonnánál nagyobb össz­­tömegű járművek nem hasz­nálhatják a felújításra szoruló közúti hidat.- Látszatintézkedés a köz­útkezelő rendelkezése mondta Fekete Gábor, Pince­hely polgármestere. - Az átjá­ró belterületen található, túl­oldalán óvoda és iskola van, a gyalogosforgalmat pedig ide­iglenesen az úttestre terelték. Nincs fizikai akadály, csak te­relőtáblák választják el a gye­rekeket, babakocsis anyákat az autósoktól. Teljesen új hi­dat kellene építeni, ezt a szak­emberek is nagyon jól tudják, de egyelőre még a tervezés sem kezdődött el. Egy nagy összegű beruházásról lenne szó, erre a társaságnak - az éves üzemeltetési és fenntar­tási költségkeretén felül - je­lenleg nincs forrása. Segít­séget várunk, mert nemcsak a tamási kistérségben élők­nek, hanem a 61-es főutat Ka­posvártól a dunaföldvári Du­­na-hídig használóknak is kel­lemetlenséget okoz a jelenlegi állapot. A polgármester kitért ar­ra is, a közlekedők helyzetét még inkább nehezíti, hogy a táblákkal kijelölt terelőút Si­­montornyától a 64-es főúton Enyingen át az M7-es autópá­lyára visz. A siófoki lehajtó­tól a 65-ösön keresztül lehet megközelíteni Tamásit és Pin­cehelyt. Ez óriási, 120 kilomé­teres kerülőt jelent, ráadásul a sztrádának éppen ezt a szaka­szát felújítják, így el lehet kép­zelni, hogy a jó idő beköszön­tővel mire számíthatnak az autósok. És nem csak a kisebb jármű­vel közlekedőknek okoz ké­nyelmetlenséget a szituáció. A Primaenergia Zrt. Pincehe­lyen is tároló-elosztó üzemet működtet, rajtuk kívül is több kereskedő, építőiparban érde­kelt vállalkozás, mezőgazda­­sági üzemek gépjárműszerel­vényei használnák a hidat, mert ők nem tudnak kerülni. Fekete Gábor hangsúlyozta, a közszolgáltatásban is fenna­kadást okoz a probléma, hi­szen a Vertikál-Alisca Ter-Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu ra konzorcium hulladékszál­lítást végző autói a település két részét csak kerülővel érik el. A közeljövőben Süli János, a térség országgyűlési képvi-A Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleménye szerint a jogsza­bályi előírásoknak megfelelő­en valamennyi kezelésébe tar­tozó hídon meghatározott idő­szakonként részletes műsza­ki vizsgálatot végez. A 61-es főút pincehelyi szakaszán lévő Kapos-hídon 2017-ben ké­szíttetett átfogó fővizsgálatot. Ez alapján a szakemberek a híd teherbírás csökkenését je­lezték. Ennek alátámasztásá­ra 2018-ban statikai vizsgá­lat készült. Az elemzés alap­ján a szakemberek korábban selője is a helyszínen tájékozó­dik a helyzetről. Tőle informá­ciókat és a lehetséges megol­dásokról tájékoztatást várnak a helyiek. a gyalogos járdákat lezárták, a hídon a járművek pedig egy nyomon haladhatnak, a gyalo­gosok pedig a járműforgalom elől elzárt területen közleked­hetnek. A hídon a korábbi vizs­gálatok eredményei alapján a 16 tonnánál nehezebb gépjár­művekre éppen ezért március 15-től súlykorlátozást vezettek be. A társaság mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a híd teljes körű felújítását a le­hető leghamarabb elindíthas­sa. Addig is a közlekedők tü­relmét és megértését kérik. Kitartást és türelmet kér a közút A város négymillió forintot biztosít számukra Könnyen rászoknak ma az ifjak a dohányzásra Számítanak a civilekre BÁTASZÉK Idén is, mint minden évben a város költségvetésé­nek elfogadása után találkoz­tak a civil szervezetek vezetői a polgármesterrel, dr. Bozso­­lik Róberttel, aki köszönetét mondott a városi rendezvénye­ken való segítségért. Bátaszé­­ken 32 társadalmi szervezet működik, többségük hagyo­mányőrzéssel, sporttal, mű­emlékvédelemmel, nagycsa­ládosok, nyugdíjasok gondjai­val, örömeivel és a nemzetisé­gi értékek ápolásával foglalko­zik. Egy ilyen találkozás min­dig jó alkalom arra, hogy meg­beszéljék egymással a felme­rülő problémákat, az előző évi A polgármester a civilek képvi­selőivel Fotó: Ócsai Krisztina önkormányzati támogatás so­rán felmerülő igényeket. A polgármester tájékoztatta a megjelenteket az idei évi pályá­zati lehetőségekről, a költség­­vetésen belül a város négymil­lió forintot biztosít a civil szer­vezetek működésére. Egyeztet­ték azt is, hogy az idei rendez­vényeknél milyen formában és kire számíthatnak a társadal­mi szervezetek közül. Dr. Bo­­zsolik Róbert elmondta, a város számára nagyon fontosak a ci­vil szervezetek, számítanak rá­juk, ötleteikre, tanácsaikra, hi­szen rajtuk keresztül is nagyon sok helyi lakost vonnak be a vá­ros életébe. M. I. Hárommillió dohányos SZEKSZÁRO Család-függőségek­­dohányzás címmel tartott előa­dást dr. Kis Ernő, a Tolna Me­gyei Balassa János Kórház kar­diológus-belgyógyász főorvosa a Pécsi Tudományegyetem Kul­túratudományi, Pedagóguskép­ző és Vidékfejlesztési Karán. Elhangzott, hogy Magyaror­szágon körülbelül 3 millió em­ber dohányzik, és a rászokás ma leggyakrabban a 18 év alat­ti fiúknál a jellemző. A Család Akadémia első szemeszter har­madik alkalmának előadás-so­rozatát a Karrier és/vágy csa­lád előadásával dr. habil Zádori Iván egyetemi docens, dékán­helyettes nyitotta meg. B. M. Dr. Kis Ernő tartotta tegnap a sorozat második előadását Fotó: M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents